Hétfői Hírek, 1984. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-28 / 22. szám
Petrovics Emil „Salome” című balettkompozíciójából Csenterics Ágnes rendezésében, Eck Imre koreográfiájával tévéfilm készül. Főszereplők: Uhrik Dóra, Eck Imre (képünkön), Nagyezsda Pavlova és Vjacseszlav Gorgyejev, a moszkvai Bolsoj művészei, valamint a Pécsi Balett tánckara. • (Dolezsál László felvétele) Már karácsonynál tartanak Önjelölt poéták Túljutott 200. adásán a „Vers mindenkinek’, amely szombat esténként jelentkezik a televízió képernyőjén. Náhány hét múlva már az esztendő utolsó napjaiban hallható költeményeket is rögzítik. Karácsonykor például Ady „Kis, karácsonyi ének" című versét Papp Zoltán mondja el. , — Négy éve, január 1-én hangzott el az első vers, József Attila „Hazám" című költeménye, Avar István előadásában — mondja Farkas Katalin, aki három esztendeig szerkesztette az adásokat. — A sorozat ötlete csaknem egy évtizedig vajúdott. Kezdetben az volt az elvünk, hogy élő költő ne szerepeljen a műsorban, csak magyar és külföldi klasszikus. 1982 márciusában aztán módosítottunk ezen, s először Kányádi Sándor, majd Jevtusenko költeményét hallhatták a nézők. — Kik azok a költők, akiknek a neve évente feltűnik? — Ady Endre, Petőfi Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Arany János. A kritikusok egy idő után szemünkre vetették, hogy női költő soha nem szerepel műsorainkon, igazat adtunk nekik és 1983 elején elsőként elhangzott Kaffka Margit egyik szép verse. — Kik a „visszatérő” színészek? — Mensáros László, Lukács Sándor, Szabó Gyula, Sinkovits Imre, Módi Szabó Gábor, Dunai Tamás, Huszti Péter, Tarajor Tamás és ez utóbbi két esztendőben Hegedűs D. Géza, Gálffi László — mondja Behyna Károly, aki az idei év februárjától szerkeszti, a műsort. — Az utóbbi időben két olyan művészt sikerült megnyernünk, akik egyébként versmondásra nem vállalkoznak. Törőcsik Mari, József Attila „Munkás” és Pilinszky „Fabula" című versét mondta el, Tolnay Klári pedig Burns „John Anderson, szívem John” című költeményét. Ez utóbbit a közönség olyan tetszéssel fogadta, amilyenre alig volt még példa. Egyébként számos levelet és telefont kapunk. Van aki egyegy felvételt szeretne újra látni, és jó néhányan saját versüket ajánlják. — Az ünnepekre külön felkészülünk. Az idei gyermeknapon például Szabó Lőrinc „Ima a gyermekekért" című verse hangzott el Lukács Sándor előadásában, a pedagógusnap alkalmából pedig Kállai Ferenc a „Tanár az én apám” című Kosztolányi-verset mondja el. (i. e.) KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL lesz a vendége június 10-én a Hungária kávéház „Irodalmi kávéház”-ának. A műsor házigazdája: Galsai Pongrác. Május 28-án, hétfőn nyílik a FIATAL NÉPMŰVÉSZEK ALKOTÁSAIBÓL rendezett árubemutató a Népművészeti Vállalat VIL. Lenin krt. 5. sz. boltjában Cserép-, fa- és bőrmunkák „Önerős” Tháliáért Két színházban, jegyárakról gazdasági megújulásról Mostanában mind gyakrabban éri kellemetlen meglepetés a színházba járó közönséget: a jegyek ára ugyanis nemcsak „megugrott”, de színházanként, sőt színdarabonként más és más. Ki, illetve mi dönti el, hogy például a Vígszínházban a „Don Carlos” előadásain a legdrágább jegy 63, a „Házmestersirató”-nál viszont csak 34 forint, a Madách Színházban „A bolond” című drámánál 76, s ugyanez a hely az „AlbertSchweitzer”-nél 120 forint? Szempontok Dr. Lázár György, a Madách Színház ügyvezető igazgatója: — A színházak állami támogatásának összege évek óta változatlan. Ugyanakkor emelkedtek a költségek, a jelmezek anyagárától a villanyszámláig. A hiányt darabonként változó helyáremeléssel és az előadások számának növelésével igyekszünk pótolni. S míg korábban éves költségvetésünk kétharmadát tette ki a szubvenció, egyharmadát pedig a bevétel, a jelenlegi helyzet: 45 százalék az állami pénz és 55 százalék a bevétel. — A darabonként változó helyárak indoka? — A kultúrpolitikailag legfontosabb művek megtekintését a legkedvezőbb helyárak mellett tesszük lehetővé. De kénytelenek vagyunk magasabb jegyárat számítani, ha egy darab kiállítása költségesebb, vendégművészek is szerepelnek benne, a jogdíjat pedig valutában kell fizetnünk a szerzőknek. Végül a harmadik kategória: a piac ítélete. Ez azt jelenti, hogy egyes színdarabok megtekintéséért a közönség mélyebben is hajlandó a zsebébe nyúlni, mi pedig ebből a plusz pénzből tudjuk például igen alacsony helyárak mellett játszani az ifjúságnak a Tragédiát. Ezt hívnám öntámogatásnak. A korábbinál évente 80-90-nel több előadás is többletbevételt hoz a konyhára. — Kell engedély a magasabb helyárakhoz? — Jelenleg még esetenként kell kérni a hozzájárulást a Fővárosi Tanácstól. Szerintem szükség lenne olyan rendeletre, amely a színházakra bízná a jegyárkalkulációt, vállalva az azzal járó felelősséget. Tudomásom szerint már foglalkoznak is az illetékesek ilyen irányú rendeletmódosítással. Több helyszín A Vidám Színpadon 1982. január 1-től új gazdálkodási rendet vezettek be, kísérleti jelleggel. Lényege: a növekvő kiadásokat nemcsak helyáremeléssel, hanem az egyes színdarabok gazdaságosabb „előállításával”, másrészt az előadások számának és helyszíneinek növelésével igyekszünk fedezni — mondja dr. Holló Erzsébet gazdasági igazgató. — Ez utóbbi a fő anyagi forrás: itt a színházban évente 48, a nagy vidéki városok több ezer személyes sportcsarnokaiban 22, az ország kisebb befogadóképességű nézőterei előtt 66 plusz előadást tartunk, ehhez jön még 19-szer több Telepódium-est. A bevétel korábban csupán kiadásaink egyharmadát fedezte, most viszont már több mint kétharmadát. Színészeink mindegyike megkapja az alapfizetését, de minden egyes felléptéért — a szerep nagyságától, nehézségétől és sikerétől függően — külön gázsi illeti meg. Tavaly nyáron 20 színészünk kapott túlfellépti díj címén összesen 300 ezer forintot, jelenleg társulatunk 52 tagja — a színészeken kívül a zenészek, súgók, művészeti ügykezelők is —, egymillió 600 ezer forintot vesznek majd fel az évad végén. Az új évadban saját erőből akarjuk továbbfejleszteni technikai berendezéseinket és felújítani mindazt, amire égetően szükség van. Kísérletünk egyik-másik ötletét már más színházak is átvették. Garai Tamás A MAGYAR RÁDIÓ és Televízió Gyermekkórusa június 3-án és 4-én a Zeneakadémián ad koncertet, Botka Valéria és Csányi László vezényletével. — Naomi Matsui japán művész — a múlt évi budapesti ,nemzetközi orgonaverseny győztese— június 15-én hangversenyezik a Mátyás-templomban. — Fischer Iván vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart június 18-án, a Zichy kastély szabadtéri pódiumán. © SASS SYLVIA áriaestje kedden és csütörtökön lesz a Pesti Vigadóban, a Postás Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Medveczky Ádám vezényletével. © CHAPLIN legkisebb leánya, Josephine alakítja az egyik főszerepet a harmincas évek Kanadájában játszódó „Bay boy” című filmben. Partnere Lav Ullmann és Kelfer Sutherland, az ismert filmsztár fia. MÁJUS 28-án, hétfőn „Vadrózsák” címmel székely népköltészeti est lesz Ádám Erzsébet marosvásárhelyi színésznő előadásában az Egyetemi Színpadon. 29-én este hét órakor pedig József Attila verseiből és levelezéséből ad elő „Rejtelmek, ha zengenek” címmel. A zenét szerezte és kísér: Sárosi Endre. © REICH KÁROLY Kossuth-díjas grafikusművész kiállítása a hét végén nyílt meg a Hatvani Galériában. GOLDFINGER ERNŐ magyar születésű, Angliában élő építőművészről, a Briit Királyi Művészeti Akadémia egyetlen magyar tagjáról portréfilm készült a televízióban, „Egy darab a térből ...” címmel, Osskó Judit szerkesztésében, Soós Árpád rendezésében. A film június 12-én kerül képernyőre. A 82 éves művész a hét végén Budapestre látogatott, s részt vesz a produkció keddi sajtóbemutatóján. A VASAS Szimfonikus Zenekar, alapításának 35. évfordulója alkalmából, május 30-án este ünnepi hangversenyt ad a Pesti Vigadóban, Vass Lajos vezényletével. @ SIKERFILMEK. Az elmúlt évben bemutatott magyar játékfilmek közül a legtöbben — 576 ezren — a „Vízipók-csodapók” című rajzfilmet, Kollányi Ágoston „Noé bárkái” (477 ezer néző) és Simó Sándor „Viadukt” (462 ezer néző) című művét tekintették meg. Ő „ZSÁKUTCA”. Ezzel a címmel új kabaréösszeállítást mutat be a Telepódium a Vidám Színpadon. Az est második részében Tabi László „Spanyolul tudni kell” című bohózata kerül a közönség elé, s egyszersmind videoszalagra, Kállai Ilona, Inke László, Benedek Miklós, Csákányi László, Szacsvay László és mások felléptével. 0 TEMESI MÁRIA operaénekesnő június 1—25 ig Nizzában. Verdi : Szicíliai vecsernye” című dalművében vendégszerepel. 0 A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES június 2. és július 6. között kilenc alkalommal vendégszerepel a Pesti Vigadóban, a társulat legsikeresebb számaiból öszszeállított műsorral. A Fővárosi Operett Színház a hét végén mutatta be Máté Péter—Bogár Richárd—Urbán Gyula „Kaméleon” című revümusicaljét, Horváth Zoltán rendezésében. Képünkön: Póka Éva és Farkas Bálint. r Előzetes Eszkimó asszony fázik Szokatlan és kissé „nézőpukkasztó” film. Már a címe is az: az égvilágon semmi köze sincs se a tartalomhoz, se a mondanivalóhoz. De — figyelemfelkeltő. Mint ahogy az is, hogy a cselekmény kulcsfigurája egy süketnéma férfi (Lukáts Andor alakítja bravúrosan), filmbéli hitvese pedig igazi „civil”. Méhes Mariettának hívják, csúnyácska, de helyenként roppant szexis. Xantus János filmjét mégsem lehet közönyösen, vagy csupán bosszankodva végignézni. Első játékfilmjével igazolja korábbi hazai és külföldi sikereit, melyeket rövidebb munkáival aratott. Fölényes biztonsággal irányítja színészeit és operatőrjét, Malkócsi Andrást. Remekül ért az atmoszférateremtéshez, életszerűek a dialógusok és — extrémitása ellenére — a konfliktus is hihető, elfogadható és gondolkodásra késztető. A merész képsorok pedig szorosan hozzá tartoznak a háromszögtörténet hőseinek egyéniségéhez, jellemzéséhez. Xantus Jánosnak „kisujjában van” máris mindaz a szakmai tudás, amivel jó néhány más rendező még sokadik munkája után sem rendelkezik. Következő filmjeiben bizonyára leveti majd azt a „kócosságot” is, amely még fel-felbukkan filmjében és sajnálatosan rontja az összképet. —it— Magyar film. X ^rta rendezőj •te: Xantus Jogosp-vá nos. SkA Könyvheti * tallózás A pénteken kezdődött ünnepi Könyvhét 130 új kiadványa közül jó néhány már az első napokban sláger lett, így például Hernádi Gyula „Frankenstein”, Moldova G Gyurgy „A Puskás-ügy” és noben ii er le „Csikóeveink” című műve. Az alábbiakban néhány, nem kevésbé érdekes, figyelmet érdemő kötetre szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. Az évszázad egyik legaljasabb szándékú politikai gyilkosságáról szól John Dinges és Saul Landau „Gyilkosság a diplomatanegyedben” című írása; hiteles tények, adatok alapján számol be Orlando Letelier, az egykori Aliende-kormány minisztere elleni merényletről. Krimiizgalmakban bővelkedő olvasmány (Európa). Aki szereti a természetet, a virágokat és a szép fényképeket, bizonyára kedvtelve forgatja majd Vajda László „Fiora Photographica Pannonica” című fényképalbumát, amely a művész hét évtizedes pályafutásának legszebb darabjait foglalja magában. A Kárpátok, az adriai tengerpart, a budai hegyvidék, a Mátra, a Mecsek és más tájegységek őshonos és ma már nagyrészt ritkaságszámba menő növényeit örökítik meg a felvételek. Nagy kár, hogy valamennyi kép fekete-fehér, de érthető: nagy részük még a hazai fényképezés hőskorából való (Képzőművészeti). A „Hullaégető”, a „Mundtock úr” és több más, világsikert aratott könyv írója, Ladislav Fuks új írása, a „Mooshaberné egerei” sci-fi, horror, krimi és elgondolkoztató olvasmány egyszerre. Egy jövőbeli országba vezet, ahol a legmodernebb technika párosul a boszorkányüldözéssel. Az „olvasófogó” forma és stílus mögött figyelmeztető mondanivaló húzódik: csírájában kell megfékezni az újfasizmust, akkor is, ha vonzó álruhában tör uralomra (Európa). A lelki élet zavarai — az orvostudomány sokoldalú kutatásokkal megalapozott álláspontja szerint — épp oly súlyos következményekkel járhatnak, mint a testi betegségek. Erről a témáról szólt dr. Eke Károly nagy visszhangot keltett rádiósorozata. Az elhangzottak most könyvalakiban is megjelentek, gazdag képmelléklettel és illusztrációkkal (Medicina). A Prométheus Könyvek sorozata két különleges témájú kötettel indult. A „Nami király megtérése” az egyik legrégibb indiai vallás — a dzsaina-hit — ősi legendáit és példázatait foglalja magában. Firmicus Maternus klasszikus római író „Asztrológia” és „A pogány vallások tévelygéseiről” című műveiből nemcsak a csillagok állásának földi következményeiről, hanem az ősi vallási kultuszok rejtélyeiről is olvashatunk. Mindkét mű most jelenik meg először magyar kiadásban (Helikon). (g. t.)