Hétfői Hírek, 1981. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-17 / 33. szám

Vasárnap is dolgoztak az építők a városligeti hídon: az aszfaltozók az utolsó simításokat végezték, a szerelők a díszes korlát utolsó darabjait illesztették a helyükre, így augusztus 20-ra átadják a hidat a forgalomnak. (Apostol Péter felv.) Ünnep a Dunai Vasműben­­ ........................................................................ Egy óriás premierje Határidő előtt • Már épül a második Kétezer ember dolgozik itt. Az öntőpódium fölött óriásdaru szobányi vasakat cipel, fölgázégő lángja siste­reg — előmelegítik az üstö­ket. Az acélmű lelkében, a felvezénylő állás ablakában mérnökök, technikusok szor­goskodnak. A csarnokban karvastagságú kábeleket fek­tetnek. A körte alakú óriás edény — a konverter — szomszédságában munkások hegesztenek... Néhány nap­ja készült el a Dunai Vasmű konverteres acélművének első egysége. Üzemek sora — Tulajdonképpen decem- 31-én kellett volna átadnunk az első egységet — mondja Áfra Antal létesítményi fő­mérnök —, most pedig még augusztust írunk. S még egy nagyon lényeges dolog: az öt esztendővel ezelőtt meg­határozott költségen belül maradtunk. A feladat — a 9,4 milliárd forintos költséggel épülő kon-ji verteres acélmű — roppant­ méreteire jellemző, hogy a íj gyárrészleg generáltervezője,­ a Kohó- és Gépipari Tervező íj Vállalat 3 külföldi és 22 ha-­íj­zai altervezőt vont be a min- í hálátokba. A beruházás kü­l-'^ kereskedel­mi lebonyol­ítás­á- * ban 5 külkereskedelmi vál-­ lalatunk vett részt. Az épít- 0 kezés generálkivitelezőinek és ^ alvállalkozóinak száma 10, £ a gyártási-szerelési­­ teendő-í kön 21 hazai gyár és válla­­lat osztozott, nem szólva az ^ egy tucatnál is több külföl- ^ di cégről. ^ Szükség is volt ilyen ki- ^ terjedt kooperációra Hiszen ^ a konverteres acélmű nem­­ egyetlen üzem, ahol acélt £ gyártanak, hanem üzemek* egész sora. A beruházás £o­ f­lyamán a konverteres acél­­művön kívül — melynek csarnoka 130 méter hosszú és 75 méter magas­­ oxi­géngyár, mészégetőmű is épült. Bővítették a meglévő nagyolvasztók kapacitását. Javították a hulladékvas előkészítésének technológiá­ját Létesítettek tűzálló por­üzemet, salaktörőt, és több­féle raktárt, s felépül az acélmű szociális épülete is. 45-50 percenként Az 1952-ben született kon­verteres acélgyártás gyökere­sen megváltoztatta a világ vaskohászatát. Tisztább acélt ad, energiaszükséglete pedig mindössze egyötöde a jelen­leginek, kiszolgálása pedig kevesebb olvasztárt igényel.­­ A mi acélművünk 2, egyenként 130 tonna teljesít­ményű oxigénkonvertert fog­lal magában —­ tájékoztat Afra Antal. — E tégelyek­ből egyszerre 130 tonna acél csapolható, mégpedig 40—50 percenként. A régi eljárás időigénye 4-5 óra. — Mikorra készül el a má­sik konverter? — Átadási határideje 1982. december 31. Reméljük, azt is előbb tudjuk üzembe he­lyezni. A kohászati termékek vi­lágpiaci igénye az utóbbi időben megváltozott: speciá­lis célú, különleges minősé­gű, kis mennyiségben is gyártható acélfajtákat keres­nek és fizetnek meg. A kon­verteres acélmű létesítése le­hetővé teszi a dunaújvárosi­aknak, hogy alkalmazkodja­nak a piachoz. Mécs G. László Dr. Wittmann Endre válla­lati „méregfelelős” tavaly ősszel rajzolt utoljára vegyé­szeti képleteket az Egyesült Izzó egyik irodájában. Nyug­díjba ment. Kérte, ne bú­csúztassák. „Nem haltam meg, nem is óhajtok.” Ma­napság is, naponta 10 órát dolgozik. Mellékfoglalkozása: feltaláló. ... „Kolozsváron születtem 1920-ban” — kezdi. — „Egyik ősöm molnárlegény volt, aki a malom berendezéseit maga faragta, Viktor nagybátyám meg repülőkonstruktőr, 1916- ban lezuhant. A gimnázium után a párizsi Sorbonne-ra szóló, egyetemi felvételemet nyugtázó levéllel Bukarestig jutottam, mert kitört a há­ború és Párizsba nem mehet­tem. Orvos akartam lenni, de a gépészmérnökire vettek csak föl. Aztán, hogy a Sza­harába mehessek, olajmér­nöknek képeztem ki magam. Ledoktoráltam matematiká­ból és fizikából é­s vegyész lettem. Bonyolult? Egy évet végeztem az orvosin is és az­tán már itt, Magyarországon a korrózióvédelmi szakot is magam mögött hagytam. Ro­mánul, franciául és németül beszélek, a műszaki kifeje­zéseket is beleértve.” Folytatja: „Legalább 12 munkahelyem volt. A begye­­pesedést elkerülendő, 5 év­nél tovább nem szabad egy helyen maradni. E szabályt megszegtem, s az Egyesült Izzóban 16 évet töltöttem.” Leteszem a tollat: dr. Witt­­mannt nehéz követni. Lanfo­­ló csillés egy borsodi bányá­ban, Ózdon köszörűs, s egy­ben az első munkás Magyar­­országon, aki újítást adott be. (!) Utána már művezető, műszaki vezető ... Ózdot el­hagyta, következett Salgótar­ján, Budapest, Iklad, Albert­falva. Gépgyárak, műszer­gyárak, elektroakusztika... A „szövege” az volt a mi­nisztériumban: „Eladó va­gyok! Ezt és ezt tudom nyúj­tani !” Megfordult egy-két he­lyen, s mindenütt újítások jelezték útját. Kikötött az Iz­zóban, és ásványi savakkal, lúgokkal, klórozott szénhidro­génekkel, cianidokkal foglal­kozott. Vagyis mérgekkel, s ezeket a környezetvédelem friss előírásai miatt nem tud­ták helyesen tárolni, 1964-ig a Szilas-patak partjára hord­ták ki. Dr. Wittmann meg­alkotta az új módszert: több­­rekeszes monolit vasbeton tartály alkalmazásával. — De elkalandozunk a té­mától — figyelmeztet. — Nem vagyok sem bolond, sem habókos, ám higgye el, évi 650 millió forintot dob­tunk ki a mostani galvanizá­­lási eljárásoknál. Ilyen nagy értékű import nikkelszulfát, krómsavak, horganysók ke­rülnek az öblítővizekbe. Ki­dolgoztam egy új eljárást egy rendszert, tavaly novem­berben adtam be találmá­nyomat. Lényege: a fele anyagot visszanyerem. — És nem alkalmazzák — kérdezem, s várom a panasz be­csorgását. Tiltakozik: — Nem vagyok megkesere­dett ember! Sikeres ember vagyok! Már öt helyen alkal­mazzák eljárásomat. Honi viszonylatban ez jó arány. Húsz helyen ajánlkozom, tíz helyen meghallgatnak, két cégnél szerződést kötnek Ke­mény legénynek tartom ma­gam, tudok verekedni. Nagy kár, hogy a találmány beve­zetésében nem tesszük elég­ íj­sé érdekeltté a vállalati em-­ír bereket. Miért nincs egy íj olyan szerv, amelyik a talál-­ít­mányok hasznosításával hi- *­vatalból foglalkozna?­­ ★ Dr. Wittmann Endre, fizi-­­ kus fiával újabb találmá- íj nyon dolgozik. Csendesen !, mondja. ..örülök, ha a tudó­­ít­vány falához egy újabb por- íj szemet hozzáragaszthatok." íj Szüts Dénes : Hivatása: feltaláló Alkotmányunk napján Gazdag program A „Közös otthonunk" cím­mel meghirdetett fővárosi mozgalom nyitányaként au­gusztus 20-án Budapest öt kerületében várják változa­tos programok a lakosságot. A XIII. kerületben a Haza­fias Népfront XIII/5. számú bizottsága utcabált rendez a Dagály utcában. Az est meg­hívott vendége Kassai Ilona Kossuth-díjas színművésznő lesz, aki vidám versekkel gazdagítja majd a lakóterü­leti programot. A XV. kerü­letben a Czabán Samu tér lesz a rendezvények köz­pontja. Rákospalota 700 évére emlékezve itt avatják fel Nagy Sándor Munkácsy­­díjas szobrászművész Nemzedékek című alko­­tását A XVIII. kerületi Havan­na lakótelepen kora reggeltől késő estig zajlanak majd a különféle rendezvények. Monspart Sarolta vezetésével lakótelepi kocogóversenyt tartanak, a „Havanna Kupá”­­ért... Hasonlóan változatos programja lesz a XX. kerü­letieknek is a soroksári Mol­nár-szigeten és a XVII. ke­rületieknek Rákoskeresztú­ron. Gazdag programmal kö­szönti augusztus 20-át Deb­recen városa. Két év után is­mét megrendezik a virágkar­nevált. Az Alkotmány nap­ján felvonuló virágos kocsik úticélja a nagyerdei stadion, ahol az alkalomhoz illően vi­rágkosarakban ülő zsűri, s a stadion közönsége dönti el, melyik virág­kompozíció a legötlete­sebb, leglátványosabb, legszínesebb. Este lámpafényes felvonu­lással járjá­­ végig az utcá­kat a virágkocsik, s közben a nagyszabású tűzijátékban gyönyörködhet a közönség. Megrendezik a már hagyo­mányos hortobágyi Hídi vá­sárt is. Augusztus 20-án dél­előtt Debrecenből indul a két-, illetve négykerekű matu­zsálemek versenye, a hatvan, magas kört megért gépjármű és a 30 motorke­rékpár „gyorsasági küzdel­me” a hortobágyi páncélos­emlékműnél fejeződik be. Mezőkövesden augusztus 20—23 között mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást és vásárt rendeznek. Mennyit ér a külföldi diploma? Mit ér a külföldön szer­zett diploma? A választ Ho­­lodnyák Péter, a MüM Ma­gyar Intézetek és Vendéghá­zak Igazgatósága tanulmá­nyi osztályának vezetője ad­ja meg. — A magyar diákok kül­földi képzésének elsődleges célja — mondja — pótolni a hiányszakmákat, politikai­lag és szakmailag széles lá­tókörű szakembereket ké­pezni a népgazdaság számá­ra. A 4—5 év alatt a diákok elsajátítják az adott ország nyelvét, feltérképezik az or­szágot és nem utolsósor­ban sokrétű kapcsolatba ke­rülnek népével, kultúrájával. Az önállóság szinte paran­csoló szükségszerűség: egy­­egy városban esetenként csak 10-15 magyar tanul, így egymásra utaltságuk nagy. Mintegy 1700-an végzik ta­nulmányaikat az európai szo­cialista országokban, s eb­ből mintegy 1200-an a Szov­jetunióban. Hazánkat első­sorban a speciális műszaki szakokon képviselik. (Példá­ul „atommérnöki”, vagy „re­pülésirányító” szakokon, de tanulnak „higiénikus orvo­si” illetve „tudományos kom­munizmus” szakon is.) A mai gazdasági körülmények kö­zött rendkívül fontos az úgy­nevezett mérnök-közgaz­dász párosítás: itt egy-egy iparágon­ kívül annak köz­­gazdaságtanával is megis­merkednek a hallgatók. (mester) Egy hónap után Halló, 179-800! Postásokból „idegenforgalmisták" Villogó kérdések Szünet nélkül villog a te­lefon. „Hol van még kem­pinghely a Balatonon... Ki ad engedélyt 5 méternél hosszabb, emberi erővel haj­tott sporteszköz közlekedésé­hez? .... Hol lehet éjszaka lá­nyokat találni? ... Hol tölt­hető Franciaországban egy­kilós lengyel gázpalack? ... Hol játsszák a Rómát? ...” — S noha csupán egy hó­napja él a 179-800 — vagyis a Tourinform telefonszáma — a napi 500-600 hívás azt mutatja: szükség van erre a reggel 7-től este 9-ig működő szolgáltatásra. Tapasztalat szerint a délelőtti hívások száma 30-40 százalékkal több a délutáninál, s legforgalma­sabbak a szabad szombat elő­ti csütörtökök és pénte­kek.­­ A Petőfi Sándor utcai fő­posta elkerített kis helyisé­gében dolgoznak a Tourin­form postás-alkalmazottai, műszakonként hárman. A fa­lak közben telexekkel, térké­pekkel, prospektuslapokkal „tapétázva”, innen olvasha­tók le a naprakész informá­ciók az időjárásjelentéstől kezdve a tengerek, tavak vízhőmérsékletéig. Szabó Csabáné (Agl) és kolléganője, Kemenes Gábor­­né (Mari) több mint tíz éve dolgoznak a főpostán, s szin­te pillanatok alatt átképezték magukat idegenforgalmistá­vá. Már segédeszköz nélkül sor­­ják a különböző vám- és devizatudnivalókat és pilla­natok alatt megmondják mi­kor közlekedik komp Calais és Dover között, hány líra a benzin Törökországban.­­ Az első két hétben ál­landóan arról álmodtam, hogy kérdeznek és én nem tudok válaszolni — mondja Szabóri. — Borzasztó volt. Ma már szerencsére nincs ilyen lidércnyomásom. — Mi van akkor, ha nem tudnak azonnal válaszolni? — Visszahívjuk a telefo­nálót, vagy levélben válaszo­lunk. Mindegyikre volt már példa, ugyanis néha valóban nagyon nehéz kérdéseket tesznek fel. Munkájukat segíti a mik­rofilm is. Ezen összesen 40 ezer adatot tárolnak. Sajnos az idegenforgalmi hivatalok, szállodai vállalatok nem min­dig közük pontosan hol, mennyi hely van, milyen he­lyi programokat szerveznek és még sorolhatnánk. Terv szerint jövőre korszerűsítik a szolgáltatást. Fontos lenne, hiszen az érdeklődés megha­ladja a tervezettet. S. M. Közös haszon­ autók a paprikaföld mel­lett? Nem új látvány! Jóné­­hány éve már nem az ökrös szekér a divat a zöldségter­mesztőknél. A kiskunlacházai határban mégis meglepő volt a paprikaföld mellett felállí­tott kempingsátor. Jórészt a Csepel Autógyár munkásai kötöttek egyéni szerződést a kiskunlacházai Petőfi Mgtsz-szel: egy-egy család az adott földterületen az mgtsz által biztosított ve­tőmaggal, műtrágyával és szerszámokkal — saját idő­beosztása szerint végzi el a szükséges munkákat. A vég­eredményen, vagyis a hasz­non azután az előre megha­tározott arányban osztozik a tsz és a szerződött család. Kettős a haszon: aktívan pihennek azok is, akiknek egyébként nincs hétvégi tel­kük, sőt nem megvetendő mellékkeresethez is jutnak! Nem vitatható az mgtsz haszna sem: nem marad par­lagon a föld, amihez maguk már nem tudnának munka­erőt biztosítani. Így születik az új és bőví­tett igazság: nem azé a föld, aki megműveli, de minden­kié a haszon! (juszt) Sífelvonó épül Az utóbbi években meg­növekedett az érdeklődés a Magas-Bakony iránt. A spor­tolási lehetőségek bővítésére már most gondolnak a Veszp­rémi Idegenforgalmi Hiva­talnál. Az enlényi sífelvonó az elmúlt évben 500, az idén pedig már 1000 méter hosz­­szon üzemel és szállítja a sportolókat, síelőket. A géza­­házi Hubertus fogadó, mellett a pedagógus-szakszervezet és a Veszprémi Vegyipari Egye­tem közösen sífelvonót épít, amit télen már üzembe is helyeznek.

Next