Hétfői Hírek, 1984. július-október (28. évfolyam, 27-41. szám)

1984-07-02 / 27. szám

KIRÁNDULÓK (Mohácsi Regős Ferenc rajza) Baranyában egymaga van Ösmódszerrel főzi, vasládába teszi Jó a gyapjúnak, az érzékeny körnen Nagy keletje van manap­ság a finomabbnál finomabb szappanoknak. A boltokban Nyugatról importáltat kere­sünk, még ha drága is, aján­dékba is szappancsodát visz­nek egymásnak a hölgyek. A „menő” fürdőszoba nélkülöz­hetetlen tartozéka a Fa és társai.­­ Ugyanakkor , a Bara­­nyas megyei Borjád község-­­ben egy szappanfőző kisipa­ros mázsaszám főzi az ősi tisztálkodóeszközt. Ifjú Jaszmann Józsefné apjától örökölt szerszámok­kal és üstökkel dolgozik. Szép számmal vannak vevői. A mohácsi piacon már vár­ják a r­­ppanfőző asszonyt, és nem csupán a múlt szoká­sait feladni nem akaró idő­sebbek. — A község — és a kör­nyék — lakói közül sokan esküsznek az én termékemre — mondja büszkén. — Ezzel mossák egyesek a birkagyap­jút. A drótfonatkészitőlt is használjak. Egy orvos „felfe­dezte”, és attól kezdve a fe­lesége csakis ezzel moshatja az ingét. Érzékeny bőrűennet mernem is javasolni. Nem­régiben vendégségben nálunk járt az NSZK-ból egy szép fiatal asszony, aki a szappa­nommal tisztálkodott. A na­pokban üzent: küldjék néni egy csomagra valót. A borjádi szappanfőző „technológiája” mindenben megegyezik az évszázadok előttivel. Eszerint: két ön­töttvas aljzatú betonüstle önti a hullanekzsírt, na meg­lelik, lugko és viz nozzanaa­­saval főzi majd egy napon át. A következő napon a­ lú­got­­ tesz­­ fel, és átméri a masszát ismételt főzésre. Ezt követően az üstöket lefedi deszkákkal. Az utolsó műve­let a felső koszos hab és a legalulra ülepedett lúgréteg közül a szappan kimérése. Vasládában néhány napig hűti, hogy aztán tetszés sze­rint feldarabolhassa. A főzött szappan „árfolya­ma” nem éppen alacsony. Először is: a vásárló hulla­­dékzsírt ad, s öt kilogram­mért hat kiló szappant kap, úgy, hogy kifizeti a munka­díjat és a mennyiségre eső légkő árát is. , — 1968-ban tettem le a mestervizsgát Budapesten — emlékezik a mester. — Ak­koriban itt, Baranyában még hatan-heten űztük ezt a mes­terséget. Mostanra magam maradtam. Annyit főzök, amennyire igény van. Én ma­gam belereszelem az auto­matába és így mosok. Csak a kisfiam nem akarja hasz­nálni. Ő a Gabi mellett dön­tött ... K. D. P. 172-111 A TELEFONDOKTOR ezen a héten a veseköves betegek­nek ad tanácsot. Hívható a 172-111-es telefonszámon, naponta 17 órától másnap reggel 8 óráig. Vasárnap egész nap.­­ A Fővárosi Egészségnevelési Intézet Lel­ki Elsősegély-szolgálatát éj­jel-nappal lehet hívni a 229- 600-as telefonszámon.. Szexis a divat a strando­kon! Minél többet mutat ma­gából a nő, annál divatosabb. Variálják a régebbi egybe­részes fürdőruhát is. Ez a házból alig takar valamit, ki­vágása hasonló a bálokba illő nagyestélyi ruhákéhoz, tehát mélyen a derék alatt végző­dik, s mind több látszik a combokból is. Mélyen slic­celt, a csípőcsontig. Némelyik a­ hasi részt is szabadon hagy­ja. Vannak vállpántosak és anélküliek, sőt fél vállpánto­­sak is. A kétrészes fürdőruhák az­tán alig takarnak valamit. Mint a melltartó és a nadrág. (Talán a hódító nudizmusnak köszönhetően.) Külföldön már mind gyakrabban tűn­nek fel a csupán egy keskeny csíkkal „takaró” szalagfürdő­ruhák. Hátul az ágyékkötőtől „kölcsönzött” pántlika színe­síti a bőrt. Mert a színekben az élénk kombinációk uralkodnak. A még mindig hódító feketét geometrikus vonalak törik meg, sok-sok színes csíkkal. Egyébként újból visszatér a fürdőruháknál az állatbőr­­utánzat, így mind több kígyó- és leopárdnő szaladgál majd a strandokon. Mindehhez nagyméretű bizsuk, fülbe­valók, karkötők, színes gömb­nyakláncok illenek, és minél nagyobb méretű strandkalap, melyet díszítsen búzavirág, árvalányhaj és gyümölcs. Az állatbőrutánzatú fürdőruhák­hoz viseljenek a hölgyek sza­farikalapot! De lehet, hogy a következő években megváltozik a stranddivat. Külföldön ugyanis egyre több a közvé­lemény-kutatás ez ügyben a férfiak között. S az eredmény meglepő: a nagy többség a többet takaró fürdődresszre szavazott. Úgy tartják, így iz­galmasabb. A ruhafronton már visszatért és mindjob­ban hódít a harmincas évek divatja. A nosztalgiahullám talán átcsap a medencék vi­lágába is. (sebes) FÜRDŐRUHA-FRONTRÓL leopárdnőnek m­arikalapot! Egyberészes is szexisebb - Szalagok az intim tájakon — Férfidöntés: vissza a régihez Nemzetközi elismerés Diplomás­kemping Európa 18 ezer kempinghe­lye közül a Nemzetközi Cam­ping Caravanning Club csak 5 ezret tart évente érdemes­nek arra, hogy kalauzukban a turistáknak ajánlják. Ezek közül idén kevés kemping­hely kapta meg azt a meg-,­tiszteltetést, hogy a 3 sátor­ral szimbolizált „minden komfort” megjelölést elnyer­je. A megkülönböztetett ran­got kapta meg most a Bala­­ton­tourist Nord kezelésében működő aszófői Séd kem­ping. Az erről szóló diploma a napokban érkezett meg postán, s már a kemping re­cepcióját díszíti. A kísérőle­vélben külön kiemelték a szorgalmat és ötletességet, mellyel a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal e kempingjét Európa egyik leg­szebb kempingjévé alakítot­ta. Az anyagi ráfordításokon kívül az emberi tényezőket is mint „idegenforgalmi vonz­erőt” értékelték. ELTARTÁSI SZERZŐDÉSEK Amikor a szülők vállalják a szolgáltatást kizárólag a lakás miatt • Csökken a perek száma • Nagyobb türelemmel és megértéssel A tanácsok szakigazgatási szervei 1982-ben 34 ezer ha­tályban levő tartási, életjá­radéki szerződést tartottak nyilván. Soósné dr. Lajos Ilona és dr. Pallasi Gizella, az Igazságügyi Minisztérium két főmunkatársa országos jellegű felmérést végzet e témakörben. Tőlük érdeklőd­tünk a szerződésekből eredő perek társadalmi hátteréről. — Általános tapasztalat — mondták —, hogy a szerző­dések jogosultjai nyugdíjas korban levő idős, zömében 70—80 év közötti emberek. Nagyon sok közöttük az egyedülálló nő, a gyermekte­len, magára maradt személy. Az eltartók döntő többsége viszont fiatal vagy középko­rú. Olyanok, akik szerény va­gyoni körülmények között élnek, 4—5000 forint körüli havi jövedelemmel rendel­keznek, és szinte kizárólag a lakáshelyzetük megoldása miatt kötnek szerződést. Az utóbbi években azonban olyan szerződéskötésekre is sor került, amelyekben eltar­tóként kiskorú gyermek, egyetemi hallgató, illetve tényleges katonai szolgálatot teljesítő személy is szerepelt. Ilyen esetekben a szülők vál­lalják a szolgáltatás teljesí­tését.­­ A szerződések eseten­ként bizonyos konfliktusfor­­rásokat hordoznak maguk­ban, hiszen perekre is sor kerül.­­ 1982-ben összesen 659 per érkezett a bíróságokhoz. A befejezett ügyek száma 537 volt. Örvendetes, hogy a szerződések számának lassú emelkedése ellenére a perek száma jelentősen csökkent. A polgári ügyforgalomnak mindössze 0,4 százalékát te­szik ki. A csökkenés legfőbb oka, hogy a szerződések túl­nyomó része jól tölti be ren­deltetését. Jelentős változás következett be a fiatal eltar­tók magatartásában: nagyobb türelemmel viselik el az el­tartottak fokozott érzékeny­ségéből eredő konfliktusokat. De szerepet játszik az ingat­lanárak nagyarányú emelke­dése és a lakáshoz való jutás nehézsége is. A perek főbb indítékai? — A megszüntetés és az életjáradék-szerződéssé való átalakítás iránt indított pe­rek túlnyomó része a felek közötti viszony megromlása miatt indul. A fiatalabb, munkaviszonyban álló, a gyermekeiket nevelő eltartók nem mindig tudják kellő fi­gyelemmel és megértéssel viselni az idős eltartott ma­gatartását, főként, ha a szer­ződés megkötésére érzelmi kapcsolat nélkül került sor. Gyakran egy harmadik sze­mély rosszindulatú befolyá­sa vezet a viszony megrom­lására. A bíróságok megkí­sérlik a felek kibékítését, és ez sok esetben sikerrel jár. A bíróságok általában csak akkor szüntetik meg a szer­ződéseket, ha azok — az eset összes körülményeit figye­lembe véve — eredeti rendel­tetésük és céljuk betöltésére már valóban alkalmatlanná váltak. Kiss Dezső Péter Kevesebb a tavalyinál Kullancsrémhír nyomában Irtás a zárt helyeken Riasztó hírek járnak a kul­lancs elcról. „Kü­lpp­­sen a nyá­­­ri táborokban üdülő és a ki­ránduló gyermekekért aggód­nak a szülők. — A hírek túloznak, a hű­vös, nyirkos idő miatt még a tavalyinál is kevesebb a kul­lancs — mondja dr. Göntér Ferenc, a Fővárosi KÖJÁL osztályvezető főorvosa. — Budapesten már évek óta nem volt fertőzés. A budai hegyekben, Somogyban, Za­lában egyes gócokon a me­zei egér, a pocok és más rág­csáló hordozza az élősködő­ket. — Hogyan irtják a kullan­csot? — Zárt területeken, így a nyári táborokban is, rendsze­resen permetezünk. Ha mégis találnak kullancsot, hívásra újra kimegyünk. Egyébként a fertőzött kullancs nagyon rit­ka, s a védekezés is fölöt­­­­tébb hatásos. — Milyen szert ajánl rá? — Talán a Szuku krémet, ami szúnyog ellen is véd, s a háztartási boltokban kap­ható. A kevésbé óvatosaknak sincs félnivalójuk, hogyha hazaérkezve gondosan átné­zik testüket. Leginkább a fül mögött, a nyaktájon fúrja be magát a kullancs, ahol véko­nyabb a bőr. — Honnan tudhatjuk, hogy a kullancs nem fertőzött? — Amikor befúrja magát, még nem fertőz. Legalább­­—10 órának kell eltelnie, de ha rögtön átnézzük magun­kat, megelőzhetjük a bajt. Ha kullancsra leltünk, legegy­szerűbb alkoholt, kölnit vagy krémet használni: ha azzal jó vastagon bekenjük az érin­tett bőrrészt, a kullancs né­hány perc múlva megfullad, s könnyen kiemelhetjük. — d — ár Uira ©!©|©gyesSef&©to m

Next