Hétfői Hírek, 1983. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)
1983-02-14 / 7. szám
Az Operettből Angyalföldre Szeretne megújulni Galambos Erzsi szerepekről, rendezőkről, külföldi meghívásairól Váratlan hír színházi életünkben: Galambos Erzsi csaknem húsz év után társulatot, sőt műfajt vált: a Fővárosi Operettszínházból az évad végén átszerződik a József Attila Színházba. — Nem a musicalisel van bajom — mondja. — Effajta szerepeket továbbra is szeretnék játszani. Valahogy úgy, ahogyan annak idején a — sajnos rövid életű — Petőfi Színházban játszottuk. E műfajt tudom és szeretem, de boldog leszek, ha más feladatokat is rámbíznak majd: vígjátékot, drámát, klasszikust vagy modernet, egyszóval: prózát. Operettszínházi tagságom hoszszú ideje alatt a televízió sok-sok prózai és igazi színészi adottságokat feltételező szerepeket bízott rám. S úgy érzem, nem vallottak szégyent azok a rendezők, akik velem dolgoztak, hiszen már az első veszprémi tv-szemlén díjat kaptam Kertész Ákos „Üvegkalitka” című tévédrámájában nyújtott játékomért, a „Legjobb színészi alakítás” díját. Játszottam Osztrovszkijt Madáchot, Schillert, Goldonit, Shakespeare-t is, sőt Molnár Ferencet és Dürrenmattot. — Bizonyára nemcsak másfajta szerepek utáni vágy vezetett döntéséig? — A Fővárosi Operettszínházan lettem hivatásos „zenés színésznő”. Édesanyám egyébként 28 évig dolgozott itt, mint jegyszedő. A vidéki évek után a Petőfi Színház következett, majd csaknem húsz évig ismét az Operett. — Ahol sorra aratta sikereit! — A színész sokat ad és sokat kap. Sikert, elismerést, de bizony sérlemeket is. A jóról annyit: Jászai-díjra, az Érdemes és a Kiváló Művész címre ez a színház terjesztett fel. Eljátszhattam az utolsó két évtized mucisalremekeit: a „West Side Story”-t, a „My fair Lady”-t, a „La Mancha lovagja”-t, a „Jó éjt Bessy”-t, a „Kabaré”-t a „Chicago”-t s végül a „Lola Blau”-t. Ezeket az éveket Vámos Lászlóval tölthettem el; az ő főnendezősége alatt a színház nagy korszakát élte. Vitatkoztunk, sírtam, mérgelődtem, de rengeteget tanultam tőle, s ezért hálás is vagyok. Sok sikeremet köszönhetem neki. És Seregi Lászlónak, aki az említett darabok többségét rendezte, s már Kecskeméten is főrendezőm volt. — Akkor hát miért éppen most mond búcsút? — A jelenlegi művészeti vezetés a nagyoperettre, a „klasszikus” művekre helyezi a fő hangsúlyt. Ez igazán szép, de nem az, amire én az életemmel, képességeimmel szerződtem. Útjaink szétválnak. Szeretnék megújulni, sokat és sokfélét játszani a saját színházamban. — Hogyan fogadta az Operettszínház vezetősége a felmondását? — Ezen nem gondolkoztam ... Remélem, annyi együtt töltött év után nem örültek neki. — Tovább játssza-e „futó” szerepeit? A „Lola Blau”-t? — Nem. Nosztalgiamentesen akarok beilleszkedni új társulatom életébe, így könynyebb, s talán becsületesebb is. — Legközelebbi tervei? — Molnár Ferenc-színmű a televízióban, nyáron egy kedves francia vígjáték a Városmajorban. Folytatom az önálló esteket Haumann Péterrel, s van két külföldi meghívásom: „Lola Blau”val az Egyesült Államokban, s előadóestre Ausztriába várnak. Sebes Erzsébet Magvető-tervek Elmét indító elegy-belegy író a Hadak útján Szabó Magda. Az év első felében a Magvető Kiadó „Tények és tanúk” sorozatban újabb izgalmas kötetek kerülnek az olvasók kezébe. Suzanne Chantal francia szerző „Szívszorongva” című írása André Malraux és Josette Clotis szerelmi kapcsolatáról, barátságáról szól. Kiadják az erdélyi író, Asztalos István memoárját, amelyben 1944 nyarától 1945 májusáig kíséri figyelemmel a világháborús eseményeket. A kötet címe: író a Hadak útján. A „Hitler 68 tárgyalása 1939—14” című könyv válogatást ad eredeti jegyzőkönyvekből, emlékiratokból, dokumentumokból. A Magvető azokat az írásokat közli kiadványában, amelyek Magyarországra, valamint a környező országokra vonatkoznak. A sorozat újdonsága Schifferné. Szakosíts Klára: Magamról és másokról című önéletírása is. A „Nemzet és emlékezet” sorozat is ígér „csemegéket”. Itt adják ki Bajcsy-Zsilinszky Endre 1939-ben irt Mátyás király-életrajzát, a mártírhalált halt noi!'’’-a, egyetlen Sz.Ap.v. 'hatását. Szobotkáról Kristó Gyula az Árpád-kori magyar történelem 400 évét fogja össze „A tanulmányok az Árpád-korról” című munkájában. Hamarosan az üzletekbe kerül Benda Kálmán és Elek Judit közös írása, a „Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében”, amely a per dokumentációs anyaga alapján készült. Széchenyi István, Batthyány Lajos, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos életét, munkásságát kíséri végig Spira György: Négy magyar sors című könyvében. Szórakoztató, kedves olvasmány az 1749—1849 közötti kalendáriumokból összeállított kötet, az „Elmét indító elegy-belegy". Pető Gábor Pál a „repülő csészealjak” rejtélyét kutatja könyvében. Berkesz András új, „Vallomás” című írását a Magvető a Zrínyi Kiadóval közösen jelenteti meg. Moldova György új regényének főhőse Che Guevara, a kötet címe: A napló. Új regénnyel jelentkezik Szabó Magda, aki nemrégiben elhunyt férjének állít emléket a „Megmaradt Szobotkának” című írásában. (i. e.) • CSEHOV „Ványa bácsi” című színművét Léher Péter rendezésében február 25-én mutatja be a debreceni Csokonai Színház. A címszerepet Köti Árpád, Szonját Markovits Bori, Jelenát — kettős szereposztásban — Vándor Éva és Kállay Bori, Asztrov doktort pedig Csikós Sándor alakítja. Az előadás díszleteit vendégként Jánosa Lajos, a jelmezeit pedig Mialkovszky Erzsébet tervezte. A Madách Színház társulata március 21-én tűzi műsorra a Kamara Színházban Noel Coward „Alkonyi dal” című színművét, melyet Huszti Péter rendez, a két főszerepet pedig Tolnay Klári és Szabó Sándor (képünkön) alakítja. • JÓKAI ANNA szerzői estjét rendezi meg a Magyar Írók Szövetsége és a TIT budapesti irodalmi szakosztálya szerdán este 7 órakor a Kossuth Klubban. Az íróval Göncz Árpád beszélget, a műsorban közreműködik Máthé Erzsi, Bodnár Erika, Avar István és Bálint András. SÁNDOR GYÖRGY, a népszerű humoralista és előadóművész „Beszélek a fejemmel” című, szilveszterkor bemutatott nagy sikerű önálló műsorát szombaton ismét hallhatjuk a Petőfi rádióban. A művész egyébként hetedik önálló estjének bemutatására készül, az előző hatot pedig ezekben a napokban rögzítik a Televízióban. • „MÁRKUS mester, ezermester” címmel hétfőn este Leninvárosban mutatja be a Népszínház társulata Gyárfás Endre színművét. A darabhoz Bolba Lajos szerezte a zenét, az előadás rendezője Szigeti Károly. A gyermekeknek szóló kedves zenés vígjátékot február 20-án a Józsefvárosi Színházban is műsorra tűzik. Krónikája , JANCSÓ ADRIENNE „Borozgató” című műsorát február 18-án este bemutatja a Fészek Klub nyilvános pódiumán. A CSINGIZ AJTMATOV„Az évszázadnál hosszabb ez a nap” című regényének színpadi változatát, Elbert János és Kazimir Károly dramatizálásában, a héten kezdték próbálni a Thália Színházban. A színmű főszerepeit Nagy Attila, Szirtes Ádám, Gálvölgyi János, Mécs Károly, Benkő Péter, Horváth Teri, Sütő Irén, Kánya Kata és Gór Nagy Mária alakítja. Rendező: Kazimir Károly, koreográfus: Eck Imre. Bemutató: április 8-án. 9 ILOSVAI VARGA ISTVÁN festőművész emlékkiállítása február 16-án nyílik a Csepel Művek Munkásotthonában. © JAKÓ VERA február 22—24. között a Pesti Vigadó nagytermében vendégszerepel. „A Rákóczi-korszak dalaitól a nótáig”, a „Jó estét kívánok!” és „Csárdásest” című műsoraival. 9 IRODALMI ESTET rendeznek február 14-én a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ kamaratermében (VI., Népköztársaság útja 21.) „Az 1948-as februári események” címmel, cseh és szlovák írók műveiből. Február 24-én pedig ugyanitt kiállítás nyílik az 1948-as februári győzelem és a csehszlovák munkásőrség megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. 9 IRODALMI KÁVÉHÁZ nyílt Újpesten, az Ady Endre Művelődési Központban, melynek egyik helyiségét a húszas-harmincas évek budapesti kávéházainak hangulatát idéző bútorokkal rendezték be. Kezdetben péntek esténként találkozhatnak itt azok az újpestiek, akiket közelebbről érdekel az irodalom, a színház, film- és képzőművészet s a külpolitika.. A papokban több mint félezer, névre szóló meghívót küldtek szét, a többi között a kerület tanácstagjainak, szocialista brigádjainak, ügyvédi munkaközösségeinek, intézmények dolgozóinak. A GM49 együttes ad koncertet, megalakulása második évfordulóján, február 19-én, szombaton este 7-kor a Lágymányosi Közösségi Házban (XI., Körösi J. u. 17.). Szemle Jó néhány, fényes külsőségek között megrendezett nemzetközi filmfesztivál rendező bizottsága elégedett, sőt büszke lehetne, ha harminchét — egy évnél „fiatalabb” — filmalkotással léphetne a nyilvánosság elé, s ráadásul közel egytucatnyi elsőfilmes rendező figyelmet érdemlő munkájával. A hét végén megnyílt XV. hazai játékfilmbemutató sorozat szervezői mégis szerényen, csupán szemleként hirdetik ezt a kétségtelenül jelentős hazai kulturális eseményt. De nem az elnevezésen múlik, hanem a tartalmon." Az eddig látott produkciók joggal engednek következtetni arra: a magyar filmművészet ismét „felszálló ágban” van. A társadalmi zsűrinek, amely szerdán hirdeti ki „ítéletét” — nincs könynyű dolog. De ami a zsűrinek gond, az a közönségnek — reméljük — örömöt ígér... (..) Szervátiusz Jenő és fia, Tibor, erdélyi származású szobrászművészek kiállításra készülnek. Szervátiusz Jenő 80. születésnapja alkalmából rendez tárlatot életművének legkiemelkedőbb alkotásaiból, Szervátiusz Tibor pedig a Tavaszi Fesztiválon mutatkozik be, önálló kiállításon, a Nemzeti Galériában. Képünk: sorakozó alkotások a két művészármashatár-hegyi műtermében. (MTI-fotó: Benkő Imre felv.) Kórus után operahős Hunyadiból Parsifal Jövőre pedig már Stolzing Walter lesz Molnár András Molnár András, az Erkel Színház vasárnap esti Parsifal-felújításának címszereplője növendékként sohasem lépte át a Zeneművészeti Főiskola küszöbét. Ezzel szemben NB I-es kosárlabdázó volt a kaposvári Táncsics SE-ben, kitanulta az esztergályos szakmát, magánúton tette le az érettségit, s egy amatőr kórusban énekelt. S mindezek után 1979 őszén már — a társulat újsütetű tagjaként — a „Hunyadi László” címszerepét énekelte az Operaházban. — Persze nem minden előképzettség nélkül — mondja — kisiskolásként tagja voltam a Rádió gyermekkórusának. Tíz esztendeig tanultam magánúton hegedülni, majd az érettségi után viszszatértem a Rádióba, most már a felnőtt kórusba. Ottani kollégáim biztatására jelentkeztem próbaéneklésre az Operaházban. Sikerült, s néhány hónappal később már bemutatkoztam a „Bohémélet" egyik epizódszerepében. — Az elmúlt négy évben miben láthattuk, hallhattuk? — A „Hunyadi László” után az „Ernám” következett — ezzel a szereppel énekversenyt nyertem 1980-ban Trevisóban —, majd a „Varázsfuvola”, „A végzet hatalma”, tavaly a „Lohengrin' s most mindezek koronájaként a „Parsifal”. — Ezt kivel hallotta előzőleg? — Lemezről René Kallóval, élőben pedig Manfred Jungtól, a bayreuthi ünnepi játékokon, de akkor, 1980 nyarán álmomban sem gondoltam arra, hogy valaha én is énekelni fogom ... — Napjainkban az operaénekesi sikerhez nem elég a szép hang, játszani is tudni kell! — Jól tudom, van még mit tanulnom. Itt az Operában rendezőim foglalkoznak velem, szabad estéimet pedig prózai színházakban töltöm, nézőként, hogy ellessem tudományukat. Csak vasárnaponként „lazítok”, rendszeresen kosárlabdázom a Buda, Pedagógusok csapatában. — További feladatok? — Stolzing Walter a „Mesterdalnokok”-ban, amelyet jövőre újít fel az Operaház, s Wagner-hősök mellett szeretnék Verdi és Puccini operáinak tenor főszerepeiben is bizonyítani. Elsősorban magamnak, feleségemnek, 6 éves fiamnak, 3 éves kislányomnak. De mindenekelőtt a közönségnek. (garai)