Hétfői Hírek, 1981. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-10 / 32. szám
Gyurkó-Jancsó kooperáció Faustus a képernyőn Boccaccio Velencében és nálunk A két év előtti ünnepi könyvhét egyik slágere volt Gyurkó László „Faustus doktor boldogságos pokoljárása” című regénye. A három évtized történelmén végigvezető családregény órák alatt hiánycikk lett, s ugyanez történt egy esztendeje, amikor a Magvető másodszor is megjelentette a regényt. Jancsó Miklósban már az első kiadás megjelenésekor felvetődött a gondolat: a regényt érdemes lenne más műfajban is feldolgozni. Most rendezésében megkezdődik a regény nyolcszor egyórás televíziós sorozatának forgatása. — Mi ragadta meg a könyvben? — Úgy vélem, hogy elsősorban a velem egykorúak, illetve az életéveimhez közel esők fordultak nagy érdeklődéssel a mű felé — mondotta Jancsó Miklós. — Mi talán jobban megértjük ezeket a megélt évtizedeket, s kötelességünk is, hogy mi beszéljünk róluk. Rokonszenves Gyurkó igazmondása: olyan őszintén beszél történelmünk elmúlt éveiről, az általunk tett dolgokról, mint csak kevesen. Bizonyára ezért is lett nagy siker a könyv. — A rendező számára bizonyára nehéz feladat, hogy a regényben fiktív elbeszélő, a középkori mágus, Faustus doktor mondja el hőse életét, miközben nemcsak mesél, de informál és kommentál is ... — Ez bizony a legnagyobb problémám. Szükségem van rá a sorozatban, de olyanmódon, hogy ne jelenjék meg. Aki azonban már dolgozott velem, tudja, hogy igazán akkor érzem, mit fogok csinálni, amikor belekezdtem ... — Nagyobb felelősséget jelent-e a sokak által ismert, népszerű, regényt filmre vinni? — Filmet vagy televíziós produkciót létrehozni mindig felelősség. Hernádi Gyulával készített televíziós műsorainkat rengetegen támadták. Ha ez elvette volna a kedvünket, Hernádi már nem írna, én meg nem rendeznék. Inkább azoknak a véleménye bosszantott, akik szerint, amit csináltunk, nem televíziós műfaj. Azt hiszem, tévedtek. A közönség értő néző. Tanuljuk már meg felnőttnek tekinteni, merjünk valami mást is adni neki, mint a megszokott. Gyurkó barátom szeretném, ha regénye a képernyőn is hatásos lenne. — Hol forgatnak? — Az első felvételekre Balatonszemesen, egy villában kerül sor. Majd forgatunk Budapesten, Pakson és környékén, és néhány jelenetet Jugoszláviában. A főhős alakját két színész kelti életre: Balázsovits Lajos, majd Kozák András. Egyébként csaknem 100 színész játszik a sorozatban. — További munkái? — Boccaccio-filmemet befejeztem, és a velencei filmfesztiválon be is mutatják. Magyarországon ősztől vetítik. Meghívást kaptam rendezésre a nyíregyházi színháztól, a jövő nyáron pedig a Szegedi Szabadtéri Játékokon az Omega- együttessel tervezek produkciót. Sebes Erzsébet NEMZETISÉGEIN. Nemzetiségi újságjainkat böngészgetve az az érzésem, hogy talán túlságosan sokat írunk és beszélünk általában német, szlovák, szerb-horvát, román honfitársaink kulturális életéről. És nagyon keveset konkrétan. Éppen azt érzékeljük kevéssé, hogy ezek a kulturális és nyelvi közösségek nem csupán hagyományőrző tevékenységet folytatnak. A népi táncosok, a múzeumi gyűjtőtevékenység, persze, látványosabb oldala munkájuknak, s a nyelvi megértetés nehézségeivel sem kell számolnunk. Azonban az utóbbi évtizedekben folytatott nemzetiségi politikánk egyik nagy eredménye, hogy a hazai nemzetiségek hovatovább képesek új szellemi értékek megteremtésére. Sokszor kezdeményezésekről számolhatunk be egyelőre, ám ezek ugyancsak igényt jeleznek: a nemzetiségek nemcsak a múltban élnek, a jelenük korántsem korlátozódik a megőrzésre, az önfenntartásra, hanem érzik a jövőt, felismerik a lehetőségeket önmaguk kifejezésére. A hazai német, szlovák, szerb-horvát és román írók száma nem nagy._ A Tankönyvkiadó jóvoltából gyarapodnak köteteik. A már említett nemzetiségi lapjaink rendszeresen közüiki új verseiket, novelláikat. Ez az, amit konkrétabban kellene észrevennünk. Alkotásaikat magyarul bemutatnunk, gondjaikról, eredményeikről a magyar újságokban beszámolnunk — illem dolga is lenne, hiszi közös életünkről írnak. Egyszersmind kötelesség: a közös hazában, a közös magyarországi szellemi életet építjük, tehát észre kell vennünk őket, s ez segítség is lehetne számukra. KÉT KÉRDÉS. Egy fölöttébb zavaros tanulmányban olvastam: „Még a Harmadik Birodalom esztétikai gyakorlatánál is hátborzongatóbb következtetésekhez vezethet egy viszonylag új művészeti ág, az ipari formatervezés elemzése.” Tehát az ipari formatervezés rosszabb a hitlerista „művészetnél”? Valóban ilyen képtelenül reakciós és elmondhatatlanul ostoba állítással kellene kiprovokálni a figyelmet? KI A FONTOSABB? Színházi tanulmányokat olvasok: ki az író, ki a színész, ki a rendező elsőbbségét hangsúlyozza, állítván, hogy másként el sem képzelhető a jó színház. Én azonban makacsul azt hiszem, hogy ez a „ki a fontosabb?"-játék fölöttébb gyerekes. A jó színházhoz sokkal többre van szükség, s ugyanakkor a megoldás is egyszerűbb: jó írók, jó rendezők, jó színészek és jó színidirektorok — hogy róluk se feledkezzünk meg — jó, kollektív munkájához. Persze, ennek megvalósításához nem elegendő a probléma gordiuszi csomóját hősi gesztussal átvágni, hanem türelmes, idegeket próbáló, ügyességet kívánó, a mesterséget ismerő munkára van szükség. Enélkül nem megy. E. Fehér Pál „Árvácska” ismét főszerepben. Mihályfi Imre rendező vezetésével a napokban új televíziós produkció forgatását kezdték meg a Pasaréti úti stúdióban. Kórody Ildikó „Társkeresés II. 1463” című forgatókönyvének főhőse az italt kedvelő nagyapa és a „veszélyeztetett” unoka. Főszereplői: az „Árvácska” című filmben feltűnt Cinkóczi Zsuzsa, Páger Antal (képünkön), Dayka Margit . NEMZETKÖZI hungarológiai kongresszust rendeznek Budapesten augusztus 10—14. között. A rendezvényre 22 országból mintegy 150 külföldi szakembert várnak. Az előadássorozaton szó lesz a Magyarországon kívüli filológiai oktatásról, a magyar versről, magyar költők műveinek fordítási lehetőségeiről, valamint a népköltészeti elemek hatásairól. © BODEREK, a rövidesen nálunk is bemutatásra kerülő „Tíz" című filmkomédia főszereplője, a „világ legszebb asszonya” cím tulajdonosa, megpróbálkozott az újságírással is. Már meg is jelent első riportinterjúja, melyet Muhammad Alival készített. A THALIA Színház első bemutatója Fritz Hochwälder 1942-ben írt „A szent kísérlet” című drámája lesz. A világhírű osztrák írónak „A közvádló” című színművét egyébként a közelmúltban két színház , a Pécsi Nemzeti és a budapesti Radnóti Színpad is nagy sikerrel játszotta. NEMZETKÖZI countrytalálkozót rendeznek Budapesten, az Asztalos János parkban, augusztus 29-én. A hazai country-mezőny legismertebb képviselőint, a Fonográf, a Bojtorján, a 100 Folk Celsius, a Kormorán, és Interfolk együtteseken kívül fellép az amerikai countrysztár, George Hamilton IV. a TÉVÉKRIMI. Gát György rendező hétrészes krimi forgatását kezdi meg. Lindát, a karatés lányt Görbe Nóra, a nyomozót Harsányi Gábor alakítja. ANTONIO GADES világhírű spanyol táncos harmadik alkalommal látogat együttesével Magyarországra. A társulat augusztus 12 — 16. között lép fel a Budai Parkszínpadon, ahol a többi között bemutatják „A rang’ című táncjátékot, amelyet Lorca „Bernarda Alba háza’’ című tragédiája ihletett. © NEMESKÜRTHY: „Nyári zsoltár” című forgatókönyvéből Hajdúfy Miklós rendez televíziós filmet. A főbb szerepet Hámori Ildikó, Herczeg Csilla, Bessenyei Ferenc, Mádi Szabó Gábor és Gáti Oszkár alakítja. A felvételek a hónap végén kezdődnek. © AZ OTELLO című táncjátékkal, melyet Shakespeare nyomán, Verdi zenéjének felhasználásával Eck Imre rendezett, vendégszerepel a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Pécsi Balett együttes. Fellépésükre hétfőn és kedden kerül sor. © A DEBRECENI Kölcsey Művelődési Központban, a Sportcsarnokban és a Bartók-teremben szeptember 8—13. között rendezik meg a X. debreceni dzsessznapokat. A koncerteken számos külföldi együttes is fellép, így például a belgrádi Markovity-Gut, a dániai Morten Carlsen, a lengyel String Connection, valamint a Pege—Antolini— Gellen—Wilter Quartet. © SCHUBERT-ESTET rendeznek augusztus 17-én az óbudai Zichy-kastélyban. Műsoron szerepel a többi között a Wanderer-fantázia és az V. Szimfónia. A Magyar Állami Hangversenyzenekart Németh Gyula vezényli, s a koncerten fellép Szabó Csilla zongoraművésznő. © JUAN ANTONIO BARDEM spanyol rendező filmet készít Federico Garcia Lorcáról. A történet középpontjában az 1936-ban meggyilkolt költő életének utolsó hetei állnak. (Dolezsál László felv.) Film után Mephisto könyvben is Sokat hallottunk az utóbbi időben a „Mephisto”-ról. A Klaus Mann regényéből Szabó István által rendezett filmet nagy sikerrel mutatták be az idei cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, ahol a rendező elnyerte a legjobb forgatókönyvért járó díjat. A regényt azonban hiába keresték az érdeklődők az üzletekben. Dicséret illeti, az Európa Kiadót, amely előreláthatólag szeptemberben az üzletekbe küldi a húsz év előtt megjelent Mephisto újabb kiadását. S ha a nyomda ördöge nem húzza át terveiket, a könyv megjelenése megelőzi Szabó István filmjének október 8-i premierjét. Augusztusi filmelőzetes Kaland, krimi és sci-fi Augusztusban sem panaszkodhatnak a mozinézők: folytatódik a kalandos, izgalmas filmek nyári dömpingje. Csütörtökön már műsorra kerül, Roger Moore-ral a főszerepben, a „25 millió fontos váltságdíj” című angol krimi. A történet szerint vagy megkapják a terroristák a kért váltságdíjat, vagy felrobbantanak két Északitenger menti olajtermelő telepet. Az „ellenakciót” persze Roger Moore vezeti, partnerei nem kisebb világsztárok, mint Anthony Perkins és James Mason. A „Solo Sunny” című NDK-film hősnője egy táncdalénekesnő, akit Renata Krössner alakít. Egyébként ezért a szerepéért tavaly a Nyugat-Berlinben tartott Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb női alakítás díjával tüntették ki. Ugyancsak e hónapban kerül a mozikba Vlagyimir Felcin bűnügyi filmje, „A kis rendőr nagy napjai” és Bud Spencerrel a főszerepben a ,,Seriff az égből” című szórakoztató kalandos történet. A fiatal Szurdi András első játékfilmje „A transzport” nemrégiben a trieszti tudományos-fantasztikus filmek XIX. nemzetközi fesztiválján nagy sikert aratott és főszereplője, Hetényi Pál, a legjobb színészi alakításért kitűzött „Ezüst Aszteroida” díjat kapta. A „Szabadlábon Velencében” című film főszereplője Belmondo, partnere pedig a Magyarországon is jól ismert Carla Romanéin. latinovitsemlékműsor Latinovits Zoltán születésének 50., halálának 5. évfordulóján, augusztus 29-én este — neves fővárosi művészek fellépésével — emlékműsort rendeznek és kiállítás nyílik ugyanaznap a MOM budapesti Művelődési Központjában. Táncdalfesztivál Interjú a legkisebbel A táncdalfesztivál harmadik elődöntőjében lép a közönség elé a verseny legifjabb részvevője, Ullmann Mónika, aki egy héttel ezelőtt, éppen az első elődöntő napján ünnepelte 8. születésnapját. — Miről énekelsz? — Arról, hogy írtam a bátyámnak egy dalt. Persze a dalt igaziból Oroszlán Gábor és György írta nekem. Nagyon sokat próbáltunk, és a versenyig még naponta kell énekelnem. De azért egy kicsit nyaralni is voltam a Balatonon. Furcsa lesz, hogy olyan sok zenész ül majd a hátam mögött. Mert a nagyzenekarral lépek fel. — Kik a kedvenc énekeseid? — A Kovács Kati, meg a Korda Gyuri. Mónika 116 centiméter, 23 kilogramm. A Keresztúri úti Általános Iskola harmadik osztályos tanulója. Főszerepet játszott már az „Égig érő fű” című filmben, gyakori szereplő a szinkronban, és állandó statisztája a Nemzeti Színháznak. Szolgált már néhány tanulsággal a táncdalfesztivál. Például azzal, hogy régen volt olyan népszerű együttes, mint a Hungária, hiszen dalukra 11 ezernél több szavazat érkezett a közönségtől (az utánuk következőkre alig 4000), s így érdemes lenne gyorsan piacra dobni újabb nagylemezüket. (Már az előzőből is 180 ezer fogyott el.) A másik, hogy születhetnek új hullámok, de a boldog vagy boldogtalan szerelemről szóló melodikus daloknak mindig sikerük van. Főleg, ha olyan kellemes hangú előadóra találnak, mint amilyen Balázs Klári, Cserháti Zsuzsa, Stefanida Janula, Horváth Attila, avagy a rutinos Korda György. Az is bizonyos, hogy az idei táncdalfesztiválnak is megvan már a felfedezettje: a KFT-együttes és vezetőjük, a tehetséges zeneszerző-szövegíró Laár András. Szokatlan hangzású zenéjük, dalszövegük sikert aratott. (sebes) Sarkadi: 60 Csak most lenne hatvanéves és már mióta halott! Ha csak két regényremekét: a Dúvadot és A gyávát, drámái közül az Elveszett paradicsomot és az Út a tanyákhoz-t, valamint tíz-tizenöt megragadó novelláját említjük is, teljes életművet hagyott hátra rövid alkotói időszakábóL Sarkadi Imre a „fényes szelek” nemzedékéhez tartozott. A régi Szabad Szó szerkesztőségében mondta egyszer: „a munkaerőm lehet áru, de a tisztességem soha!" Ars poeticájaként tisztességes volt a tehetségéhez, a humánumhoz, a kétkezi dolgozók jogaihoz, a szocialista eszményekhez, a legnemesebb irodalomhoz való viszonyában. Új hang volt az övé: a mi világunk messzehangzó, generációkra ható hangja.