Hétfői Hírek, 1984. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-16 / 3. szám

* Újra premier előtt! Másodszor lesz Túrás Márkus László élete legnehezebb időszakáról Nehéz időszak volt az a másfél esztendő, amelyre Márkus Lászlóval emléke­zünk. Nem lehet elfelejteni. 1983 NYÁRUTÓ A kórházi szoba ajtaján sűrűn kopogtatnak. A sá­padt férfi alig 48 kiló. Ágya mellett mini-tv, rádió, sok­sok újság. — Mindannyian hazudtak nekem — mondja most. — Hogy jobban nézek ki. Én pedig el akartam hinni. Né­ha talán el is hittem. — A hazugság kegyes csa­lás volt, ugye megérti? De akkor, súlyos betegen is a szerepről beszélt. — Amire lélekben már 1981 tavasza óta készültem! Akkor közölte velem Ádám Ottó igazgató, hogy az újjá­épült Madách Kamarában eljátszhatom a „Játék a kas­télyban” Turalját. Tele vol­tam lelkesedéssel, tervekkel, örömmel. S egyszerre min­den felborult, összekuszáló­­dott. Ott a kórházi ágyon az életért küzdöttem ... 1982 KÉSŐ ŐSZE Riasztó hírek. Még az is, hogy meghalt. Aztán elhang­zik a rádióban, megjelenik az újságokban a hír: elhagy­hatta a kórházat, otthon van. — A kórházban nem tud­tam, mennyire aggódnak ér­tem az emberek. Amikor utólag a tudomásomra hoz­ták, könnyeztem, hiszen az emberek azért aggódnak, akit szeretnek. Egyféle mó­don tudom csak meghálál­ni: a játékommal. — Betegsége miatt a szín­ház elhalasztotta a premiert. — Ahogy kikerültem a kórházból, Ádám Ottó biz­tatott, hogy kezdjek el ta­nulni. De nem nyúltam a szövegkönyvhöz, babonából. Olyan rossz évem volt, nem akartam hozzákezdeni. 1983. DECEMBER A „Játék a kastélyban” olvasópróbája. — Olyan nyugodtam jöt­tem, mintha előző nap is ezt tettem volna. És egyszerre minden olyan különössé vált. Kint volt a televízió, a rádió, ünnepélyessé lett min­den. Meg is rettentem. Ott szerettem volna folytatni, ahol abbahagytam. A lába­dozás hónapjaiban sokat gondolkoztam. Addig azt hittem, hogy a siker min­den. Aztán meg kellett ta­nulnom, hogy az élet a MINDEN. 1984. JANUÁR Lengyel György vezetésé­vel folynak a Molnár-darab próbái. A bemutatóra feb­ruár 25-én kerül sor. . Ez lesz a kilencedik Molnár-premierem, de csak a nyolcadik szerepem. Túras Sándort — a „Játék a kas­télyban” főhősét — ugyanis 27 éve már eljátszottam Debrecenben. Akkor öregre maszkíroztak. Ma már kor­ban is egymásra találtunk. De félek. Nehogy blamáljam magam! Szeretném, ha si­kerem lenne! — Azt mondta, hogy a si­­kerpnár nem minden. —­­. .De nélküle aligha érdemes élni. Sebes Erzsébet SOROZATOK A TÉVÉBEN |Wagner után Laurens család Az idén is folytatja jól be­vált kedd esti sorozatát a Magyar Televízió. A Wagner életét bemutató epizódok után — február végétől — tíz héten át a Laurens csa­lád „vendégeskedik” majd a magyar tv-nézők otthonában. Az NSZK-ban forgatott film­sorozat Franciaországból K­é­­metországba települt huge­nották és leszármazottaik történetét dolgozza fel. A tavaszi kedd estéken ve­títik majd a Pastorale című kilencrészes holland filmet is, amely a holland ellenállás eseményeivel ismerteti meg a nézőket. Nagyobb lélegze­tű, 10 epizódos alkotás szü­letett Benito Perez Galdos-nak, a múlt század végi spa­nyol írónemzedék egy rangos képviselőjének regényéből, a Fortunata és Jacintá-ból. A hagyományos vasárnap délutáni, neves filmművé­szek életművét bemutató so­rozatban a közeljövőben Gertler Viktor Kossuth-díjas rendező filmjeit tűzik mű­sorra. A sorozat első filmje a Díszmagyar lesz. A továb­biakban levetítik a Gázolás, a Dollárpapa, az Állami Áruház, az Én és a nagy­apám, a Felfelé a lejtőn, a Noszty-fiú esete Tóth Mari­val, az Aranyember, vala­mint az És akkor a pasas... című filmeket. Szemközt Kishonti Ildikóval Amikor hét éve elvégezte a Színművészeti Főiskolát az operettszakon, mindenki — aki csak egyszer is látta ját­szani, hallotta énekelni — biztosra vette, hogy Kishon­­ti Ildikót a Fővárosi Ope­rettszínház szerződteti. — Én is ... De tévedtem. Ezért aztán leszerződtem a filmgyár társulatába. — S jöttek a filmszere­pek? — Három év alatt egyet­len egy sem ... Viszont — vendégként — jobbnál jobb feladatokat kaptam Kapos­várott, Szolnokon és a győ­ri színházban. De nem akar­tam munka nélkül felvenni filmgyári fizetésemet, ezért békében elváltunk. — S következtek az újabb színpadi meghívások? — Ellenkezőleg! A régen várt filmszerepek! A „Biza­­lom”-ban, a „Boldogtalan kalap”-ban, a „Szegény Dá­­­niel”-ben és a „Mephisto”-­ ban. És amikor már kezdtem végre belenyugodni, hogy már csak néző lehetek az Operettben, megjött a „be­hívó” a Nagymező utcába. És sorra a szép feladatok: a Kabaréban, a Chicagóban, a Toledói szerelmesekben, s a Zsuzsanna és a vének­ben ... — És a Macskákban! — De nem az Operettben, hanem — ismét vendégként — a Madáchban! Gondolom, érthető, hogy amikor a ta­vasszal egyeztetési problé­mák miatt választás elé ál­lítottak, inkább visszakér­tem az Operettből a munka­könyvemet. — S azóta? — A Madách Színház ott­hont jelent a számomra. A Macskák mellett játszom az Olympia filmszínház gyer­mekelőadásain, a „Hamupi­pőke” musicalváltozatában, énekelhetek a Pesti Vigadó „Világslágerek” című zenés összeállításában és egy mo­narchiabeli tisztikaszinó fő­nökasszonyát alakítom Sza­bó István új filmjében. —garai— ­ A RADNÓTI MIKLÓS Irodalmi Színpad február 11-én mutatja be Nestroy— Heltai Jenő „Lumpáciusz va­­gabundusz” című tündérbo­hózatának rock-musical vál­tozatát, Novák János zené­jével, Fábri Péter verseivel, Gosztonyi János rendezésé­ben. A címszerepet Mora­­vetz Levente alakítja. Ő OBERHAUSENBAN március 25-én nyílik meg a jubileumi — harmincadik — nemzetközi rövidfilmfesz­tivál. A zsűri magyar tagja Jankovics Marcell filmren­dező. A héten érkezett Buda­pestre Hans Joachim Sthe­­ger, a fesztivál egyik veze­tője, hogy kiválassza a se­regszemlén bemutatásra ke­rülő magyar filmalkotásokat. • MASSENET „Werther” című operáját március ele­jén párhuzamos szereposz­tásban mutatja be az Erkel Színház, Mikó András ren­dezésében, Kórodi András vezényletével. A címszerepet Kelen Péter és Bándi János alakítja, partnereik között van Takács Klára, Takács Tamara, Gáti István és Póka Balázs.­­ KÖRÖSI CSOMA SÁN­DOR születésének 200. évfor­dulójára ismét megjelenik Baktay Ervinnek, az 1930-as évek híres India-kutatójának évtizedek óta még az antik­váriumokban is könyvritka­ságnak számító műve, a nagy magyar kelet-kutatóról. Bak­tay Ervin annak idején maga is végigjárta Körösi Csom­a útját, s az új kiadást egyko­ri eredeti helyszíni felvételei illusztrálják. • DAJKA MARGIT port­réfilmjét január 25-én lát­hatjuk a képernyőn, a „Mes­tersége színész" című soro­zatban.­­ „KÖRMENDI JÁNOS ripacskodásai — ami a sze­repeimből kimaradt” címmel készül a Magyar Rádió Ka­rinthy Színpadának új mű­sora, Kalmár Tibor rendezé­sében. Körmendi partnerei között van Haumann Péter, Garas Dezső, Agárdi Gábor, Gálvölgyi János, Benedek Miklós, Schütz Ila, Csala Zsuzsa és Pálos Zsuzsa. • TOMSITS RUDOLF, aki három éve a Novi Sad-i rádió bigbandjének veze­tője nyerte el a legjobb hangszerelés díját Jugoszlá­via hét rádió- és tévézeneka­rának a minap véget ért ver­senyén. Gorkij „Éjjeli menedékhely” című drámáját a hét végén tűz­te műsorára a győri Kisfaludy Színház, Illés István rendezé­sében. Képünkön: Fekete Tibor és Baranyai Ibolya. Száz külföldi vendéggel Magyar játékfilmszemle Tizenhárom ősbemutató — Díjazás nyilvános vita alapján Február 10—15. között rende­zik meg Budapesten az idei magyar játékfilmszemlét. A vetítések színhelye: a Vörös Csillag filmszínház, valamint a Horizont mozi. ■ ... Huszonkét — az elmúlt évi szemle óta bemutatott, illet­ve elkészült, de még műsor­ra nem tűzött — film kerül a zsűri és a közönség elé. Közülük 13 ősbemutató, így a szemle hazai és külföldi közönsége láthatja először — a többi között — Fábri Zol­­­­tán.,, „Gyertek el a névna­pomra”, Rózsa János „Bo­szorkányszombat”,­­ Maár Gyula „Felhőjáték”, Bacsó Péter „Te rongyos élet”, Elek Judit „Mária-nap”, Bo­kor Péter „Királygyilkosság”, Mészáros Gyula „Házasság szabadnappal” és az elsőfil­mes Xantus János „Eszkimó asszony fázik” című művét. A Horizont mozi információs bemutatóin, a Balázs Béla Stúdió, valamint a filmmű­vészeti főiskolások munkáin kívül itt „vizsgázik” majd két új t­v-játékfilm is, meg­előzve a képernyőpremiert. Az egyik Esztergályos Károly „Hamlet”-je, a másik Szántó Erika „Óriás” című alkotása. A héttagú társadalmi zsű­ri elnöke Mihály András, az Operaház igazgatója. A bí­rálóbizottság a szemle utolsó napján nyilvános vitán ítéli oda a díjakat és indokolja meg döntését. A seregszem­lén a hazai szakemberek mellett mintegy 100 külföldi vendég — rendező, producer, kritikus — is részt vesz. A Budapesti Tüzép Vállalat értesíti t. vásárlóit, hogy január 23-a és 25-e között a Fészek A Áruház leltár miatt zárva tart Nyitás: január 26-án. A Tű a szénakazalban. Angol film. Ken Föltett re­gényéből írta: Stanley Mann. Rendezte: Ri­chard Mar­quand. Igaz, néhol naiv, de egy­szersmind izgalmasabb, for­dulatosabb krimi már rég nem kínálkozott a hazai mo­ziműsorban! Bizonyára azok is tövig rágják majd körmü­ket a nézőtéren, akik jól is­merik a történetet a Rakéta Regényújságból. Mert a ren­dező kivételesen magas szín­vonalon érti a hatáskeltés, hátborzongatás műhelytit­kait. S dicséretére szóljon az is, hogy mértéktartóan ada­golja a műfaj elmaradha­tatlan „kellékét”: a paradi­csomlét, azaz a vért... A produkció sikere mind­ezek mellett, sőt előtt a fő­szereplőnek, Donald Suther­­landnek köszönhető. Nem árulunk el titkot, hiszen m­ár a film első kockáin ki­derül, ő az a titkos náci ügynök, akit halálra keres az angol katonai elhárítás, mert félő, hogy ha nem sike­rül lefülelniök, úgy veszély­­be kerül a II. világháború igen jelentős katonai akció­ja, a normandiai partra­szállás. A történet egyné­hány fordulata hihetetlen, vagy legalábbis: valószerűt­len. De ez csak akkor derül ki — utólag —, amikor m­ár véget ért a vetítés. Közben ugyanis nincs időnk figyelni a logikára, a realitásokra, mert magával sodor a pat­tanásig feszült cselekmény. A címszereplő mellett egyéb­ként figyelmet érdemel Kate Nelligan és Christopher Ca­­zenove alakítása is. —it— 20 festmény a Nemzetiért * * Húsz képét ajánlotta fel az új Nemzeti Színház ja­vára Bényi László festőmű­vész. Gobbi Hilda közben­járására a Katona József Színház felajánlotta, hogy a 170—175 ezer forint értékű képeket a színházi nézőtér büféjében a február 12-én, délután 17 órakor nyíló ki­állítás mutathatja be. Ez a nap egybeesik Bajor Gizi halálának évfordulójával. (ő, mint köztudott, a kép­zőművészek nagy mecénása volt.) Gobbi Hilda nyitja meg a tárlatot, amelyet az érdeklődők két-három hé­ten át tekinthetnek meg. Készül a „Kaméleon „Kaméleon” címmel új musical-revüt mutat be a ta­vasszal a Fővárosi Operett­­színház. Írója, társrendezője és koreográfusa egyszemély­­ben: Bogár Richárd. — Évek óta készülök erre a sokrétű feladatra — mond­ja a színház egykori szóló­táncosa, jelenlegi vezető tánctervezője.­­ Főszereplő­je egy fiatal operettprima­donna, akit 1944-től napjain­kig kísér el a darab cselek­ménye. Fontos figura a mu­­sicalban egy koreográfus is, akiről bizonyára sokan rám ismernek majd ... A szöveg­könyvet és a verseket együtt írtuk Urbán Gyula költővel, a Bábszínház rendezőjével, az előadást pedig Horváth Zoltán társaságában állítják színpadra. A zeneszerző Máté Péter, a népszerű előadómű­vész és popkomponista. — Főbb szereplők? — A primadonnát társula­tunk új tagja: Páka Éva, a koreográfust Hídvégi Miklós alakítja. Mellettük Udvarias Katalin, Suka Sándor, Ben­­kóczi Zoltán, Farkas Bálint és színházunk teljes tánc­­együttese, legtehetségesebb ifjú szólistái kapnak jelentős feladatot. A balettpróbák már megkezdődtek.

Next