Hétfői Hírek, 1984. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-02 / 1. szám

könnyebb KÖRINTERJÚ komolyabb Bodrogi „bőven bedobja Kis hazánkban Immár haladó népi hagyomány: nincs szilveszter pezsgő, virsli, kocsonya, papírtrombita, nagy­körúti hacacáré és­­ újévi körkérdések nélkül. Mi sem szeretnénk kimaradni a sorból, de megpróbáltunk vala­melyest újítani: az idei újévre esedékes kérdéseinket nem magunk agyaltuk ki, hanem rábíztuk azokat Bod­rogi Gyulára. Már csak azért is, mert ha ő kérdez ,övé a felelősség. Ha meg jók a válaszok, miénk a dicsőség. Tehát Bodrogi Gyula kérdezi... DRECIN JÓZSEF állam­titkártól: “ ön szerint ki kapja az állami támogatást, a színhá­zak vagy a nézők? — Bár a kultúra nem áru, ezt a kérdést is fogyasztói szemmel kell nézni. Így nyomban kiderül: az állami támogatást ugyan a színhá­zak kapják, valójában azon­ban a nézők vágják zsebre, mert lényegesen olcsóbban vásárolhatják meg a jegye­ket, mint amennyibe a pro­dukció valóságos költségei alapján kerülnének. GÁLVÖLGYI JÁNOS szín­művésztől : “ Színházban, vagy szín­házon kívül mit csinálna szívesen, ha nem lehetne színész? ” Esztergályos, bányász, kasszafúró lennék, egyszó­val: filmszínész, mert ha nem lenne diplomám, minden magyar film főszerepét én játszhatnám. Azután lennék én rózsa, Rózsa Gyurka ... Vagy kritikus, dicsérném az új magyar filmeket, úgy, hogy meg sem kellene néz­nem azokat. Milliomos is lennék. Nyitnék egy revü­­színházat sok csinos táncos­nővel, artistával és egy ama­tőr musicalszínésszel a fősze­repben aki természetesen én lennék. Szóval színházat ala­pítanék, de nem Új Magyar Színkör néven. Színházi por­tás is szívesen lennék egy új magyar színházban, így a színház közelében élnék, vi­szont nem kellene végignéz­nem az első felvonását egyetlen darabnak sem. CSALA ZSUZSA művész­nőtől : — Milyen a tökéleteshez legközelebb álló férfi? — Akinek én vagyok a leg­szebb, legkarcsúbb, legfiata­labb minden más asszony közül. Aki nemcsak megeszi, de őszintén dicséri is azt, amit főzök. Nem fél a ku­tyámtól. Be mer ülni a ko­csimba, ha én vezetek. Aki ni, mintha először hallaná. Sajnos, ilyen férfival még nem találkoztam, de nem ad­tam fel a reményt! A jelent­kezőket izgalommal várom „Vidám Színpad” jeligére! CSÁKÁNYI LÁSZLÓ szín­művésztől : — Mit érez, amikor a leá­nyát, Esztert látja játszani? — Valami csodálatosat, mert birtokában vagyok olyasvalaminek, amihez a legtöbb embernek mikrosz­kópra van szüksége; látha­tom ugyanis a saját géne­met élni, fejlődni, játszani. Persze azt is tudomásul kell vennem, hogy ő meg én — két külön világ vagyunk. Az én színjátszásom az ő szá­mára „cikis”, az övé meg nekem tűnik olykor szo­kat­­lannak. Ezért is szeretnék egyszer a partnere lenni, hogy bebizonyítsam, megál­lom a helyemet mellette. BESSENYEI FERENC színművésztől: — Sorolja föl pályája leg­kedvesebb szerepeit és s mond­­ja meg, melyik főhős életét vállalná a legszívesebben. V­is.eavenceim, fioam és Lucifer, Kossuth és Görgey, Othello, Dózsa, Bánk bán, Széchenyi. Nem tudom el­árulni egyiket sem a másik kárára. Azt sem tudom, hogy ők költöztek belém, vagy én beléjük, hajlok azonban az előbbire. Hálás vagyok a sorsnak, hogy szállást vertek bennem. Nekik köszönhetem, hogy ilyen vagyok, mert ál­taluk lettem ilyenné. KABOS LÁSZLÓ komi­kustól: — Mi változik, ha az em­ber átlépte a hatodik ikszet? — Sajnos, sok minden ... Az ember előrelátó lesz, és nagy vonalakban már kezdi beosztani életének valószínű­leg még hátralevő részét. S kissé válogatósabb, mint ko­rábban: jobban megválogat­ja a szerepeit, barátait, a szerelem terén pedig igyek­szik hasznosítani még meg­levő energiáját. Elkezd hin­ni a soványító, hajnövesztő, fiatalító, izmosító és egyéb csodaszerekben. Kevesebbet alszik, mert sajnálja rá az időt. Ha úgy érzi, hogy rossz napja van, megpróbál tükör nélkül borotválkozni. Már nem szeret temetésre járni. Minden héten megfogadja, hogy leszokik a cigarettáról. S legfőképpen igyekszik el­felejteni, hogy már elmúlt hatvanéves... GÖRGEY GÁBOR, CSUR­­KA ISTVÁN és SZAKONYI KÁROLY íróktól: — Ki a legjobb mai ma­gyar, szocialista országbeli és egyéb drámaíró? G. G.: A másik legjobb élő drámaíró szerintem valame­lyik kollégám. Maradjunk továbbra is a kettes szám­nál: a két legjobb szocialis­ta országbeli szerintem a lengyel Rozewicz Tadeusz és Slawomir Mrozek. A nagy­világban pedig az ír Sámuel Beckett és az állítólag ma­gyar származású Harold Pin­ter. Cs. I.: Válaszom a kérdés első felére: nevet nem mon­dok, egyes szám első szemé­­lyű névmással ugyanis nem illik mondatot kezdeni. A második kérdésre egy név a válaszom: Bulgakov. A har­madikra: Beckett. Sz. K.: Egy ilyen újévi tré­fás körkérdésre válaszolva aligha mondhatom meg, ki a legjobb magyar drámaíró, hi­szen az olvasó azt hihetné, viccelek. A második kérdés­re a baráti tapintat miatt különösen óvatos választ il­lik adnom, ugyanis tekintet­tel kell lenni bizonyos ha­tárokra. Az egyéb kategóriát ne kíméljük: Shakespeare. SZUHAY BALÁZS szín­művésztől: — Mint szenvedélyes vi­lágjáró, Magyarországon kí­vül melyik országot tartja a legvonzóbbnak?­­ — Ilyen ország sajnos csak a mesékben van. Az én ideá­lis állandó tartózkodási he­lyem az az ország lenne, ahol dollárban kapnám a fizeté­semet és jó magyar forintért vásárolhatnék az üzletekben. Partjait a mediterrán ten­ger mosná, s pálmafasor sze­gélyezné, fővárosa közepén állna a Tivoli és érvényes lenne az a két és fél ezer év­vel ezelőtti görögországi tör­vény, mely szerint a színé­szeknek nem kell adót fizet­niük ... GOBBI HILDA szín­művésznőtől: “ Magyarországon hány Nemzeti Színház lenne az Ideális? — Aranyos Gyulám! Le­gyen már meg végre az az egy! Elég is lenne az, persze tartalommal megtöltve". De illene, hogy olyan színház legyen, ahol színművésze­tünk szí­ne-java lépne fel, lenne együttesének tagja, adminisztrációs intézkedé­sektől függetlenül. Az volna jó, ha az új Nemzeti Szín­ház nem válna ki a nemzeti színjátszásból, ha a Nemzeti Színház lenne a nemzeti színjátszás. És száz és száz olyan lelkes színművészre lenne szükség, mint amilyen Bodrogi Gyula, hogy a szín­művészet politikailag, művé­szetiig elfoglalja végre rangját ebben az országban. BODROGI GYULA szín­igazgatótól: — Magyarországon teljes foglalkoztatottság van, tehát mindenki kap valahol fize­tést. Az emberek egy részé­nek ezen felül még másod-, sőt harmadállása is akad. Kivételt képeznek a masze­kok, akiknek csak egy állá­suk van, de ebből is jól meg­élnek. Na már most, ha mindenki maszek lenne, mint a kapitalizmusban, ak­kor senkinek sem lenne több állása, így egy csomó mun­kahely megüresedne. Ez ma­gával hozná, hogy nálunk is lenne munkanélküliség, mint a tőkés országokban. Hogy is van ez? — Erre egy példával pró­bálok válaszolni. Bizonyára még sokan emlékeznek arra az időre, amikor az utcai forgalmat kizárólag rendőrök irányították. Aztán jöttek a lámpák. Mire mindenki azt mondta: jobb volt a rend­őri irányítás, mert az ember figyelme nem gépies. Ké­sőbb megszoktuk a lámpá­kat, amelyek gyakran el­romlottak és visszatértek a rendőrök. Az eredmény: mindenki összevissza karam­bolozott, miközben az egyik tábor a lámpákat, a másik meg a „kézi irányítást” szid­ta, illetve sírta vissza. Ebből is látszik, s tanulságként is felfoghatjuk: a szocializmus jobb, csak még nem szok­tuk meg... összeszedte, összegezte: Garai Tamás Sebes Erzsébet Karikatúrák: Hauswirth Magda KÉRDÉSEKKEL • A ZENÉS TV-SZÍNHÁZ öt bemutatót tart 1984 első felében. A képernyőre kerül Láng István—Mándy Iván „Álom a színházról” című operája, Vincze Ottó „Ope­rát Szmirnában” és Goldo­ni—Mozart—Hevesi „Miran­­dolina” című zenés játéka, Gyulai Gaál János „Egy má­sik kiállítás képei” című ze­nés-táncos szvitje. © GORKIJ „Éjjeli mene­dékhely” című drámáját ja­nuár 20-án tűzi műsorára a győri Kisfaludy Színház, Il­lés István rendezésében. A főbb szerepeket Martin Már­ta — mint vendég —, Áts Gyula, Palántz Ferenc, Úri István, Fekete Tibor és Ba­ranyai Ibolya alakítja. © KATHARINE HEP­BURN, az amerikai filmmű­vészet fénykorának egyik ki­magasló egyénisége ismét a kamerák elé áll. A „Grace Quiglay utolsó megoldása” című film főszerepét alakít­ja. Partnere a „Szegények és gazdagok” című tv-sorozat­­ból nálunk is ismert új film­sztár: Nick Nolte. © FRANK SINATRA, a világhírű amerikai filmsztár és énekes kétmillió dolláros kártérítésért perli Kitty Kel­­lely írónőt, aki előzetes bele­egyezése nélkül közzétette Sinatra életrajzát. A per megnyerése azért is fontos, mert a sztár maga is önélet­rajzának megírására készül, sőt filmet is szeretne készí­teni életútjáról. © „IDE NEKEM ÁSÁST!” Ezzel a címmel kezdik for­gatni január 11-én a televí­zióban Sas József zenés ka­baréműsorát, Bednai Nán­dor rendezésében. A Mik­roszkóp Színpad népszerű művészének partnerei: Ve­rebes István, Heller Tamás, Halász László, Rozsos István és mások. © VERDI Requiemjét ja­nuár 26-án tűzi ismét műso­rára az Erkel Színház, Giu­seppe Patane vezényletével, Takács Klára, Kelen Péter, Misura Zsuzsa és Kováts Ko­los felléptével. © SZAGATEL ARUTJUN­­JAN szovjet-örmény író „A bíró” című művéből tv-film készül, Radó Gyula rendezé­sében. A főbb szerepeket Pa­per Antal, Béres Ilona, Tá­bori Nóra, Mécs Károly és Szilágyi Tibor alakítja. • BARBRA STREISAND több mint egy évi munká­val befejezte „Yant­” című musicalja vágását, összeállí­tását. A közeli bemutatóval egy időben a CBS-cég öt­millió példányban jelenteti meg a film teljes zenei anya­gát.­­ OROSHÁZÁN a minap nyílt meg hazánk egyetlen kútmúzeuma, melynek egy 18 méter magas víztorony ad otthont. Festmények, rajzok, tablók, valamint eredeti do­kumentumok mutatják be az egykori, valamint mai kút­ásó- és fúróeszközöket. © BALOGH EMESE ja­nuár 7-én mutatja be a Vi­gadó Kamaratermében „Se­gíts élni” című önálló mű­sorát, amelyet Szabó Lőrinc műveiből állított össze. A MAGYAROK KÜLFÖL­DÖN. Seregi László koreog­­ráfiájával, Takács Ildikó tán­cos betanításában mutatja be a „Hello Dolly” című musi­calt márciusban a bécsi Volksoper. — A Szegedi Nemzeti Színház társulata január 8-ától egyhónapos belgiumi vendégjátékon vesz részt. — Kukely Júlia opera­énekesnő ebben a hónapban hat koncertet ad Hollandia nagyvárosaiban. — A Benkó Dixieland január 31-én tá­vol-keleti turnéra indul: Dzsakartában, Szingapúrban, Manilában, Tokióban és Bangkokban lépnek nyolc alkalommal közönség elé.

Next