Hétfői Hírek, 1981. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-06 / 27. szám
ELKÍSÉÜITA TANULMÁNY Hogyan is állunk az innovációval? Harmincöt év a találmányok és újítások tükrében Új fogalommal ismerkedünk: INNOVÁCIÓ! Lényege: a tudományos-technikai haladás képessége. A találmányok, újítások tükröt tartanak elénk, amelyben megláthatjuk, milyen gyorsan tudunk gazdasági hasznot hozó újszerűséget létrehozni. Erről, a nálunk meglévő találmányi és újítási tevékenységről készített tanulmányt dr. Remsei Nándor kandidátus, az Országos Találmányi Hivatal elemző osztályának vezetője és Bendzsel Miklós főelőadó, az állami irányító szerveknek, a többi között a Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottságának, az Állami Tervbizottságnak, az OMFB-nek. Vajon a honi feltalálói, újítói munka erős, vagy gyenge láncszeme-e az innovációs folyamatnak? Erről kérdeztük a két szakembert. Mai szintünk Az 1945—1957 közötti időszakban rohamosan emelkedett a szabadalmi bejelentések, az újítások száma, az 1958—68 közötti években viszont jelentősen csökkent és 1969-től napjainkig, helyben topog a feltalálói, újítói gárda, bár az utóbbi két évben tett pár lépést. Az összes hazai találmányi bejelentés mennyisége 1980- ban haladta meg először az 1962-es szintet. Miért nem örülhetünk a mostani javulásnak? A kiugró növekedés a „Játék” (bűvös kocka és társai), valamint a „Járművek” (kisebb fogyasztású porlasztók) kategóriában történt, de néhány ipari szakágazat lesikló ágban van. Bizonyos aktivitás jellemzi a mezőgazdaságot, a műszeripart, a számítástechnikát s önmagához viszonyítva fejlődést mutat az építőipar, a villamos alkatrészgyártás és energiatermelés. Több „okos fej” töpreng találmányokon és újításokon, mint korábban? Több, de még mindig nem elég. (1980-ban 1601 hazai találmányi bejelentés érkezett, ebből 996 szolgálati és 605 egyéni.) Érdemes megvizsgálni a belföldi szabadalmak alakulását: 1971-ben közel 10 ezer, 1975-ben 12 ezer, jelenleg 13 ezer van érvényben. Sok ez vagy kevés? Elégséges-e a növekedés? Persze, nem is a menynyiség, hanem a minőség a fontos! Aztán: a fejlett ipari országokban (NSZK, Japán, Szovjetunió, USA, Svédország, NDK) átlagosan 8—9 év alatt elévülnek a szabadalmak, mert még újabbak kiszorítják őket. Nálunk 66 szabadalom 20 éve „tartja magát”. (!) És az okok Az ember föltehetné: a nehezebb gazdasági viszonyok között talán kevesebb a fejlesztésre, kutatásra szánt pénz. Korántsem! A nemzeti jövedelem erre fordított hányada az utóbbi tíz évben megkétszereződött. A tudományos kutatók száma tíz év alatt 60—70 százalékkal nőtt. (A sikertelenül befejezett kutatási-fejlesztési témák a másfél ezres nagyságot meghaladják.) Harmincnégyszer annyi licencet vásárolunk, mint tíz évvel ezelőtt, felhasználási hatékonyságuk azonban csökken. Az újítások hasznosítása kedvezőbb ugyan, mint 10 vagy 20 évvel ezelőtt (a benyújtott javaslatoknak korábban 35—45 százaléka, 1980-ban már 87 százaléka „valós értékké” vált), ám az újítók köre nem növekszik, számuk 5—6 éve stagnál. Az okokat kutatva a vizsgálódó szakemberek megállapították: az érdekeltségi rendszer még javításra, a tervezés, finanszírozás, a gazdasági szabályozás, a szervezés mechanizmusa, a kutatás-fejlesztés intézményrendszere alapos szemrevételezésre szorul. Csak egy kiragadott példa: az elsősorban alkotásra hivatott műszaki szellemi munkások (mérnökök) 40 százaléka nem a végzettségének megfelelő beosztásban dolgozik, s munkaidejük jórészét nem „mérnöki” feladatokra fordítják. Hazánkban még soha nem készült ilyen alapos, 35 évet felölelő — a találmányokat, újításokat elemző — munka. Ez folytatódik, sőt kiegészül egy másik kutatással: 800 feltalálót kérdeztek és kérdeznek meg arról, hogyan, miképpen tudják kifejteni alkotó tevékenységüket? Nem kevés „rázós” felelet érkezett máris az Országos Találmányi Hivatalba. Szüts Dénes Háromszáz köbméter fenyőfahulladékból fogyasztási cikkeket készítenek a BUBIV 7. számú egri gyárában. Képünkön: hulladékból készült mutatós virágtartó. (MTI fotó: Tóth Bálint) Hortobágyi színek Pusztai parádé Vásár a kilenclyukúnál — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — A 9 lyukú híd, meg a stadion között sátrat vertek a kézművesek, fafaragók és fazekasok, kosarasok és bőrösök, nyeregkészítők és táskások. És a sok nép járkál, fel s alá, várja a birkapörköltet, ami három akkora láncra akasztott bográcsban fő, hogy egyenként 50 kiló hús beléjük fér... Mihalkó Zoltán „uram” kalaposmester, Köszörűs Tibor „uram” szűcsmester büszke tisztességgel árulja portékáját: „Kilén kalapra ráállhat kend, nem horpad be alattaMás a csikós-, a gulyás-, a kondás- és a juhászkalap. Készítését még a dédapjától tanulta Mihalkó. A vásár tarka forgatag, áldomás és vígasság. , Régi történet. Elegáns és „csicsás” Mercedes busz gördült a hortobágyi Pásztormúzeum előtti parkolóba. Az agyoncivilizált Düsseldorfból — acélhoz, betonvároshoz szokott emberek — érkeztek. Kiszálltak. Arcukon ideges bosszúság: mi a csodának hoztak ide?. .. Forróság, legyek... Közömbösen nézték a 9 lyukú hidat, s a tárogatózó pásztorgyerekre is alig figyeltek. Aztán sétára indultak a végtelen zónán... Látták a tengersíkság végén a horizontot, körbetekintve a „földgolyót”. A rebegő kék eget és a sárgán izzó napot A lábuk alatt a szittyót, csukit, kopár sziket. És egyszer csak „bekattant” nekik valami. Lehűltek, megnyugodtak. Mélyeket lélegeztek és érezték a mindenséget, meg saját magukat. „Csodálatos” — kiabálták. Figyeltem őket. Arra gondoltam, eladjuk nekik a semmit. Ma már tudom, hogy ez a „semmi” több, mint amit — kikapcsolódást keresve az ember valaha elérhet. ★ Bukik lefelé a nap. Autók indulnak hazafelé, s a gulya, a ménes is egyre távolodik a 9 lyukú hídtól, befelé a nagy pusztaságba. Megint marad a semmi, a minden! — szüts —■ Újfajta, nálunk mindeddig ismeretlen konyhakerti növény jelent meg a napokban a budapesti vásárcsarnokokban és a ZÖLDÉRT üzleteiben: a zukkini. Olasz eredetű, az uborka és a tök kereszteződéséből jött létre. Alsónémedin termesztik. Kiváló húspótló, magas fehérjetartalmú, mindemellett kalória- és cukorszegény. . Kapu északkeleten Pillantás a kocsiba Nyári határszemle „amatőr" módra Tornyosnémeti. Az ország északkeleti kapuja. Júliusi kora reggel. Emelkedik a sorompó, a környékbeliek lépik át a határt. Biciklivel, kismotorral mennek munkába, a kassai vasgyárba, a bányába. Az ellenkező oldalról csehszlovák tehergépkocsi-konvoj közeledik: Nyékládházáról, Miskolcról szállítanak kavicsot a kassai házgyárnak. Naponta többször fordulnak, szinte személyes ismerősök. Velük nincs gond. Több a teendő az ugyancsak mindennapos ismerősökkel, a reggel érkező, délután visszatérő, különböző nemzetiségű „bevásárló” turistákkal. — Északi szomszédaink elsősorban zöldségfélét, gyümölcsöt, alma és mandarinszappant, sampont és egyéb apró cikket vásárolnak nálunk —, mondja Tóth György alhadnagy, a Vám- és Pénzügyőrség kirendeltségének vezetője. Gyermekruházati holmikra, mosószerekre, szőnyegekre kiviteli tilalom van. A lengyel turisták a közelmúltban hozott intézkedések alapján évente egy alkalommal válthatnak turista célra forintot, második, vagy harmadik alkalommal akkor jöhetnek, ha legálisan még minimum hatszáz forinttal rendelkeznek. És a mennyiség egy-egy pillantás néhány érkező, befelé tartó gépkocsiba: kozmetikai cikkek, színszűrős szemüvegek, olcsó ruhák, gázpalackok, kartonanyagok, ágynemű, sportfelszerelési tárgyak, Marlboro cigaretta: a miskolci, vagy pesti piacokon ismert cikkek. (Vámszabályaink lehetővé teszik, hogy évente egyszer ötezer forintig vámmentesen hozzanak be árut.) Az áruk kivitelével kapcsolatban néhány problémát említenek a vámosok. A raktárban csokoládé, cukor, kávé és tésztahalmok, jó csomó szalámi és füstölt kolbász sorakozik, konzervből is jelentős mennyiség gyűlt össze, jelezve, hogy nem minden turista tartja be a kivihető mennyiségre és árufajtára vonatkozó szabályokat. A húsárut a környékbeli községek kijelölt boltjaiba szállítják s ott értékesítik a többi élelmiszert is: a befolyt összegből kártalanítják a becsületes szándékú, de tájékozatlan utasokat. Az egyik külföldi turista kocsijából 30 ezer forint értékű vietnami balzsam is előkerül, s ez is szabálytalanság volt. Házasság, válás A Házi Jogtanácsadó júniusi számtában A házasságot, a házastársak személyes jogait és kötelességeit a gyermekkel kapcsolatos kötelezettségeket, valamint a házastársak lakáshasználatát ismerteti a Házi Jogtanácsadó júniusi száma. Ízelítőül néhány téma. Milyen életkortól köthető házasság? Érvényes-e a házasság, ha nem történt meg az anyakönyvi bejegyzés? Köthet-e külföldi Magyarországon házasságot? Milyen nevet választhat a feleség? Hogyan juthatnak lakáshoz a házastársak? Kérhető-e értékkülönbözet a lakáscserénél? Hány lakása lehet egy házaspárnak? Részletesen ismerteti a kiadvány a házasság felbontásának, a gyerek elhelyezésének, a vagyonközösség megszüntetésének, házastársak lakáshasználatának módját, eljárási szabályait is. Nyári fertőzések megelőzésére Sűrűbb ellenőrzés éttermekben, üzletekben légügyi szolgálata: céljuk az ételmérgezések, fertőzések megelőzése. A kerületi egészségügyi- és járványügyi felügyelőségekkel karöltve sűrűbben ellenőrzik a gyermekintézmények, üzemek konyháit, a cukrászdákat, a fagylaltkészítő üzemeket, éttermeket, büféket, a strandokat és kirándulóhelyek élelmiszer-árusítóit. — Mindazokat, akik felelősek az üzemeltetési hiányosságokért a legszigorúbban felelősségre vonjuk — mondja dr. Énekes Béláné, a KÖJÁL élelmezés-egészségügyi osztályának vezetője. — Ott, ahol romlott élelemre, ételféleségekre visszavezethető fertőzés, vagy megbetegedés lép fel, a kiszolgáló személyzetet rendkívüli ellenőrző-szűrő vizsgálatnak vetjük alá. Kellő, körültekintéssel a háztartásokban is sok bajnak lehetne elejét venni. A legtöbb háziasszony tudja — ennek ellenére a szakemberek mégis felhívják rá a figyelmüket —, hogy a nagy hőségben lehetőleg csak anynyit főzzenek, amennyit a család egy nap alatt el tud fogyasztani. Néhány ételféleség tárolása nyáron a kánikulában még hűtőtérben sem biztonságos. Ilyenek a gombából, halból, belsőségekből készült ételek, a habarással főzött levesek és főzelékek, kifőzött tészták. Tejet csak hűtött állapotban szabad vásárolni, illetve fogyasztani. A KÖJÁL a napközis táborok konyháiban megnézi az étlapokat, étkezési terveket, hogy a gyermekek elegendő friss gyümölcsöt és zöldárut kapjanak. (vermes) Fokozott készültségbe lépett a nyári kánikulai időszak beköszöntével a Fővárosi KÖJÁL élelmezés-egész- Egy furcsaság Egy furcsaság: nemrég még befelé áradt a kvarcóra, a farmer, most már sokan tőlünk próbálják kicsempészni. Véget ért a tizenkét órás nappali szolgálat, érkezik a váltás. De éjszaka sincs „üresjárat”. Ilyenkor is akadnak ügyeskedők. Sajnos, nem is kis számmal. Kellően fel kell lépni a szabálytalanságokkal szemben; ezt követeli a sok ezer, szabályosan és fegyelmezetten utazó külföldi látogató érdeke is. Tőke Péter Ferihegy Különleges cementtel Különleges minőségű cementet készít a Cement- és Mészművek hejőcsabai gyára. A Ferihegyi repülőtér korszerűsítése során a le- és felszállópályák építéséhez használják fel. Előállítására kísérleteket folytattak és az első próbaminta-szállítmány már elhagyta a gyárat. A repülőtér rekonstrukciójához a becslések szerint 70 ezer tonnányi különleges cementre lesz szükség.