Hétfői Hírek, 1982. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-15 / 46. szám
MÉRLEG Efeltűnően kevés gól esett a futballbajnokság 12. fordulójában; egy látnok felbukkanása, a győriek szánalmas veresége, a bíráskodás és még egy-két érdekes esemény mindenképpen külön számot jelentett. A nagy jövendőmondó szerepében, Gerencsér József, a Tatabánya másodedzője aláírtott: „olyan mélyen vagyunk, mint egy bányaüzem, és legalább egy pontot kell szereznünk a Komoráéktól”. Bejött a tippje. Ritka nagy csatában döntetlen volt a kispesti mérkőzés, négy sárga, egy piros lappal, sérülésekkel, 95 perces játékidővel, és egyéb csemegékkel. Ugyanakkor viszont a Honvéd joggal bánkódott, hiszen néhány perccel a befejezés előtt Varga mindentudó bal lába csütörtököt mondott, mert változtatott bombázási szisztémáján és 11-est hibázott. Bánkódhatott persze a Győr is, hiszen Debrecenben kellemetlenül elporolták, olyannyira, hogy még Verebes edző is elismerte: jobb volt a DMSC. M Mindenesetre azért fel kell figyelni a Rába kínos bukfenceire is, hiszen ötöt kapott a Benficától, a Liege-től, s most csak azért úszta meg hárommal, mert Kerekes „Guriga” és társai megdöbbentek, hogy milyen simán lehet áthatolni a Rába hátsó alakzatain. A törekvő együttesek közül az MTK jobb volt, mint a Haladás, a Nyíregyháza nem bírt a bizonytalankodó Ferencvárossal, az V. Dózsa pedig még otthonában sem a Diósgyőrrel. Temesvári Miklós, az egykori nyírségi mágus, a rá jellemző korrekt módon annyit közölt a mérkőzés után, hogy az Újpest elérte a tehetetlenség maximumát, azaz, ennél rosszabb már nem lehet — persze ez is vigasz. A Zalaegerszeg jelenleg még egészséges edzőjének irányításával ritka kemény rivalizálásban legyőzte a Videotont, s ahogy számítani lehetett, nem bírt Pécsett a PMSC-vel a Vasas. Békéscsabán is pontot szerzett a Csepel, s ezzel újból megcáfolta azt a régi hiedelmet, hogy a szezon közepén mindig megenged magának egy kis békés szuszogást. A hét egyik eseménye volt Ebedli eltiltása, a Rába elleni mérkőzésen tanúsított, sajnos menetrendszerű magatartása miatt. Az eltiltás jogosságához nem férhet kétség, de szerte a városban érdekes hír járja — persze lehet, hogy az információt a Ferencvárosban gyártották. Ezek szerint Ebedli a szünetben a maga sajátos stílusában megkérdezte az egyik partjelzőt, hogy mit lengetett és hogyan. Állítólag a válasz legalább olyan szókimondó volt, mint a kérdés, amire Ebedli újból reagált, és ekkor kapta a piros lapot. Aztán akadt még két érdekes átigazolási hír is. Ebből az egyik egy tisztes, koros emberről szól, aki hosszan tartó, gondos titkolózás után a messzi Északot követően honi földön reaktiválta magát. Bene Ferenc (mint ezt egy házi tudósító közleményéből megtudhattuk) a Volánhoz szegődött. Sok szerencsét, hátha látjuk még színes televíziós adásban is, mint „újonc” NB I-es játékost. És ha már a messzi Északról esett szó, egy örvendetes hír: kell a magyar futballista Svédországban! A Södertelje csapata benyújtotta átigazolási kérelmét a magyar illetékeseknek: kéri, hogy soraiban játszhasson Bárfy Ágnes, a Renova üdvöskéje. Svédországban ugyanis a női futball is fejlett. Szabó Ferenc a bajnokság Állása: 1. Rába 129 2 332-1118 2. Csepel 127 4 121-1418 3. Bp. Honvéd 126 3 321-1616 4. Ferencváros 126 2 426-2014 1. Vasas 125 3 425-2013 6. U. Dózsa 124 4 418-1812 7. Debrecen 124 4 416-1712 6. MTK-VM 125 2 517-2812 9. Videoton 125 1 520-1711 10. Békéscsaba 123 5 418-2111 11. Haladás 124 3 512-1711 12. Pécsi MSC 124 2 619-2310 13. Diósgyőr 123 4 515-1910 14. Tatabánya 122 5 513-179 15. Zalaegerszeg 12 3 2 711-188 Ifj. Nyíregyháza 122 4 69-178 Csak az unokákkal foglalkoznak Vibrálás után nagy csend Baráti Lajos és Mészáros József légüres térben Hosszú éveken át fontos szerepet játszottak labdarúgóéletünkben. Gyakran nyilatkoztak, alig volt olyan hét, hogy ne hallatták volna szavukat. Évtizedeken át vibrált körülöttük a levegő, most azonban nagy csendben élnek. Az utóbbi időben jóformán semmit sem hallani róluk. Vajon mi van velük, hogy élnek, mit csinálnak? Nem csinálok magamnak reklámot Baráti Lajos, volt szövetségi kapitány, négy világbajnokságra készítette fel a magyar válogatottat. Először 1958-ban Svédországban, s utoljára 1978-ban Argentínában dirigált. — Júliusban hazajöttem Portugáliából, mert lejárt kétéves szerződésem a Benficánál. Nem kívántam megújítani. Hatvannyolc éves vagyok. Most kell felállni a kispadról, nem akarok úgy járni, mint néhány elődöm, aki túlfeszítette a húrt. — Itthon jár mérkőzésekre? — Nem. Még egyetlen pályán sem jártam hazatérésem óta. Tudom, ha kimennék, akkor kérdések záporoznának felém, mindenki tudakolná, mi az oka a visszavonultságnak. A családomnak élek, az unokáimmal foglalkozom. A nagyobbik 12 éves, a Vasasban atlétizál, a korosztályában egész szép eredményeket ér el. S ami külön öröm, a labdával is jól bánik, lehet, hogy a végén futballista lesz... A kislány most elsőosztályos, még nem sportol. — Nem is figyeli a labdarúgóéletet? — Dehogynem. Természetesen minden, újságban megjelenő információra odafigyelek. Szurkolok volt csapataimnak, a Szegednek, a Győrnek, a Vasasnak, és az Újpesti Dózsának. A Tiszaparti városban kergettem a labdát, a Rába mellett kezdtem edzői pályafutásomat, a két patinás fővárosi klubban értem el szép sikereket. A VB tapasztalatai? — A magyarok már azzal is nagy fegyvertényt hajtottak végre, hogy kijutottak a Mundialra. Meggyőződésem, hogy ha a belgákkal szerencsésebben alakul a mérkőzés, akkor a legjobb 12 között már felszabadultan játszott volna a csapat. Nagyon kellett volna labdarúgásunk jövője szempontjából ez a siker, mert sajnos megint fagyos a levegő a sportág körül a világbajnokság óta. Miért a nagy elzárkózás? — Gondolom, azt hiszik egyesek, hogy sértődött vagyok. Pedig higgyék el, erre semmi okom. Játékosként és edzőként is, azt hiszem, példásan éltem. Harmincnégy éven át edzősködtem, s talán nem is rosszul. Visszatekintve erre a sokszor rögös útra, semmi okom a szégyenkezésre, most így érzem a legjobban magam. Megkeresték már volt játékosai, tanítványai? — Nem. Ez a mostani az első eset, hogy rám nyitották az ajtót. Nem jelentkezem sehol, nem csinálok reklámot magamnak. Szakosztályvezetés és kézifűrész Mészáros József az elmúlt húsz esztendő egyik legeredményesebb edzője, 1965-ben ő a Ferencváros trénere, amaikora zöld-fehérek megnyerték a Vásárvárosok Kupáját. Ez a magyar labdarúgás felszabadulás utáni legnagyobb kupasikere. — Súlyos betegségem után, kétéves kis unokám, Dorottya az, aki bearanyozza életemet. Legtöbbet a családommal vagyok, de ha tehetem, Csepeltől Újpestig járom a pályákat. A labdarúgást illetően nyugtalan ember vagyok. Januárban leszek 60 éves, és 47 esztendeje elválaszthatatlan életemtől a bőrlabda. „ Mi a véleménye az élvonal színvonaláról? — Talán több egyéniség kellene. Nagy a szürke játékosok serege, alig vannak meghatározó képességű labdarúgóink, akiktől függ egyegy csapat teljesítménye. Sajnos, pályán, és pályán kívül is így van ez. Hol vannak ma azok a csapatkapitányok, akikre a privát életben is felnéztek, és képesek voltak egyetlen mondattal rendet teremteni, ha zűrzavar támadt a játékostársak között. Nálunk a Ferencvárosban, ha Kispéter Miska felemelte a hangját, annak olyan súlya volt, amellyel nem nagyon vitatkoztak. @ Fradiválság? — Rendkívül elkeseredett vagyok, mert ezt az együttest mindig a harmonikus, családias élet jellemezte. Két és fél éve, kívülálló vagyok. Így nehéz véleményt mondani, de egy biztos, súlyos okok vezethettek a mély kúthoz. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban, csak hallomásokra támaszkodhatom. Mindenesetre szomorú, ha a játékosok írják a forgatókönyvet, az soha nem lehet jó színdarab. Egységes vezetés kell, mert egy labdarúgó-szakosztályon belül egy ember kevés ahhoz, hogy kézifűrésszel erdőket irtson ki. Nem vállal már semmiféle szerepet a labdarúgásban? — Több ajánlatot kaptam. Töröm a fejem, hogy melyiket válasszam közülük. A Ferencvárosba is visszahívnak. Gyenes J. András Baróti Lajos Lelátón Néhány nap alatt különleges gyorsasággal váltogatták egymást a kudarcok és a sikerek a magyar sportban, nemzetközi és hazai szinten egyaránt. Nagyon sokszor nem váltak be jóslatok, más esetben minden várakozást felülmúlt egy-egy teljesítmény, méghozzá olyanok részéről, akiket nem jegyeztek még a leghozzáértőbbek sem. Vegyük például a kosárlabdázást. Amikor a Honvéd csapata a remek Gellér bűvészmutatványaival megverte a Cibona együttesét, sokan (joggal) felsőfokon méltatták a jugoszláv csapat legyőzését. S csak akkor kezdtek gondolkozni a visszavágó lehetőségein, amikor elérkezett a revansmérkőzés napja. Az eredmény bizony azokat igazolta, akik mindig is vallották az utóbbi években: nemzetközi szintéren a sportág messzemessze elmarad korábbi produkcióitól. És, sajnos (a BSE szép sikere mellett), az MTKVM női csapata is bukott. Elsősorban saját hibájából nem vette komolyan csehszlovák ellenfelét már idehaza sem, így a visszavágón meglepően súlyos vereséget szenvedett. Mint ahogy kellemetlenül megszokottá vált a pinpongozók Szuper Liga-szereplése is. A megszokás ez esetben a 0:7-et regisztrálja, már másodszor kapott ki az asztaliteniszválogatott ilyen arányban, s ismét igazgolódott Kozák Mihálynak, az ismert szakírónak minősítése: egyszerűen nincs megfelelő erősségű utánpótlása a népszerű játéknak a férfimezőnyben. Ugyanakkor viszont a legnépszerűbb magyar klubban, az FTC-ben két szakosztály is sikerrel védelmezte a zöld-fehér színeket, „helyrehozva” a futballszakosztály kisebb-nagyobb botlásait. A jégkorongozók a Dózsa elleni súlyos vereség után éppen a Megyeri úti jégbarlangban vágtak vissza látványos gólkülönbséggel a liláknak, sőt, Fehérvárott is verték a Volánt, van hasznos kontraforma is. S remekeltek a birkózók is. És aztán a távoli Venezuelában Pálmáé lett a pálma, a mesterlövészek világbajnokságán, a standardpisztolyversenyszámban az MHSZ Központi Lövészklub sportolója, Balogh Pálma, 590 körös remek teljesítménnyel nyert. A 21 éves csinos hölgy hat évvel ezelőtt kezdte pályafutását a fegyverek világában, s meglepően rövid idő alatt jutott a hazai, majd a világ élvonalába, s szerzett most VB- aranyat , általános meglepetést keltve produkciójával. A felsorolt példák is jelzik, hogy a mai sportvilágban minden lehetséges. Biztos esélyesek bukhatnak, esélyesek szereplését kísérheti gyors siker. De hát éppen ezért izgalmas és szép játék a sport, ettől varázslatos hatású, amit persze a sorozatsiker még szebbé tehet. De hát egyelőre az összesítésben a mérlegegyszer fenn, egyszer lenn. Si. F. HÉTFŐ HÍREK Politikai hetilap Főszerkesztő: Zele Ferenc Főszerkesztő-helyettes: Várkonyi Margit Szerkesztőség: Hétköznap: 1085 Budapest, Gyulai Pál utca 14. Telefon: 137-660 Vasárnap: 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. Telefon: 336-130, 343-100 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre igazgató Kiadóhivatal: 1085 Budapest Blaha Lujza tér 1—3. Árusítja a Magyar Posta 02—5124. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató Index: 25 373 HU ISSN 0437-3715 hétfői hírek levélcíme: 1979 Budapest 8. Pf. 14. Vsssssssssssssssssssssssssrrsssssrssssss s Hosszú hetek óta hol játszik csapatában Nyilasi, Törőcsik, hol nem. Kétségtelen veszteség, hátrány ez a Ferencváros és az V. Dózsa számára, de illúzió azt hinni, hogy ebben keresendő a két együttes visszaesésének az oka. Akár korábban a magyar kluboknál, akár jelenleg a külföldieknél, egyetlen kiemelkedő képességű játékossal nem lehet sokra menni, tartós hazai, vagy nemzetközi sikereket elérni. A magyar futballnak is csak akkor voltak tekintélyes reprezentáns csapatai, amikor legalább négy-öt átlagon felüli játékosra számíthattak. Ma sajnos az a helyzet, hogy a régi patinás csapatok elszürkültek, nincsenek meghatározó labdarúgóik, s ezért van az, hogy az FTC, a Vasas, a Honvéd, az V. Dózsa csak halvány mása elődeiknek, s ezért esett vissza a szurkolók száma. Kispesten, Újpesten, a Fáy utcában olykor annyi néző sincs, mint egy-egy alsóosztályú „amatőr” mérkőzésen, s még a Ferencváros törzsközönsége is harmadára csökkent. Pedig van megoldás, s jó példa erre a Rábánál (egyegy botlás ellenére) történt fordulat. Ennek azonban éppen az a magyarázata, hogy olyan gárdával rendelkezik, amelyben megtalálható a többieknél sajnálatosan hiányzó négy-öt magasabb színvonalt képviselő játékos. És hogy ez így van, abban nincs semmi ördöngösség, csak éppen jól kell erősíteni. Kovács kapus, Barcsa, Szentes leigazolása, Póczik viszszavétele (s egy jószemű, a futballt kitűnően értő edző szerződtetése), egy csapásra hallatlan lendületet adott a Rábának, amely ily módon meghódította a nézőket. A hosszú éveken át üresen ásítozott, gyönyörű győri stadion manapság minden egyes mérkőzés alkalmával igazi hangulatot áraszt. Itthon is bizonyítani lehet, hogy — ellentétben azokkal, akik a futball válságáról siránkoznak — semmit sem csökkent a sportág népszerűsége, sőt konjunktúrája lehet, ha a közönség a pénzéért valóban látványt kap, s azzal az érzéssel hagyhatja el a stadiont, hogy legközelebb újra ott lesz. Követendő példa a Rába a magyar futballban, amely akkor lesz a régi, ha jó kupacsapatokat képes a porondra állítani. Az összes illetékesnek arra kell törekednie, hogy megerősödjenek a nemzetközi szereplésre jogot nyert együttesek, s ebben az esetben magas színvonalú lesz a ezben bajnokság, a kupákban pedig az eddiginél méltóbban lehet majd szerepelni. Igaz, a magyar klubok nem szerződtethetnek külföldi világnagyságokat, de mint a Rába is bizonyította: a hazai „piacon” is található megfelelő képességű labdarúgó. 10 Teljes erővel zajlanak az Európa-bajnokság selejtező mérkőzései. A nyolcas döntő 1984-ben Franciaországban lesz, s addig, pontosabban a jövő év végéig a kontinens válogatottjai öszszesen 126 selejtezőn jutnak túl. Még el sem kezdődött a legutóbbi világbajnokság, amikor már megvolt az első 90 perc (május 1.: Románia— Ciprus 3-1), és az év végéig további 24 összecsapásra kerül sor a nyolc csoportban. Most szombaton mutatkozott be a világbajnok Olaszország is (2-2 Milánóban Csehszlovákiával), e héten szerdán szintén első mérkőzését játssza az NSZK, és ezzel már valamennyi résztvevő megtette az első lépést — egyedül Magyarország csapatát kivéve, amely úgy mint a Mundial előtt, valamennyi mérkőzését ugyanazon évben, ezúttal 1983-ban játssza. Az idei 37 találkozó után jövőre még 89 marad. Ebből nyolcat a magyar csapat abszolvál, hogy mennyire nem lesz ez könynyű: Dániának például a csoportban két mérkőzése után már három pontja van ... Nem tagadja meg önmagát Szepesi György. Miután több mint három évtizeden át közvetítette (sok minden más mellett), a magyar labdarúgó-válogatott, a klubcsapatok mérkőzéseit a rádióban , „visszavonulása” után sem szakadt el a futballtól. Néhány éve a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, nyáron a FIFA-ba is beválasztották, s minden szabad idejét a sportágnak szenteli. De ma is megszállottja nagy szerelmének, a rádiónak. Elsőként vállalkozott arra, hogy feldolgozza a hazai rádiózás és a sport kapcsolata első negyedszázadának történetét. Felkutatta az újságcikkekben, kritikákban, könyvekben található adatokat 1948-ig, amelyek egységesen eddig még nem láttak napvilágot. A rendkívül érdekes tanulmány, amely a Membrán-könyvek sorozatában jelent meg, kronologikusan bemutatja a sportrádiózás fejlődését, hazai társadalmi hátterét, nemzetközi összefüggéseit Érdekes, izgalmas és egyben elgondolkodtató olvasmány is. Lukács László Másodosztályú visszapillantás Éveken át vitáztak a szurkolók, az NB II. három csoportja közül melyik a legerősebb. Az MLSZ intézkedése után, az egycsoportos másodosztályban, tizenöt fordulóval a rajt után, egyértelműen kiderült, melyik lehetett a leggyengébb. Elég csak pillantást vetni a táblázatra. A középcsoportból négyen maradtak az új bajnokságban, a Kecskemét, a Ganz-MÁVAG, a 22. sz. Volán és a Dorog. S e csapatok foglalnak el az utolsó öt helyből négyet. Ez minden minősítésnél több. A pálma a keletieké, ők az élmezőny, míg a nyugati csoport reprezentánsai a középmezőny tagjai. Tájékozgató színházlátogatóknak József Színház az azonban a színház Az 1983. január 1-től önálló Katona 1932/83-as évadra nem hirdet kernetet, barátainak jegyelővételi jogot biztosít. Az érdeklődök hétfőtől péntekig, de 10 és 16 óra között a színház titkárságán iratkozhatnak fel személyesen a pártoló tagok névsorába. A pártoló tagonak a jegypénztár a kívánt előadásokra kiadja a jegyet. Minden hónap 25-ig lehet jelentkezni, a jelentkezési hónaptól számított második hónap előadásaira. (Pl. november 25-ig a januári előadásokra). A jegyeket a jelentkezési hónapot követő hónap elsejétől hatodikéig lehet átvenni a jegypénztárban, vagyis a januári jegyeket december 1-e és 6-a között. A színházi titkárság és a pénztár címe: Budapest V„ Petőfi Sándor u. 6. A nagyközönség számára továbbra is minden hónap 1-től lehetséges a jegyelővétel a következő hónap előadásaira. A Katona József Színház repertoáron tartott előadásai és új bemutatói: Füst Milán: Boldogtalanok, Euripidész: Oresztész, Goldoni: Mirandolina, Mrozek: Emigránsok, Korniss Mihály: Halleluja, Goldoni: Két úr szolgája, Csehov: Manó, Queneau: Stílusgyakorlat, a Budapest Orfeum előadása, Frontátvonulás - Cseh Tamás önáló estje, Károlyi Gáspár Vizsolyi bibliája - Csernus Mariann előadásában, Dumas— Várady Szabolcs: A három testőr (bemutató: december 10.)