Hétfői Hírek, 1983. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-04 / 27. szám
BÚTOR, BÚTOR, BÚTOR! Ami kellene, s ami meg túl sok Első helyen a szövetek ★ Reklamáció 600 millió értékben ★ Nagy gyár, kis üzem Leszakadt a vasalat a szekrénysorról, összekarcolt az asztal, „kitágult” a kárpit, s még sorolhatnánk a vevőt ingerlő hibákat. De ez már a bútorvásárlással járó mérgelődés második fázisa, az első maga a beszerzés. Mert másfél milliárdos ugyan az árukészlet, összetétele azonban nemigen felel meg a keresletnek. Hiány van a keresettekből, ugyanakkor túlkínálat egy sor más bútorból, melyek kivitele, minősége nem találkozik a vásárlók tetszésével. ★ A szakemberek szerint — s ezt a Javszer leányvállalatának, a Bútoripari Garanciális Központnak az adatai is alátámasztják — a minőségi kifogások között első helyen a szövetek állnak. Követik a különböző technológiai hibák, ragasztási, felületkezelési, csiszolási bajok, vasalatok, pántok pontatlan beállítása stb. Érdekes adat: tavaly 600 millió forint értékű bútorra érkezett reklamáció, s 99 ezer hiba kijavítása várt a tavszerre. (Ehhez számítsuk hozzá a néhány márkaszerviz javító tevékenységét, valamint a különböző házilag is kijavítható hibákat.) Mi ezúttal egy nagy bútorgyárat és egy kis szövetkezetet kerestünk fel a problémákkal. És a technológia? Kurusa László főmérnök, zalaegerszegi Zala Bútorgyár: — 860 millió forintos évi termelésünkből tavaly egy százalék volt másodosztályú. Igaz, a minőségi ellenőrzést szúrópróbaszerűen végezzük. Garanciális költségünk mintegy 6 millió forint évente. Elsősorban a bútorszövetek minőségével van baj: gyárunk garanciális ideje 18 hónap, a szöveté pedig mindössze hat. De említhetem az alapanyagot is: a faforgácslapok egy részét felületvédetten kapjuk, minőségi problémákkal. Importnehézségek miatt gond a lakkozás; a nagyrészt hazai és szocialista beszerzésből származó bútorlakkok nem nyújtják a várt minőséget. — Javítás? — Márkabolthálózatunkhoz hasonló garanciális szolgálatot szervezünk egyelőre a Dunántúlon, s második lépcsőben a Duna—Tisza közét szeretnénk bekapcsolni. Ezt tartjuk a legideálisabb megoldásnak, saját szakembereink ismerik a gyártmányainkat, van pótalkatrész, egyszerűbb az ügyintézés. A dolog hátulütője: ehhez gépkocsi kell, viszont az üzemanyag-csökkentési előírás ránk is vonatkozik... Garancia vagy... Októberben nyílt egy kis üzlet Óbudán, a Szentendrei úton. És fél év alatt 10 millió forintot forgalmazott. „Gazdája”, a 150 dolgozóval munkálkodó Törekvés Általános Faipari Szövetkezet hiánypótló termékeket állít elő: konyhabútort és szekrénysorokat, kiegészítő bútorokkal. Hiányt pótol, sajnos hiánycikkel, mert a lakótelepi és kislakásokba illő, vonzó Magdi, Ili, Piroska konyhabútorokból képtelen kielégíteni az igényeket. — A garanciális költség nálunk tavaly termelési értékünk egy százaléka alatt maradt — mondja Tóth József elnök. — Általános árengedményt ajánlunk fel, ha például szín miatt reklamál valaki. Ha a vevő más hiba miatt keres meg bennünket, akkor kimegyünk és helyrehozzuk. Ami a Bútoripari Garanciális Központot illeti, vegyesek az érzelmeim: a garancialevélen például — megkérdezésünk nélkül — szerepelünk, mint budapesti javító egység franciaágy javításához. Pedig nem is gyártunk kárpitozott bútorokat ... Szerintem a javítások szervezettségéhez, ellátásához nem központok kellenek, hanem szerszámos emberek. (somogyi) Hogy lesz-e elegendő szerszámos ember, erre vonatkozóan jövő számunkban a Belkereskedelmi Minisztérium illetékesének nyilatkozatát közöljük. Az eddigi hagyományokhoz híven idén is változatos programokkal vonzza a turistákat a július 24-ig tartó „Szentendrei Nyár” rendezvénysorozata. Vasárnaponként a templomtéri sokadalom, népművészek, nemzetiségi együttesek várják az érdeklődőket. 14. alkalommal kerül színre Schubert: „Három a kislány” című daljátéka. A művésztelepi Galériában „Szentendrei kaleidoszkóp” címmel nyílik helytörténeti kiállítás. A Galéria presszóban Verebes István: „Üzenet” című darabja kerül színre. Képünkön érdemes vásárolni a sok szép népművészeti áruból (Sugár György felv.) Börze hulladékból | A július 15—24. között? megrendezésre kerülő Pécsig Ipari Vásárra kétszáznál is ^ több hazai és vagy ötven ju-^ goszláv vállalat szövetkezete jelezte kiállítási szándékát * Külön pavilonsort kap a? negyven kisiparos és kiske- ? reskedő. $ Újdonság lesz — a terveké szerint — a hulladékanya- ? gok börzéje, melyen a fel - ^ használásukra keresnek^ majd gyártót. 2 KÉSZÜL A TILALMI LISTA IS Mikor adható el a házingatlan? Társbérlet, cserével — „Kinézett lakások” Mi lesz a főútvonalak lakásaival? — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — vel végezhető el, ha a zöldövezetben a lakótelken levő épület nem éri el az adott övezetnél megállapított legnagyobb beépíthetőség mértékét, és legalább még két lakással bővíthető lenne. A lényeg tehát az, hogy a vásárlási szándékot minden esetben a bentlevő lakóknak kell jelezniük. Kívülállók legfeljebb, az ilyen házakban levő üres, illetve olyan lakott lakásokra pályázhatnak, amelyek bérlői nem szándékozzák megvásárolni azt az otthont, amiben laknak. (Utóbbi esetben azonban az új tulajdonos csak akkor költözhet be, ha megfelelő cserelakást biztosít, másként ki kell várnia a bérleti jogviszony megszűnését.) • Eladhatók-e a tíz évnél idősebb panelos házak lakásai? — Korlátozás nincs. Ha a bennlakó bérlők 66, illetve 75 százaléka meg akarja a lakást vásárolni, az ilyen épületek is eladásra jelölhetők. • A házakban levő üzlethelyiségek eladók-e? — Kisipari műhely, magánkereskedő üzlet kialakítására, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek is értékesíthetők. • A rendelet értelmében a főútvonali házakat is el lehet adni. Magyarán: a Nagykörúton, vagy a Tanács körúton is megvehetők majd a lakások? — A kérdés két oldalról közelíthető meg. A Nagykörúton például már vannak vegyes tulajdonú társasházak. Ezeknél az egyes állami öröklakások minden további nélkül értékesíthetők. A többi állami tulajdonban álló épület eladásához azonban az kell, hogy a bérlők 66 százaléka kérje az eladást. Ez a feltétel egy 60—80 lakásos épületben nagyon nehezen biztosítható... De ha megvan, nincs akadálya az eladásnak. • Mikor készül el a tilalmi lista? — A tanácsi rendelet hatályba lépését követő hónapon belül a kerületi tanácsok kötelesek összeállítani az el nem adható házak címjegyzékét. Ezt a listát a tanácsoknál és az ingatlankezelő vállalatoknál ki kell függeszteni. Ezeket a jegyzékeket háromévenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani. Ferenczi Annamária \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^\\\\\\\\\\\\\\\^^^ 61 éve: szövetkezetek Immár hatvanegy esztendeje, hogy július első vasárnapján világszerte megünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot. A mozgalom úttörőiről — huszonnyolc angol takácsról és kiskereskedőről — is megemlékezünk, akik 1844-ben a legelső szövetkezetet megalakították a^v Roch Dale nevű városkában. ^ Azóta társadalmi rendszertől ^ függetlenül, a tőkés, szocia- ^ lista és fejlődő országokban}! is számtalan szövetkezet ala-' kult. 4 Hazánkban már a múlt? század közepén népszerűek ^ lettek a szövetkezetek, 1904-ben Általános Fogyasz-^ tási Szövetkezet is alakult,^ amelyet munkásmozgalmi kapcsolatai miatt a Horthy- rendszer betiltott. A mai4 magyar szövetkezők száma ? négymilliónál is több, tér-e melőszövetkezetekben, áfé- ^ székben és ipari szövetkeze- ^ tekben. Túl a számarányo- ^ kon: a magyar gazdaság adatai is igazolják fontossá- 4 gukat; ők termelik meg a 4 nemzeti jövedelem 25 száza- $ A lékát, az agrártermékek 75 százalékát és a takarékszövetkezetek — a falu bankjai — őrzik a lakossági betétek 14 százalékát. S a kisvállalkozások térhódításával a kisszövetkezetek megalakulásával körük tovább bővül. Rubin diplomával köszöntötték Apja lett az ország gyümölcsöskertjének A szakmai felsőoktatás történetében először adományoztak rubin diplomát a A 70 Unghváry Józsefet köszöntötték a minap a díszes, kézzel rajzolt oklevéllel a hazai kertészkedés fejlesztéséért, s elsősorban a gyümölcsfatermesztésben végzett hat évtizedes tevékenységéért. — Kedves azonban a szívemnek a virág, a díszfa, a cserje, a szőlő is — mondja a 91 éves rubin diplomás — fák, virágok övezte budafoki otthonában, miközben kávéját ízlelgeti, s rágyújt egy cigarettára. — Nyugdíjazásom — 1959 — után szoktam rá az „élvezeti szerekre” — teszi hozzá, látva csodálkozásomat. — Napi egy kávé, egy-két cigaretta nem árt. Egyébként még 80 éves koromban is dolgoztam. Mint a Kertészeti Kutató Intézet szaktanácsadója hetente kétszer felültem a vonatra, s utaztam Ceglédre, amely nemcsak a munkahelyem volt, hanem a szülővárosom is. Nagyapám, a messze földön híres mézeskalácsos abban bízott, hogy majd én, az ortoka folytatom a mesterségét, ha már a fiai hűtlenek lettek hozzá. Mindketten a természethez vonzódtak. Apám a bihardiószegi vincellériskolát járta ki, gyöngybetűkkel írott jegyzetét, kéziratos könyvét ma is őrzöm, néha belelapozok. A gyümölcsfatermesztés alfája és ómegája benne van. Nagy tudója volt a virágkertészetnek is. ★ Unghváry József apja szenvedélyét örökölte, és kitüntetéses diplomája megszerzése után Európa leghíresebb ker- ^ tészeteiben képezte tovább ^ magát. A ceglédi homokon ^ átvette apja faiskoláját és Európa-hírűvé fejlesztette. ^ Címtárában 110 ezer „kun- £ csaft" neve szerepelt, nyír- % ségi parasztoké és tengeren- $ túli farmereké egyaránt. $ Szállított kajszibarack-cse- metét Egyiptomba („Ettem is a terméséből, egészen jó-^ ízű volt”), jonatánt északi $ államokba, díszfát, díszcser- ^ jét Bécs városának. Ismerte — és elismerte — ^ Unghváry Józsefnek a házáig kertészeti kultúra fejlesztő-^ sében végzett erőfeszítéseit« Erdei Ferenc és Veres Péter. 4 — Mint Bács-Kiskun megye főkertészének — döntő sze- ^ repe volt abban, hogy az^ ország gyümölcsöskertjévé ^ vált ez a terület. Közremű-^ ködött Szabolcs-Szatmár al-^ máskertjeinek létrehozásé-i ban is. 4 * 1 — Rendszeresen nézem a 4 televíziót és olvasón az újsá-^ gokat — mondja — Elsősor-^ ban persze a mezőgazdaság. ^ a gyümölcstermesztés híréig érdekelnek. Kár, hogy nem ^ most vagyok fiatal. Csodákat^ lehetne művelni 1 4 '4 Deregán Gábor '4 ff Avató• •ünnep ■jirincs mit titkolni azon, hogy az iparágak egyike-másika munkáskezek hiányával küszködik. Nehézségek forrása a fiatalok húzódozása, pályaválasztásuk gyakori kitérői; ezért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, ha jó módszerek és okos lépések — meggyőző szavak együttese próbál oldani ezeken a feszítő gondokon. Hétfőn ilyen módszer látványos, szép „vizsgájának” lehetünk tanúi. A Budapest Sportcsarnok ad színteret a pályakezdő textilipari szakmunkások II. országos avatóünnepségének! Emléklap, avatókendő, virág ... A textiles szakszervezet, valamint az Ipari Minisztérium rendezésében s ötletéből születő látványos ünnepség azt az ezerhétszáz fiatalt köszönti, aki ezt a szép szakmát tanulta s választja életpályául. Eljönnek a szülők, a tanárok, a bevégzett hároméves képzés sikerének elismeréséül sok kezdő textiles ift kap ajándékot, a legjobbak jutalmat is. És még valamit. Buzdító, jó szót a „belépéshez" — ígéreteket a törődésre és indíttatást a derék munkásélethez. Az pedig csak természetes, hogy — lévén a szakma a divat formálásának is „anyja" — látványos termékbemutató, divatparádé is együtt jár az ifjú textilmunkások bemutatkozásával. Jó ötlet, követésre méltó szakmai és szakszervezeti módszer ez a látványos és színes ifjúságköszöntő. Remélni lehet a jó folytatást is; azt, hogy a textiles üzemek változatlan törődése és figyelme övezi majd az iparág új, frissen képzett — és nagyon várt — ifjúmunkásait. Vízzűl vigyázva Elején vagyunk a vakációnak, az arany nyárnak, amikor vizek partjai várnak vidám fürdőzőket , és javában benne vagyunk egy megrázó rekord születésének folyamatában! Soha ennyi vízhalál, július elejéig, nap mint nap áldozatot szed a vizek mélye. S az áldozatok roppant nagy hányada: gyerek, serdülő. Nem tér haza a pécsi hullámfürdőből soha már a 11 éves nagyatádi kisfiú, Óba- rok határában az építő vállalat csatornájában lelte halálát két nyolcadikos kisdiák , s most csak az elmúlt hét fekete krónikájából idéztünk töredéknyit. Még nem szóltunk a Balaton, a Duna, a Tisza, a folyók és a halastavak, bányagödrök vízveszedelmeiről. Ilyentájt tíz- és tízezer gyermek és tizenéves keres önfeledt kikapcsolódást és felüdülést a vizek mentén, gyakorta felügyelet nélkül, máskor bizakodva egyegy „nagyfiú”, „nagylány” jelenlétében. Ugrálásra, úszásra biztat a harminc fok felé kúszó higanyszál, a vakáció adta gondtalanság — és lazul az óvatosság csavarja. Nem lehet elégszer és eléggé óvni az ifjú életeket! Mainál és tegnapinál jobban kell nevelni őket az okos és józan óvatosságra, a vizek, a fürdés és csónakázás törvényeinek ismerésére és betartására. Nem törvényszerű ugyanis a vízi balesetek bekövetkezése, sokasodása, nem végzetszerű elrendelés ifjú életek pusztulása. Meg lehet előzni minden baleset bekövetkeztét: azokat az alapvető szabályokat kell betaratnunk gyerekeinkkel, amelyek a vakáció örömeinek elvétele nélkül teszik megbízhatóvá a strandolást, fürdést, csónakázást, ekkor hazatérhet otthonába minden strandoló gyerek... Várkonyi Margit