Hétfői Hírek, 1981. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-03 / 1. szám

Óraár Előjáték. Piros, kétcsen­­gős ébresztőóra felmondja a szolgálatot. Igaza van, csör­gött már eleget, vagy három hónapig. Fiatalasszony viszi javíttatni. Igaza van, a vek­ker garanciális és nélkülöz­hetetlen. Első felvonás. Órások Szö­vetkezete, Bartók Béla út 43. Délután két óra. Piros vek­ker a pulton. Vizsgálat, ver­dikt. Rugótörés, 70 forint, 12 nap. „Hetven?”. „Hetven. Törésre nincs garancia. Le is ejthették. Meg is taposhat­ták. Ki is belezhették.” Tö­rékeny kis­asszony beletörő­dik. (Férje néhány óra múl­va már kevésbé.) Második felvonás. Még aznap. Helyszín az előbbi. Férjáram kéri vissza az órát. Ifjú hölgy a pult mögött. Mondja: nem lehet. Miért adta be? Vekkertulajdonos makacs. Meg naiv. „Az óra garanciális. Nulla forint a javítás. Hetven az hetvennel több éppen.” „Jöjjön be hol­nap! A főnök akkor lesz benn.” (Túszul ejtett vekker a po­lcról figyeli a fejlemé­nyeket.) „Akkor kérem a Vásárlók könyvét! „Majd, ha a főnök...” „Most, ké­rem!" „Akkor vigye az órát! És rugótörést ingyen nem javítunk! Nézze meg a ga­ranciajegyet! Tud olvasni?” Harmadik felvonás. Más­nap, Órások Szövetkezete, József körút 48. „Nincs nagy rész, javítható, nem a rugó tört el.” Határidő, garancia­jegy szelvénye. Nulla forint, azaz hetvennel kevesebb, mint hetven. Tanulság. Elégedetlen az Órások Szövetkezetével? Forduljon az Órások Szövet­kezetéhez! (m. a.) A lottó nyerőszámai Az év első, Budapesten megtartott lottósorsolásának nyerőszámai a következők: 13, 24, 41, 48, 70. Hamarosan kapható: Felvételi tájékoztató egyetemekről, főiskolákról Jogászképzés Miskolcon is — Kérjenek átirányítást! 400 közgazdász­,»gólya” — Jelentkezés március 30-ig / Oktatási szakemberek felmérései szerint 1981 nyarán 35-36 ezer érettségizett tesz majd felvételi vizsgát az or­szág 57 felsőoktatási intézményében. Az idén nem vál­tozik a felvételik rendje. Napokon belül könyvüzletekbe kerül a felsőoktatási intézmények 1981-es felvételi tájékoz­tatója is. Szerkesztője, Karsai Lajos, a Művelődési Minisz­térium egyetemi és főiskolai főosztályának főmunkatársa adott áttekintést a fontosabb tudnivalókról. — Néhány újdonság, elöl­járóban. Miskolcon, az Ál­lam- és Jogtudományi Inté­zetben megkezdődik a jo­gászképzés, ezzel gyarapszik tehát a felvételi keretszám. A katonai műszaki főisko­lákon a kapható kettős — katonai és polgári — képe­sítés oly módon fejlődik to­vább, hogy az eddigi tanári diplo­mát műszaki jellegű, üzemmérnöki képesítés váltja fel. Az Ybl Miklós Műszaki Fő­­iskolán tűzvédelmi szak in­dul — tűzoltótisztek fel­sőbb képzettségét adják meg ily módon. A dunaújvárosi főiskolai karon szintén új­donság várható: a jövőben három és fél éves lesz a kép­zési idő, úgy, hogy 2x6 hó­napos ipari gyakorlat ikta­­tódik a tanmenetbe. A Dunai Vasmű fogadja be ez időre a hallgatókat, akik fizetést kapnak, s az üzemben töltött „tanuló-munkaidő” leendő munkaviszonyukba is beszá­mít majd. A technikai tudnivalókról most csak annyit: a nappali tagozatokra — amelyek várhatóan ismét 16 ezer elsőévest fogad­hatnak — az iskolákban, illetve a kijelölt üzle­tekben kapható forma­­nyomtatvánnyal kell je­­­­lentkezni. A felvételi kérelmeket a kö­zépiskolák február 10—25-ig, a főiskolák és egyetemek pe­dig március 30-ig fogadják el. (A művészeti főiskolák jelentkezési rendjéről később kapnak tájékoztatást az ér­deklődők.) Megkülönböztetett figyelmet igényelnek az át­irányítások: a kérelmeket már a jelentkezési lapon je­lezni kell! Néhány fontosabb felvételi keretszám, a teljesség igé­nye nélkül: az ELTE állam- és jogtudományi karán 150, a szegedi jogi karon 100, a pécsin 90 fiatal kezdheti meg tanulmányait szeptemberben, összesen 400 elsőévest fogad a Marx Károly Közgazdaság­­tudományi Egyetem. Az or­vosképző intézmények közül a budapesti Semmelweis általános orvosi karán 340,­­fogorvosi karán 20, Debrecenben 200, illetve 20, Pécsett 180 és 20, Szegeden 180 és 20 or­vostanhallgató kezdheti meg tanulmányait. A Budapesti Műszaki Egye­temen összesen 1270 első­évest fogadnak, Miskolcon 460 mérnök-„gólyát” várnak. 450 fiatal kerülhet elsőéves­nek a Kandóba, 400 pedig a győri Közlekedési és Távköz­lési Műszaki Főiskolára. A tanárképzők közül a nyír­egyházi­­490, az egri 350, a budapesti tagozat pedig 162 elsőst vár. A tanítóképzők 1700, az óvónőképző főisko­lák 610 fiatal fogadnak. Az Államigazgatási Főiskolán 150 fiatal kezdheti meg ta­nulmányait. Itt speciális fel­vételi követelmény a taná­csi vagy más államigazgatá­si szervvel megkötött társa­dalmi tanulmányi ösztön­díjszerződés is. V. M. Három hektáron érik a paradicsom és a paprika a Sár­­szentmihályi Állami Gazdaság üvegházkombinátjában. Ha­marosan a fogyasztókhoz kerül a vitamindús primőr. ­ TÁRGYAK RABJAI Gyűjtöttek: bolhát, pipát, halálos Nagy Sándor az első — Reicher Jakabé a legnagyobb — Van, aki a fürdővizet kedveli „Ki mit gyűjt?” Nemrég került a könyvesboltokba ezzel a címmel Berk­ó Pál és Fehér Béla munkája. Se vége, se hossza szekérka­­navánok: Nagy Sándor zsák­mányolt kincsei. Műalkotá­sokat először ő gyűjt rend­szeresen. Róma fénykora. Császárok, hadvezérek, pol­gárok pompája. Dísztárgyak, ékköves ruhák, nemesfém díszű fegyverek. A legneve­sebb magángyűjteményeket később múzeumokká alakít­ják. Cetgyomrok kincsei Őseink a honfoglaláskor. Korabeli kútfők szerint pom­pakedvelő, a szép holmikat igen nagyra tartja a magyar. Akkortájt a művészi ötvös­­holmik a legkapósabbak. A könyvgyűjtés külön fejezet. A kézzel írott kódexeket már Gellért püspök is ked­veli. A középkor egyik leg­nevesebb gyűjtője maga Má­tyás. Legértékesebbek híres Corvinái. Bőkezű mecénás és reneszánsz könyvgyűjtő Vi­téz János és Janus Panno­nius. Kiváló ízlésű, gazdag műpártoló az erdélyi fejede­­delem Bethlen Gábor. Hazánkban a XVII. század elején jelennek meg az első ritkaságtárak. Ezekben már régészeti leletek, agyafúrt masinák, egzotikus állat- és növényfajták is helyet kap­nak. Ez idő tájt kezdődik a gyűjtemények szakosodása. A múlt század elején Pest- Budán Reicher Jakab csat- és fésűkészítő mesteré a leg­nagyobb ritkasággyűjtemény. Gyűjt délszaki növényeket, ásványokat, tengeri kagyló­kat, több száz éves kézirato­kat, papír- és fémpénzt, üvegtárgyakat és zsemlyéket. Persze fésűt is, bivalyszaru­ból, gyöngyházból, teknőc­­héjból. Szánalmasan szegény a fantázia, ha gyűjtemények nyomába próbál szegődni. Az egyik Rothschild pél­dául 680-féle bolhát birtokolt. E „Bolha-Rothschildnak” pompás mocsártoll-kollekció­­ja is volt. Sir Thomas Thywritt akasztott ember kötelet, gyűjtötte. Walter E­­Chifford londoni kereskedő kereken ezer halálos ítéletet őrzött. A berlini Max Hein­­richnek sajátos temetőmú­zeuma volt: koszorúk, koszo­rúszalagok, sírlámpák és más „vidám” apróságok. Lord Trenton cethalak, cápák, krokodilusok gyomrából elő­került tárgyakra vadászott. Egy belga férfi több ezer üvegcsében híres emberek fürdővizeit gyűjtötte össze. Karl Pawlas, nürnbergi le­véltárosé a világ legna­gyobb bankjegygyűjteménye. Monoszkóp és madárhang Új divat az igazolványok, bélyegzőlenyomatok és rend­számtáblák, játékok gyűjtése. Van, aki erdőn-mezőn ma­dárhangokat kap mikrofon­végre. Gyűjtenek kulcstartó­kat, sportjelvényeket, jármű­­modelleket, söröskupakot, rágógumi papírját, bélyeget, gyufacímkét, babát, bűnje­let, parókákat, pipákat, pla­kátokat, plaketteket és mi­niatűr könyveket. De akad, aki cipősarkot, harisnyakö­tőt, sajtóhibát, sarkantyút, étlapot, ételreceptet és szám­lafejeket, szivart, szivargyű­rűt, táncrendet, teatasakot, tévémonoszkópot, térképet, telefonkönyvet, vállpaszo­­mányt raktároz ládafiókban. (m. a.) Elhíztunk, lassultunk... Leszünk-e reumások Mekkája? Népbetegség—Minim negyedik táppénzes imp Reuma. „Népek betegsége, népbetegség.” „Ma többet tudunk róla, mint valaha és mégis keveset ahhoz, hogy maradéktalanul meg tudjuk gyógyítani.” „Az ilyen beteg megsegítése az orvosi huma­nitás legszebb feladata.” Szakkönyvekből, újságcik­kekből idéztünk. Vajon me­lyek ma hazáinkban a reu­­maellenes küzdelem legsür­getőbb feladatai? Kérdé­seinkkel az Országos Reu­ma- és Fizikoterápiás Inté­zet vezetőihez fordultunk. — Nohia a reumatikus megbetegedések gyakorlati­lag egyidősek az emberrel, a betegek száma és aránya megnőtt az u­tó­bbi évtize­dekben — mondották. — Korunkban meghosszabbo­dott az emberek élete, sokan elhíztunk, elkényelmesed­­tü­n­k, megnőtt ízületeink sta­tikus terhelése. A modern nagyipar, a szalagon végzett monoton mozdulatok, a bá­nyák, hűtőházaik, építkezé­sek klímaviszonylag, a közle­kedési balesetek utóhatásai mind-mind elősegítik a reumás mozgásszervi tüne­tek kialakulását Egy fel­mérés szerint Magyarorszá­gon 1976-ban a táppénzes napok 22 százaléka a moz­gásszervi betegségek számlá­jára írható. A reuma mos­tani, példátlan méretű kihí­vásával csak széles körű tár­sadalmi védekezés, szerve­zett területi betegellátás, ki­épített reumahálózat képes szembeszállni.­­ Mit tettünk eddig? — Három esztendeje Bu­dapesten raktuk le a szerve­zett területi ellátás alapjait. Jelenleg valamennyi kerü­letben folyik reumatológiai szakrendelés. Az ORFI reu­maosztályai pedig a kerületi rendelések fekvőbeteg-hátte­rét biztosítják. A felvételek ide zömében előzetes üteme­zéssel történnek, de sürgős esetekben megoldották a be­tegek soron kívüli felvételét is. A szakrendelések orvo­saival szoros szakmai kap­csolatot tartunk. Ők időn­ként részt vesznek konzul­tációinkon, vizitjeinken is. A kétmilliós Budapest után az egymillió lelket számláló Pest megye gyógyhálózata épült ki, összesen 154 kór­házi ágy szolgálja a reumás mozgásszervi, bajok szerve­zett, területi ellátását. A já­rási-városi szakrendelések zömében szakvizsgás reuma­­tológus dolgozik. Most fo­lyik az országos reumahá­­lózat kiépítése. Azt szeret­nénk,­ ha minden megyében lenne reumaosztály, s vala­mennyi járási-városi rende­lőintézetben kialakulna a reuma-szakrendelés. A me­gyék túlnyomó többségében már sikerült ezeket megva­lósítani. — A jövő? — Folytatjuk a munkát. Szolnokon a megye egész­ségügyi vezetői most január­ban 33—35 ágyas önálló reu­maosztály kialakítását terve­zik, Veszprém megyében jö­vőre az új kórház megépíté­sével kerül sor reumaosztály létesítésére. Békésben 1983-.­ ra jelentős bővítés, Tatabá­nyán 40 ágyas új osztály lét­rehozása a terv. Győr-Sop­­ronban a jelenlegi reuma­­osztály a VI. ötéves­ tervben előreláthatóan tovább bővül. A hálózat egységes elvekkel, az ORFI szakmai segítségé­vel és irányításával műkö­dik majd. Ha megvalósul, felépítésében és működésé­ben egyedülálló lesz a vilá­gon. Münz András Több propán-bután cseretelep Hasznosítják a hulladékgázt is — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — és 600 ezer igénylő részére biztosítottunk pédégázellá­­tást. — Mi várható a továbbiak­ban? — A hazai mezőkről to­vábbra is szeretnénk évente megközelítően 2 millió tonna kőolajat kiaknázni. Ennek egyharmadát a régóta ter­melő lelőhelyekről, másod- és harmadlagos módszerekkel — széndioxid-vízbesajtolás­­sal, föld alatti égetéssel — termeljük ki. A hazai szük­ségletek hiányzó részét szo­cialista importból szerezzük be. — Benzin, gázolaj, tüzelő­olaj? — Tavaly ezekből általá­ban csökkent a fogyasztás, idén azonban lassú növe­kedéssel számolunk. Ezért motorbenzinből, gázolaj­ból és tüzelőolajból mint­egy 2 százalékkal többet hozunk forgalomba. Háztartási tüzelőolajból vi­szont csúcsidőszakokban szá­molni kell — főleg a szállí­tási nehézségek miatt­i el­látási problémákkal. Ezért érdemes a fogyasztóknak már a nyár elején megfelelő tartalékokról gondoskodniok. A hazai szénhidrogén-mezők 1981-ben mintegy 6 milliárd köbméternyi földgázt adnak. Ez a mennyiség és a Testvé­riség, illetve a Szövetség gáz­vezetékeken érkező földgáz fedezi az ipar és a lakosság szükségletét. De e fontos energiával is takarékoskodni kell. A pédégázellátás javí­tására növeljük az előállított mennyiséget, és bővítjük a cseretelepek számát.­­ Egyébként az idén nagy beruházásokat nem terve­zünk. Új üzemeket akarunk létesíteni a kőolaj további, „mélyebb” feldolgozására. Ilyen például a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál jó áron értékesíthető mikrokristályos paraffin előállítása. Ugyan­akkor kisebb beruházásokkal hasznosítani akarjuk az ed­dig elégetett hulladékgázokat, és speciális berendezések­kel olajat szeretnénk vissza­nyerni a keletkező üledékből, szennyvízuszadékból. Több olyan speciális olaj előállítá­sát is tervezzük, melyeket eddig tőkés importból sze­reztünk be. Hikomolok né­ven télen-nyáron egyaránt al­kalmazható, 100 ezer kilométeren át használ­ható hajtóműolajat ho­zunk forgalomba. Felkészülünk a mezőgazda­­sági repülőgép-motorolaj gyártására is. Tőke Péter

Next