Hétfői Hírek, 1981. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-17 / 33. szám
Vasárnap is dolgoztak az építők a városligeti hídon: az aszfaltozók az utolsó simításokat végezték, a szerelők a díszes korlát utolsó darabjait illesztették a helyükre, így augusztus 20-ra átadják a hidat a forgalomnak. (Apostol Péter felv.) Ünnep a Dunai Vasműben ........................................................................ Egy óriás premierje Határidő előtt • Már épül a második Kétezer ember dolgozik itt. Az öntőpódium fölött óriásdaru szobányi vasakat cipel, fölgázégő lángja sistereg — előmelegítik az üstöket. Az acélmű lelkében, a felvezénylő állás ablakában mérnökök, technikusok szorgoskodnak. A csarnokban karvastagságú kábeleket fektetnek. A körte alakú óriás edény — a konverter — szomszédságában munkások hegesztenek... Néhány napja készült el a Dunai Vasmű konverteres acélművének első egysége. Üzemek sora — Tulajdonképpen decem- 31-én kellett volna átadnunk az első egységet — mondja Áfra Antal létesítményi főmérnök —, most pedig még augusztust írunk. S még egy nagyon lényeges dolog: az öt esztendővel ezelőtt meghatározott költségen belül maradtunk. A feladat — a 9,4 milliárd forintos költséggel épülő kon-ji verteres acélmű — roppant méreteire jellemző, hogy a íj gyárrészleg generáltervezője, a Kohó- és Gépipari Tervező íj Vállalat 3 külföldi és 22 ha-íjzai altervezőt vont be a min- í hálátokba. A beruházás kül-'^ kereskedelmi lebonyolításá- * ban 5 külkereskedelmi vál- lalatunk vett részt. Az épít- 0 kezés generálkivitelezőinek és ^ alvállalkozóinak száma 10, £ a gyártási-szerelési teendő-í kön 21 hazai gyár és vállalat osztozott, nem szólva az ^ egy tucatnál is több külföl- ^ di cégről. ^ Szükség is volt ilyen ki- ^ terjedt kooperációra Hiszen ^ a konverteres acélmű nem egyetlen üzem, ahol acélt £ gyártanak, hanem üzemek* egész sora. A beruházás £o flyamán a konverteres acélművön kívül — melynek csarnoka 130 méter hosszú és 75 méter magas oxigéngyár, mészégetőmű is épült. Bővítették a meglévő nagyolvasztók kapacitását. Javították a hulladékvas előkészítésének technológiáját Létesítettek tűzálló porüzemet, salaktörőt, és többféle raktárt, s felépül az acélmű szociális épülete is. 45-50 percenként Az 1952-ben született konverteres acélgyártás gyökeresen megváltoztatta a világ vaskohászatát. Tisztább acélt ad, energiaszükséglete pedig mindössze egyötöde a jelenleginek, kiszolgálása pedig kevesebb olvasztárt igényel. A mi acélművünk 2, egyenként 130 tonna teljesítményű oxigénkonvertert foglal magában — tájékoztat Afra Antal. — E tégelyekből egyszerre 130 tonna acél csapolható, mégpedig 40—50 percenként. A régi eljárás időigénye 4-5 óra. — Mikorra készül el a másik konverter? — Átadási határideje 1982. december 31. Reméljük, azt is előbb tudjuk üzembe helyezni. A kohászati termékek világpiaci igénye az utóbbi időben megváltozott: speciális célú, különleges minőségű, kis mennyiségben is gyártható acélfajtákat keresnek és fizetnek meg. A konverteres acélmű létesítése lehetővé teszi a dunaújvárosiaknak, hogy alkalmazkodjanak a piachoz. Mécs G. László Dr. Wittmann Endre vállalati „méregfelelős” tavaly ősszel rajzolt utoljára vegyészeti képleteket az Egyesült Izzó egyik irodájában. Nyugdíjba ment. Kérte, ne búcsúztassák. „Nem haltam meg, nem is óhajtok.” Manapság is, naponta 10 órát dolgozik. Mellékfoglalkozása: feltaláló. ... „Kolozsváron születtem 1920-ban” — kezdi. — „Egyik ősöm molnárlegény volt, aki a malom berendezéseit maga faragta, Viktor nagybátyám meg repülőkonstruktőr, 1916- ban lezuhant. A gimnázium után a párizsi Sorbonne-ra szóló, egyetemi felvételemet nyugtázó levéllel Bukarestig jutottam, mert kitört a háború és Párizsba nem mehettem. Orvos akartam lenni, de a gépészmérnökire vettek csak föl. Aztán, hogy a Szaharába mehessek, olajmérnöknek képeztem ki magam. Ledoktoráltam matematikából és fizikából és vegyész lettem. Bonyolult? Egy évet végeztem az orvosin is és aztán már itt, Magyarországon a korrózióvédelmi szakot is magam mögött hagytam. Románul, franciául és németül beszélek, a műszaki kifejezéseket is beleértve.” Folytatja: „Legalább 12 munkahelyem volt. A begyepesedést elkerülendő, 5 évnél tovább nem szabad egy helyen maradni. E szabályt megszegtem, s az Egyesült Izzóban 16 évet töltöttem.” Leteszem a tollat: dr. Wittmannt nehéz követni. Lanfoló csillés egy borsodi bányában, Ózdon köszörűs, s egyben az első munkás Magyarországon, aki újítást adott be. (!) Utána már művezető, műszaki vezető ... Ózdot elhagyta, következett Salgótarján, Budapest, Iklad, Albertfalva. Gépgyárak, műszergyárak, elektroakusztika... A „szövege” az volt a minisztériumban: „Eladó vagyok! Ezt és ezt tudom nyújtani !” Megfordult egy-két helyen, s mindenütt újítások jelezték útját. Kikötött az Izzóban, és ásványi savakkal, lúgokkal, klórozott szénhidrogénekkel, cianidokkal foglalkozott. Vagyis mérgekkel, s ezeket a környezetvédelem friss előírásai miatt nem tudták helyesen tárolni, 1964-ig a Szilas-patak partjára hordták ki. Dr. Wittmann megalkotta az új módszert: többrekeszes monolit vasbeton tartály alkalmazásával. — De elkalandozunk a témától — figyelmeztet. — Nem vagyok sem bolond, sem habókos, ám higgye el, évi 650 millió forintot dobtunk ki a mostani galvanizálási eljárásoknál. Ilyen nagy értékű import nikkelszulfát, krómsavak, horganysók kerülnek az öblítővizekbe. Kidolgoztam egy új eljárást egy rendszert, tavaly novemberben adtam be találmányomat. Lényege: a fele anyagot visszanyerem. — És nem alkalmazzák — kérdezem, s várom a panasz becsorgását. Tiltakozik: — Nem vagyok megkeseredett ember! Sikeres ember vagyok! Már öt helyen alkalmazzák eljárásomat. Honi viszonylatban ez jó arány. Húsz helyen ajánlkozom, tíz helyen meghallgatnak, két cégnél szerződést kötnek Kemény legénynek tartom magam, tudok verekedni. Nagy kár, hogy a találmány bevezetésében nem tesszük elég íjsé érdekeltté a vállalati em-ír bereket. Miért nincs egy íj olyan szerv, amelyik a talál-ítmányok hasznosításával hi- *vatalból foglalkozna? ★ Dr. Wittmann Endre, fizi- kus fiával újabb találmá- íj nyon dolgozik. Csendesen !, mondja. ..örülök, ha a tudóítvány falához egy újabb por- íj szemet hozzáragaszthatok." íj Szüts Dénes : Hivatása: feltaláló Alkotmányunk napján Gazdag program A „Közös otthonunk" címmel meghirdetett fővárosi mozgalom nyitányaként augusztus 20-án Budapest öt kerületében várják változatos programok a lakosságot. A XIII. kerületben a Hazafias Népfront XIII/5. számú bizottsága utcabált rendez a Dagály utcában. Az est meghívott vendége Kassai Ilona Kossuth-díjas színművésznő lesz, aki vidám versekkel gazdagítja majd a lakóterületi programot. A XV. kerületben a Czabán Samu tér lesz a rendezvények központja. Rákospalota 700 évére emlékezve itt avatják fel Nagy Sándor Munkácsydíjas szobrászművész Nemzedékek című alkotását A XVIII. kerületi Havanna lakótelepen kora reggeltől késő estig zajlanak majd a különféle rendezvények. Monspart Sarolta vezetésével lakótelepi kocogóversenyt tartanak, a „Havanna Kupá”ért... Hasonlóan változatos programja lesz a XX. kerületieknek is a soroksári Molnár-szigeten és a XVII. kerületieknek Rákoskeresztúron. Gazdag programmal köszönti augusztus 20-át Debrecen városa. Két év után ismét megrendezik a virágkarnevált. Az Alkotmány napján felvonuló virágos kocsik úticélja a nagyerdei stadion, ahol az alkalomhoz illően virágkosarakban ülő zsűri, s a stadion közönsége dönti el, melyik virágkompozíció a legötletesebb, leglátványosabb, legszínesebb. Este lámpafényes felvonulással járjá végig az utcákat a virágkocsik, s közben a nagyszabású tűzijátékban gyönyörködhet a közönség. Megrendezik a már hagyományos hortobágyi Hídi vásárt is. Augusztus 20-án délelőtt Debrecenből indul a két-, illetve négykerekű matuzsálemek versenye, a hatvan, magas kört megért gépjármű és a 30 motorkerékpár „gyorsasági küzdelme” a hortobágyi páncélosemlékműnél fejeződik be. Mezőkövesden augusztus 20—23 között mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást és vásárt rendeznek. Mennyit ér a külföldi diploma? Mit ér a külföldön szerzett diploma? A választ Holodnyák Péter, a MüM Magyar Intézetek és Vendégházak Igazgatósága tanulmányi osztályának vezetője adja meg. — A magyar diákok külföldi képzésének elsődleges célja — mondja — pótolni a hiányszakmákat, politikailag és szakmailag széles látókörű szakembereket képezni a népgazdaság számára. A 4—5 év alatt a diákok elsajátítják az adott ország nyelvét, feltérképezik az országot és nem utolsósorban sokrétű kapcsolatba kerülnek népével, kultúrájával. Az önállóság szinte parancsoló szükségszerűség: egyegy városban esetenként csak 10-15 magyar tanul, így egymásra utaltságuk nagy. Mintegy 1700-an végzik tanulmányaikat az európai szocialista országokban, s ebből mintegy 1200-an a Szovjetunióban. Hazánkat elsősorban a speciális műszaki szakokon képviselik. (Például „atommérnöki”, vagy „repülésirányító” szakokon, de tanulnak „higiénikus orvosi” illetve „tudományos kommunizmus” szakon is.) A mai gazdasági körülmények között rendkívül fontos az úgynevezett mérnök-közgazdász párosítás: itt egy-egy iparágon kívül annak közgazdaságtanával is megismerkednek a hallgatók. (mester) Egy hónap után Halló, 179-800! Postásokból „idegenforgalmisták" Villogó kérdések Szünet nélkül villog a telefon. „Hol van még kempinghely a Balatonon... Ki ad engedélyt 5 méternél hosszabb, emberi erővel hajtott sporteszköz közlekedéséhez? .... Hol lehet éjszaka lányokat találni? ... Hol tölthető Franciaországban egykilós lengyel gázpalack? ... Hol játsszák a Rómát? ...” — S noha csupán egy hónapja él a 179-800 — vagyis a Tourinform telefonszáma — a napi 500-600 hívás azt mutatja: szükség van erre a reggel 7-től este 9-ig működő szolgáltatásra. Tapasztalat szerint a délelőtti hívások száma 30-40 százalékkal több a délutáninál, s legforgalmasabbak a szabad szombat előti csütörtökök és péntekek. A Petőfi Sándor utcai főposta elkerített kis helyiségében dolgoznak a Tourinform postás-alkalmazottai, műszakonként hárman. A falak közben telexekkel, térképekkel, prospektuslapokkal „tapétázva”, innen olvashatók le a naprakész információk az időjárásjelentéstől kezdve a tengerek, tavak vízhőmérsékletéig. Szabó Csabáné (Agl) és kolléganője, Kemenes Gáborné (Mari) több mint tíz éve dolgoznak a főpostán, s szinte pillanatok alatt átképezték magukat idegenforgalmistává. Már segédeszköz nélkül sorják a különböző vám- és devizatudnivalókat és pillanatok alatt megmondják mikor közlekedik komp Calais és Dover között, hány líra a benzin Törökországban. Az első két hétben állandóan arról álmodtam, hogy kérdeznek és én nem tudok válaszolni — mondja Szabóri. — Borzasztó volt. Ma már szerencsére nincs ilyen lidércnyomásom. — Mi van akkor, ha nem tudnak azonnal válaszolni? — Visszahívjuk a telefonálót, vagy levélben válaszolunk. Mindegyikre volt már példa, ugyanis néha valóban nagyon nehéz kérdéseket tesznek fel. Munkájukat segíti a mikrofilm is. Ezen összesen 40 ezer adatot tárolnak. Sajnos az idegenforgalmi hivatalok, szállodai vállalatok nem mindig közük pontosan hol, mennyi hely van, milyen helyi programokat szerveznek és még sorolhatnánk. Terv szerint jövőre korszerűsítik a szolgáltatást. Fontos lenne, hiszen az érdeklődés meghaladja a tervezettet. S. M. Közös haszon autók a paprikaföld mellett? Nem új látvány! Jónéhány éve már nem az ökrös szekér a divat a zöldségtermesztőknél. A kiskunlacházai határban mégis meglepő volt a paprikaföld mellett felállított kempingsátor. Jórészt a Csepel Autógyár munkásai kötöttek egyéni szerződést a kiskunlacházai Petőfi Mgtsz-szel: egy-egy család az adott földterületen az mgtsz által biztosított vetőmaggal, műtrágyával és szerszámokkal — saját időbeosztása szerint végzi el a szükséges munkákat. A végeredményen, vagyis a hasznon azután az előre meghatározott arányban osztozik a tsz és a szerződött család. Kettős a haszon: aktívan pihennek azok is, akiknek egyébként nincs hétvégi telkük, sőt nem megvetendő mellékkeresethez is jutnak! Nem vitatható az mgtsz haszna sem: nem marad parlagon a föld, amihez maguk már nem tudnának munkaerőt biztosítani. Így születik az új és bővített igazság: nem azé a föld, aki megműveli, de mindenkié a haszon! (juszt) Sífelvonó épül Az utóbbi években megnövekedett az érdeklődés a Magas-Bakony iránt. A sportolási lehetőségek bővítésére már most gondolnak a Veszprémi Idegenforgalmi Hivatalnál. Az enlényi sífelvonó az elmúlt évben 500, az idén pedig már 1000 méter hoszszon üzemel és szállítja a sportolókat, síelőket. A gézaházi Hubertus fogadó, mellett a pedagógus-szakszervezet és a Veszprémi Vegyipari Egyetem közösen sífelvonót épít, amit télen már üzembe is helyeznek.