Hétfői Hírek, 1981. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-17 / 33. szám

És az ötnapos munkahét? Javítani kell a szolgáltatást A HVDSZ főtitkára a lakáskarbantartásról és -felújításról, a szakmunkásképzés új módszeréről, a tervidőszak Nemrég készítettek szám­vetést munkájukról, követke­ző feladataikról a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének vezetői. Leszögezték: javítani kell a kommunális és a fogyasztói szolgáltatás színvonalát. A tervekről, a tennivalókról be­szélgettünk Juhász Ottó fő­titkárral. Szervezszstebben . A legtöbb intézkedést a lakáskarbantartás és -felújí­tás jobb, gyorsabb elvégzése kívánja — mondta. — A VI. ötéves tervben 90-100 ezer tanácsi lakást kell felújítani, további ötvenezret korszerű­síteni. Célunk, hogy e mun­kával lényegesen növeked­jék a régi lakások használa­ti értéke. Ez annál is ége­tőbb, mert az elavult ottho­nok túlnyomó többségét munkások és idős emberek lakják. Minderre 45 milliárd forintot költhetünk. A hatal­mas összeg ésszerű és gazda­ságos felhasználásához na­gyobb kapacitás és fejlettebb háttér szükséges. Szervezet­tebben kell megoldani az anyag- és szerszámellátást, s a szakmunkás-utánpótlással is többet kell törődnünk. Nem elegendő például, ha a­­ tanácsi vállalatnál dolgozó kőműves csak a modern épít­kezési technológiákban jára­tos, jól kell ismernie a régi módszereket is. A szakmun­kásképzés feltételeit a taná­csokkal közösen kell megte­remteni. Ahhoz viszont, hogy jó szakmunkások dolgozza­nak a tanácsi vállalatoknál, olyan bérszabályozási és ér­dekeltségi rendszert kell ki­alakítani, amely hasonló az állami építőiparban dolgo­zókéval. Ez biztosítaná az IKV-munka becsületét, emel­né szolgáltató tevékenységé­nek társadalmi rangját. Repülő brigádok Elmondta a HVDSZ főtitká­ra: a tanácsok ebben a terv­időszakban a temetkezési szolgáltatások fejlesztésére központi támogatást kapnak. A vállalati saját eszközökkel együtt mintegy 1,3 milliárd forint áll majd rendelkezés­re, s ebből tizenöt új temetőt nyitnak, 30-at bővítenek. Sor kerül a budapesti és debre­ceni krematórium felújításá­ra, a szegedi felépítésére, s a pécsi is megkezdődhet a következő években. — Mit tesznek az ötnapos munkahétre való zökkenő­­mentes átállás érdekében? programjáról — Bevezetése nálunk nem lesz könnyű. Ugyanis szol­gáltatásaink — a szemétszál­lítás, a gyorsjavítás, a vízel­látás stb. — nem szünetelhet péntektől hétfőig. Az ellátás színvonalának nem szabad csökkennie. Ezért irányel­veinkben leszögeztük: a sza­badnapot a hét bármely nap­ján ki lehet adni, de akár összevontan, negyedévenként, vagy évente egyszerre is. Úgy tervezzük, hogy szabadnapo­kon „készenléti” brigádok látják majd el a munkát. Néhány területen azonban, például a Fővárosi Köztisz­tasági Vállalatnál, nem tud­juk 1982. január elsején be­vezetni az ötnapos munka­rendet, csak április elsejével, ugyanis meg kell várni, amíg elmúlik a tél. Ferenczi Annamária Kocog a nosztalgiavasút Kürtös kocsis a bakon Tíz k­­ák­ásért szállítottak A nagycenki ötlet Nagycenken, a híres hárs­fasor szomszédságában mos­tanság a hansági kisvasút szerelvényeivel, baktatnak a helyi méntelep pompás pa­d­jai. A kedvelt kirándulóhe­lyen tehát felelevenedett a 115 esztendővel ezelőtt Pes­ten megindult első lóvasút. Pereg a régi idők mozija: a sárga és barna kocsik előtt csengettyűs lovak. A bakon pörgekalapos, kürtös kocsis. Az első, másod- és harmad­­osztályú zárt és nyitott sze­relvények dugig emberekkel: az 1866. augusztus 1-én meg­nyíló első pesti közúti lóvo­­natú vaspályát a város apra­ja, nagyja igyekezett mielőbb kipróbálni. Gyors népszerű­ségére jellemző az egykori Vasárnapi Újság forgalmi hí­re: „A múlt hónapban tehát szállított összesen 56 802 sze­mélyt...” A világ első lóvontatású közúti vasútja New Yorkban 1852-ben kezdte meg az uta­sok szállítását. Az öreg kon­tinens első lóvasútjával pe­dig Párizs büszkélkedhetett, ahol 1854-ben indultak meg a járatok. Nálunk 1854-ben alakult meg a Pesti Közúti Vaspálya Társulat, amely az­után két esztendő alatt kiépí­tette az egykori Széna tér — jelenlegi Kálvin tér — és Újpest közötti pályát. Az út­vonalon a menetidő egy óra volt. Első osztályon 20, a másodikon 15, a harmadikon 10 krajcárért utazhattak a pestiek. A lóvontatta vasútat azon­ban rövidesen kiszorította a villamos: mindössze 32 esz­tendeig használták a főváros polgárai. A krónika, szerint utolsó útját 1898. június 7- én tette meg a Déli vasút és a Széna tér között. Igaz, test­vérei egy ideig még — e század húszas éveinek végé­ig — szállították az utasokat a Margitszigeten. Ezt a járatot már akkor is nosztalgiából tartották fenn, csakúgy mint az ükapáink világát most felidéző, nagy­cenki lóvasutat. M. G. L. Kelet—nyugati metró Augusztus 31-től ismét a végállomásig Befejeződött a gépi felújí­tás a kelet—nyugati metró­vonal felszíni pályaszaka­szán. Az osztrák gépsorral mintegy 2400 köbméternyi törmeléket termeltek ki az építők a két sínpár alól, s ez­zel párhuzamosan ugyaneny­nyi zúzott kavicsot dolgoztak be az ágyazatba. Augusztus 30-ra az utómunkálatok is el­készülnek, s a tervek szerint másnapra már helyreáll az eredeti állapot. Ekkor este 20 óra után ismét a Fehér úti végállomásig közlekednek a szerelvények. Mindent a vevőért Piac, félárbocon, csütörtök este. A „félárboc” is csak jó­indulatú túlzás: csupán vi­rágárusok és dinnyés embe­rek — hatalmas zöld halmok lábánál. Fél nyolc, gyerek az idő, nappali világosság. Fia­talember méri a dinnyét, lé­keli, kóstoltatja. A vevő rá­bólint, veszi a bukszáját. Há­lóba kerül az ötkilós pél­dány. De állnak, várnak még vagy hárman — hiába. „Zár­óra! Mára vége a kiszolgá­lásnak!” A jelképes redőnyt nagyon is valóságosan le­húzzák. Hogy dinnye is van még, meg vevő is? Hogy a szomszédos nagyáruház több száz eladója este nyolcig szolgálatban? Mit számít az? Szép csöndben odébbáll az a pár kárvallott. Még morogni sem mernek. És másnap, ugyanott, dél­tájban. (Az ember a tévedé­seihez ragaszkodik a legma­­kacsabbul.) „Egy kiló őszit és egy kiló almát kérek!” A hölgy a pult túlfelén sebesen tölti a zacskóba a 26 forin­tos barackot. Keze boszorká­nyos, bármely mágus meg­irigyelhetné, úgy varázsolja a csomagba a korábban már láda csücskébe száműzött, szalonképtelen, rothadt pél­dányt. „Mi is volt még?” Ve­vő nyel egyet. „Köszönöm, semmi.” Gyümölcszsonglőr szemrebbenés nélkül veszi tudomásul. Számol. Kasszíroz. Hogy az alma alma? Nagy dolog?! Amikor a dinnye is alma! Ki figyel oda? Az üzleti szellem semmi­képpen. Az még kísérteni sem jár ide. (münt) DUX-tervek Kicsik holmijánál nagyobb az igény Fonaltársulás a monopolhelyzet ellen — Bárhol látok gyereke­ket, mindig akad köztük, aki a ruhánkat viseli, és ez nagyon jó érzés — mondja Gerő László elnök, a DUX Kötőipari Szövetkezetnél. Öt év óta szinte csak gye­rekruhát kötnek, s már évi több mint 700 ezer darabnál tartanak.­­ A gyermekruhák iránti vásárlói igény szinte korlát­lan. Ez persze nem jelent számunkra könnyebbséget: az eladhatóság követelményei, szempontjai a kicsik holmi­jainál talán a legsokfélébbek. A jó moshatóság, hosszú élet­tartam mellett az ár sem le­het magas és bizony a diva­tot is követni kell. Negyed­évenként 20-30 új modellt tervezünk, ezeket aztán a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok képviselői házi di­vatbemutatóinkon láthatják. Itt még tehetnek észrevétele­ket, majd megkötjük a há­rom hónapra szóló szerző­déseket. Trubel Andorné, a mintá­zó részleg vezetője: . — A mindennapi tervező­­munkában nemcsak a leg­frissebb divatlapokat kell fi­gyelemmel kísérni. Igaz fon­tos ez is, de legalább eny­­nyire fontos a technológiai, munkaszervezési és gazda­sági szempontok számításba vétele. — Terveik, gondjaik? — Tárgyalunk a Hun­­garotexszel, jövőre líbiai, NSZK-beli exportra is kö­tünk. Az alapanyagellátással vannak problémáink. Igen változó a Temaforgtól vásá­rolt külföldi és hazai fonal minősége, máskor pedig a szükséges mennyiséget nem tudjuk beszerezni. Remélhe­tően segít, hogy az év elején néhány más kötőipari szö­vetkezettel fonaltársulást hoztunk létre. Egységes fel­lépéssel könnyebb ellensú­lyozni az eladók monopol­helyzetét. (voksán) Megkezdték a tankönyvek szállítását a Könyvértékesítő Vállalat raktárából. A budaörsi telepről 1809-féle tankönyv kerül az üzletekbe. (Sugár György felv.) Tévéernyőn válaszol F­at, főz, sakkozik és telefonál Lesz-e társ a minikomputer előállításához? „Lakossági célra használ­ható Otthon-komputer kifej­lesztésére és forgalmazásá­ra keresünk vállalkozó tár­sakat" — hirdeti két villa­mosmérnök, aki most Tele­­mat néven magán-kutatóin­tézet alapítására készül. 1982: mintapéldány — Kutatómunkánk mellett jó ideje foglalkozunk hobbi­ként mikrokomputerekkel — mondja Ákos Pál, a Műszer­ipari Kutató Intézet munka­társa. — Kifejlesztésük egy állami kutatóintézetnek vagy ipari üzemnek, a nagy rezsi és jelentős improduktív lét­szám miatt, több tízmillió­ba kerülne. Mi, az alapítandó polgári jogi társaság kereté­ben mindössze 400 ezer fo­rintból el tudjuk készíteni a gyártás indításához szüksé­ges terveket, programot és prototípust. Ha őszig talá­lunk egy velünk együtt koc­kázatot vállaló kereskedelmi vagy ipari vállalatot, szövet­kezetét, akkor jövő nyárra már be tudjuk mutatni az első mintapéldányt és az 1982-es őszi BNV-n már egy mintalakásban, működés köz­ben. — Milyen lesz a készülék? — Méretre akkora, mint egy táska — folytatja Két­­szigeti Imre. — Szenzoros billentyűs segítségével „író­­gépeléssel” lehet majd uta­sításokat, programokat adni a komputernek, mely a la­kásban lévő televíziókészülék képernyőjén megjelenő szö­veggel, vagy ábrákkal vála­szol, illetve hajtja végre a parancsot. A tévéhez az an­tennacsatlakozón keresztül kapcsolható majd. De össze­köthető bármilyen kazettás magnóval is, így magnósza­lagokon tárolt, füttyé alakí­tott programokkal egészít­hető ki a memóriája. Mint­egy 8000 szó, utasítás „fel­fogására” képes. Mire használható? — Mire használható? — Egy község egész költ­ségvetése, napi kiadásai betáplálhatók — feleli a programkészítő Ákos Pál. — Szabályozhatja a háztartási gépek ki- és bekapcsolását, tulajdonosa távollétében meghatározott időben telefo­nálni tud bárkinek, és be­­játssza a magnóra rögzített szóbeli üzenetet. Lehet vele egyszerre több tucat villany­­vasutat vezérelni, sakkozni, sokféle játékot játszani, s még a bűvös kocka helyes forgatásának titkára is meg­tanít. Vállalatok is használ­hatják különféle feladatokra. — És az ára? — Általunk gyártott kis­­széria esetén mintegy 40 ezer forint. Persze nagyobb soro­zatnál­­ennél olcsóbb. (tőke) ------------------------------ 172-111 A telefondoktor ezen a hé­ten óvatosságra int a nö­vényvédő szerek használatá­nál. Hívható a 172-111-es te­lefonszámon naponta 17 órá­tól másnap reggel 8 óráig. Vasárnap egész nap. A Fő­városi Egészségnevelési Köz­pont Lelki Elsősegély-szolgá­latát éjjel-nappal lehet hív­ni a 229-600-as telefonszá­mon.

Next