Hétfői Hírek, 1982. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-24 / 21. szám

Startol a légitaxi Belföldre is, külföldre is indul az ötszemé­lyes légitaxi. A Locomotiv Tourist és a MÉM Repülőgépes Szolgálat két gépet üzemeltet a turistaidényben (MTI Fotó: Tóth Gyula) LOSI Losinak becézték, így is­merték az angyalföldi gyár­ban közvetlen munkatársai a mindig szolgálatkész, köz­­tiszteletben álló technikus végzettségű köszörűst. Ezért is ért mindenkit ostorcsa­pásként a szívet ütő hír a műhelyben: Losi meghalt! Hitetlen pillantások keresték az elnémult munkapadnál: hát lehetséges, hogy alig 54 évesen nem áll többé a gé­pe mögé? ★ Közéletünk névtelen kato­nája nem a szavak embere volt, tettei beszéltek. Szá­mára mindenkor a legfonto­sabb küzdőtér volt a mun­kahely. Naponta ezredmil­­liméterekkel csatázott, s ed­dig mindig ő volt a győztes. Harminc éven át jelent meg kora reggelente gépénél a műhelyben, pontosan, szé­pen, ahogy a csillag megy az égen ... Most, a munka ünnepén hetedszer kapta meg a Kiváló Dolgozó kitün­tetést. Az utolsót, mert né­hány nappal később, a min­dig tenni akaró emberre or­vul, álmában rontott rá a vég. Különösen szívbemarkoló, ha egy dolgos alkotó élet­fonalát vágja el a váratlan halál. A gyáli temetőben, a sírba hulló rögök robajánál tűnődtem el rajta, milyen fájdalmasak e néma tragé­diák. Majd négy évtizede bé­ke van, s mégis sokasodnak az itt maradt árvák! Ideje­korán mennek el a bevég­­zett életek kertjébe az édes­apák. Elgondolkoztató: csu­pán az 50—54 éves korú férfiak halálozási arányszá­ma az utóbbi évtizedben 9,53 ezrelékről felemelke­dett 14 ezrelékre. it Azt mondják, aki fát ül­tet, bízik a holnapban. Le­sznak a fák, a virágok, a kaptárzsongó természet volt a második otthona, s nem­csak a szerszámot, a metsző ollót is értőn igazította meg sokak kezében. Munkatár­sai közül majd százan jöt­tek el a távoli csendes te­metőbe, hogy utolsó búcsút vegyenek Losonczy Fe­renctől, a MOM Kaliber­­gyár dolgozójától. Van va­lami jelképes abban: a munka és a természet sze­relmese egy susogó nyár­fa lombjainak árnyékában tért örök nyugovóra.Z. F. Pünkösdi vásár Pünkösdi vásárt rendez május 30-án Rádiházán a ménes lovasszakosztálya és a Zala megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Az ese­mény a népművészek kiállí­tásával és vásárával kezdő­dik, majd folklór­műsorral folytatódik. A nap leglátvá­nyosabb eseményére, a lo­vasversenyre délután kerül sor. A programban díjugra­tás, ügetőverseny és lovas­játékok sora szerepel. Lesz csikósorsolás is, a 25 forin­tért vásárolható sorsjegyen hároméves csikót lehet nyer­ni. Gyorsforgalmit városszélek Aztán jön az expressz-busz Európa tizenöt országának mintegy 250 — vasúti közleke­déssel foglalkozó — szakembe­re vett részt azon a nemzet­közi konferencián, amelyet nemrég rendezett az MTA közlekedéstudományi bizott­sága és a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület. Magyar részről Budapest tömegközlekedésének fejlesztéséről hangzott el elő­adás. Ebből néhány érdekesebb adat. Budapesten naponta mint­egy 3000 nagy befogadóké­pességű utasszállító jármű áll a forgalomba. Így 1485 autóbusz, 200 troli, csaknem 1000 villamos, 180 metró-, il­letve kisföldalatti szerelvény, 287 HÉV-kocsi, 6 fogaskere­kű szerelvény és 4 dunai át­kelőhajó. A járatok útvona­lai úgy hálózzák be a Duna két oldalán elterülő várost, hogy a több mint 2 millió fővárosi lakos 2 százalékának kell csupán ötszáz méternél többet gyalogolnia ahhoz, hogy tömegközlekedési esz­közt vehessen igénybe. A nagy tömegek szállítására al­kalmas járművek összesen 1037 kilométer hosszú pályát járnak be.­­ A fejlesztést elsősorban Budapest lakásépítési terve határozza meg. Az új ottho­nok többsége telepszerűen, a ma még beépítetlen, a város­­központtól távolabbi terüle­teken épül. Több ide irányu­ló járatot gyorsforgalmúvá alakítanak. A jövőben a je­lenleginél lényegesen több gyorsvasút lesz, hálózatukat a metró- és a gyorsvasúttá fejlesztendő HÉV-járatok al­kotják majd. Hozzájuk kap­csolódnak a gyorsvillamosok, valamint a gyors-, illetve expressz-autóbuszjáratok. 172-111 A TELEFONDOKTOR e héten az ételek ízesítéséről beszél. Hívható a 172-111-es telefonszámon, naponta 17 órától másnap reggel 8 óráig. Vasárnap egész nap. A Fő­városi Egészségnevelési Köz­pont lelki elsősegély-szolgá­lata éjjel-nappal hívható, a 229-600-as telefonszámon. „Kinyúló nyelvvel lóg az értelem...” Víkend előtt a kijózanítóban „Problémaivók” és rendszeres megingók között ........akarásom leölt hízó­ként haldokol / és agyam megrecsegő fáján / vén ön­gyilkos a padlás gerendá­ján, / kinyúló nyelvvel lóg az értelem.” (József Attila: Alkohol.) Dr. Takách Gáspár osztá­lyos főorvos mondja a Fő­városi Kijózanító Állomá­son: — Mentő-, vagy rendőr­autóval érkező „vendégeink” nagy része rendszeres al­kalmi ivó — és nem alko­holista. Emberi problémáik miatt isznak, fel-feltörő fe­szültségeiket ekképp gyűrik le. Másrészt: a fizetések al­kalmával rendszeresen meg­­ingók kerülnek ide. A napi forgalom többnyire két hul­lámban érkezik: az elsőben azok jönnek, akik rögtön munka után, 6 és 8 óra kö­zött kidőlnek, a másodikban a késő estiek, köztük a vér­vételre behozott autóvezetők. Egyharmaduk harminc év alatti, s többnyire férfi. A nők többsége középkorosz­tálybeli, ők a tipikus „prob­lémaivók”. Az 1979-es egészségügyi és belügyminisztériumi közös rendelet alapján behozottak és kijózanítottak csaknem ezer forintot fizetnek a be­szállításért, az ápolásért, a takarításért. Az ügyeletes rendőr pedig megteszi elle­nük a­ szabálysértési felje­lentést. Csak egy bér­cédula Ha hallaná, sem érdekel­né mindez azt a középkorú férfit, akit most emelnek be a szomszéd pavilon vizsgáló­szobájába. Merev­ fel­dúl­tan nézi a semmit, akkor is, amikor a ruháit plombáit zsákba rakják, őt pedig a zuhany alá támogatják. Az­napi fizetéséből a keskeny bércédula maradt Péntek délután. Szinte fél­óránként hoznak valakit, ön­szántából egy fiatal nő jön, elvonókúrára jelentkezne, ehhez azonban orvosi be­utaló szükséges. Elengedik azt az idős férfit is, akire egy parkban szunyókálva akadtak rá a mentősök. Fia­tal lány ambuláns kezelést kap — mint mondja: barátai névnapon leitatták, s az ut­cán esett össze. Végül ma­rad egy nyolcvanéves, el­hanyagolt kisöreg, olasz ál­lampolgár, ittlakhatási enge­déllyel, s egy jó külsejű fia­talember, igazolvány nélkül, a nevére is alig emlékszik. *Állapot­rögzítéssel Czirkovics Géza ügyeletes ápoló, a szomszédos Jász ut­cai kocsmára panaszkodik. Régóta nem sikerül bezárat­ni, pedig van, aki csak ezt a rövid utat járja meg és máris visszakerül. S a forgalom este sem szű­nik. Külföldön sok helyütt al­kalmazzák már az elretten­tésnek azt a módját, hogy az ital okozta önkívületi­­ álla­potot a kórházban filmre, videokazettára rögzítik, s a kijózanított szereplők más­nap a vetítővásznon, a kép­ernyő előtt megnézik előző napi önmagukat. A hatás legtöbbször tartós. A Róbert Károly körúti kórház Alko­­hológiai Osztályának a Ma­gyar Vöröskereszttől és az Alkoholizmus Elleni Orszá­gos Bizottságtól 100 ezer fo­rint áll rendelkezésére kép­magnóvásárlásra. Ami még hiányzik, leg­alább ennyi. Voksán György MMiárdos adóssággal (I.) •­­ Megújul-e a 43-as? Miért került sor szanálási eljárásra Budapest legnagyobb lakásépítő vállalatánál Tavaly olyan híresztelések keltek szárnyra, hogy csőd­be jutott a négy budapesti házgyár gazdája, az évente tizenkétezer fővárosi lakást „előállító”, 8 ezer dolgozót foglalkoztató 43-as számú Állami Építőipari Vállalat. — Csődről szó sincs — szögezi le Bársony János, a közelmúltban kinevezett új vezérigazgató. — A múlt évi és az azt megelőző bu­dapesti lakásprogram telje­sült, a vállalat gazdálkodá­sa lényegében nyereséges volt. A problémát az évek­kel korábbi adósságok okozták. Tény, hogy a fize­tési nehézségek rendezésére tavaly szanálási eljárás in­dult. Merevség és „mindenáron” A bizottság elsősorban a jelentős összegű adósság reális visszafizetésének le­hetőségeit vizsgálta. Tudni kell: a szanálási eljárás ná­lunk nem azonos a tőkés or­szágok csődeljárásával, át­szervezhetik a vállalatot, az üzemet, eladhatják ugyan, de a dolgozókat nem eresz­tik szélnek. A cél a pénz­ügyi rendezés, a közös kiút­keresés, s a további, az eredményesebb munka fel­tételeinek megteremtése. Ám joggal vetődik fel: mi idéz­te elő a fizetésképtelensé­get? Az okok tanulságosak, figyelemre méltóak.­­ A nagyvállalatot pane­les lakásépítésre, lakótele­pek létesítésére hozták lét­re. Biztos megrendelések alapján dolgoztak s a ver­senyt — a brigádmunka­­versenyt leszámítva — nem vezették be, nem alakult ki a szervezettebb s jobb mun­kára való ösztönzés. Egyet­len kényszerítő erő volt: minél több lakást átadni, méghozzá mindenáron. Eről­tetett gyorsítások, év végi hajrák követték egymást, sokszor a gazdálkodás, a minőség rovására. Az egyik ötéves tervidőszak felada­tait például úgy teljesítet­ték, hogy sok száz lakást papíron már előre átadtak (a pénzt is felvették), holott még csak a csupasz falak, szerkezetek álltak. A hiány pótlása aztán másfél évig tartott.­­ A szabályozók módosí­tásával az eddigi nyereség harmadára csökkent. Továb­bi problémákat okozott a tá­mogatások csökkenése, meg­szűnése. Az első három ház­gyár állami nagyberuházás­ban létesült, a negyedik azonban már nem s az er­re fordított milliókat vissza kellett fizetni. időzítés és konkurencia . Természetesen hibák akadtak a vállalat működé­sében, irányításában is. A „jó” években valahogy nem jutott pénz a sok kis telep­hely felszámolására, modern központi raktár és telep építésére. Később azután, éppen a fizetési nehézségek időszakában kellett ezeket megépíteni. Az eredetileg selejtpanelek hasznosításá­val tervezett szerény épület helyett „B” kategóriás szál­lodával felérő balatoni üdü­lő létesült és a Budapesten létrehozott oktatási és szá­mítóközpont, pedig az en­gedélyezett négy szint he­lyett nyolcszintes lett.­­ Aztán „beköszönt” a lakásépítés terén jelentkező konkurrencia is: kormány­­intézkedéseket kellett hoz­ni a terület-előkészítés meg­gyorsítására és a vidéki vál­lalatok is bekapcsolódtak a budapesti lakásépítési prog­ramba.­­ Az évek során nehéz­kessé lett belső irányítási gondokkal küzdő 43-as nem tudott eléggé gyorsan alkal­mazkodni az új piaci vi­szonyokhoz. (Hasonló hely­zetbe került egyébként két másik budapesti vállalat is.) Bekövetkezett tehát, amire az építőiparban még nem­igen volt példa: fizetéskép­telenség, egymilliárdos adós­ság, szanálási eljárás.­­ Változott a helyzet az állami beavatkozás vonatko­zásában is: nem „pumpál­tak” pénzt a vállalat szám­láira, nem csorogtak a so­ha vissza nem térítendő milliók. A segítség új módja az átmeneti tehermentesítés, az adósságok átütemezése. Az idén fizetendő adósságait a 43-as még kifizette, a jövő évi még nagyobb összegű törlesztést azonban 1984-re, 1985-re halasztották. A vál­lalat tehát lehetőséget ka­pott. Hogy ezzel miként kí­ván élni, arról következő írásunkban számolunk be. Tőke Péter Vallomások üveg alatt Kossuth Lajos elfogatásáról A hajdúk fővárosának új lakótömbjei között — mint egy sziget — a szecesszió és az erdélyi népi építészet ha­gyományainak szerencsés ötvözetével épült villa áll. Borsos József híres debre­ceni építész hajdani lakóhá­zát a tanács 1980-ban hozat­ta helyre. Ma irodalmi mú­zeum, állandó kiállítással. A hangulatos termekben Deb­recen irodalmi fejlődését kö­vethetjük nyomon a XVI. századtól 1945-ig. A kiállí­tás mottója Gulyás Pál verssorát idézi: „Debrecen, a­ kikötő”. Nemzeti kultúránk mun­kásai, irodalmunk fejedel­mei „hajóztak be” ide; a többiek között a reformáció prédikátora, Mélius Juhász Péter, Tinódi Lantos Sebes­­tény, Csokonai Vitéz Mi­hály (e város szülötte), Fa­zekas Mihály, Kölcsey Fe­renc, Diószeghi Sámuel, Arany János, Petőfi Sándor — akinek a fia itt látta meg a napvilágot —, később a Kossuth-kormánnyal ide­költözött Vörösmarty és Jó­kai is. Ady, Móricz, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád... A leg­frissebb újdonságok: eddig ismeretlen kéziratokat bön­­­gészhetünk az emeleti lép­csőfordulóban. Hideg üveg alatt, forró esztendőkről vall Kazinczy Ferenc nemrég megtalált nyelvészeti pálya­munkája, a még nem publi­kált Csokonai-levelek, Pető­fi-, Arany-kéziratok. S egy jegyzőkönyv: „Kossuth Lász­ló, fiának, Kossuth Lajosnak katonai erővel lett elfogatá­­sát jelenti.”­­Anno 1837.­ sz. d. Összkomfort a szabadban... A Árusítással egybekötött kem­pingbemutató a Sugár üzletközpont Túra- és lakósátrak, kemping- és kerti bútorok, hálózsákok, takarók, gumimatracok, szabadtéri sporteszközök, sportruházati cikkek gazdag választékával várjuk vásárlóinkat május 20-tól 29-ig, mindennap 10-től 19 óráig (vasárnap is). Egyes cikkeket árengedménnyel kínálunk( 1)

Next