Hétfői Új Hírek, 1948 (2. évfolyam, 2-44. szám)

1948-05-24 / 27. szám

nemzetközi diplomacai körökben jellegzetes közélet kering a kis San Marino köztársaság képviselőjéről, ahol a Marshall-terv keretében országa támogatását kérte. Kifejtette Marshall előtt, hogy népe sóikat szenvedett a háború miatt. „Hányan élnek ott?“ — kérdezte a külügyminiszter. „Csak néhány ezren.“ „Kis felmérőitek kommunista problémák?“ „Kom“ Marshall széttárta karjait: „Akkor, sajnos, nem tudnak segíteni.“ San Marino képvselője visszautaztában felkereste Párizsban Auriol elnököt és elmondta neki problémáját. „Nem tudna, részünkre egy tucat kommunistát öszegyűjteni?" — kérdezte az elnöktől. Ezt a csinos kis históriát a New Statesman and Ration-ben olvastuk, vagyis az angolok pontosan tudják, hogy tengerentúli testvéreik csak akkor adnak pénzt, ha a kommunisták ellen lehet Báni. Ez a segélyterv egyik lényeges pontja. Kenn mintha mi nem tudtuk volna eddig is. ** sjiiiw, állatkertünk állománya elpusztult és ha igaz is, hogy most a prágai cirkusz szereplése alatt átmenetileg benépesedtek az üres ketrecek, eddig gondolni sem tudtunk arra, hogyan szerezzünk új állatokat. Pedig az a terv, hogy az adatkertet Budára helyezik át és a mai állatkert helyén gyógyszállót építenek. A moszkvai állatkert most levelet intézett Budapest fővároshoz és felajánl akár vételre, akár cserére értékes idatokat Nádler Herbert igazgató örömmel fogadta e moszkvai ajánlatot és rövidesen megindulnak a tárgyalások magyar fajállatok és moszkvai állatkert egyes példányainak a kicseréléséről,olszte mosdotta egy ®*tai újságírónak, aki lelkesen dicsérte gyönyörű, in*» bronzvörös haját: „Szerencsétlen cafc&tember» tanulja meg, hogy egy bivaros borostói minden asszony foronsvörös.“ Boross Géza, aki a magyar kabaré első nagy nemzedékének volt kiválósága, ma már alig egy-két társával, Herczeg Jenővel és Kőváry Gyulával képviseli a Nagy Endre oldalán felnőtt első kabarénemzedéket. „Borcsa“ ma is rendkívül népszerű a közönség és a színészek között is. A „folik vagy nem folik?“ híres Interpretátora a minap sikerrel tette le a vendéglős mestervizsgát. A bírák vendéglősök és pincérek voltak. Az elnök szigorú hangon tette fel az első kérdést: „Mennyi kávét használnak fel egy szimplánál?“ Az ezüsthajó nebuló lámpalázasan felelte: „Négy grammot“, — majd közismert mosolyával kétkedve hozzátette: „Ie ki teszi be az egészet?“ A vizsgán fényesen átment és az elnök lendületes beszédben üdvözölte a magyar kabaré kedvencét. Bucsinszky Tivadar, néhai Bucsinszky Lajosnak, a hírhedt kártyabarlang tulajdonosnak a fia, a pesti alvilág egyik jellegzetes figurája volt. Amikor a nyilasuralom megkezdődött, a fosztogatások reményében ő is nyilas lett. Amikor végetért a fosztogatások szép ideje, elszökött. Később levelet írt, hogy „jó útra tér“. Most kiderült, hogy a jó út: Buenos Airesben kártyaklubot alapított. A vér nem válik vízzé. Bucsinszkyból nem lesz dolgozó. Az új mérlegrendelet részletes magyarázatokkal néhány napon belül megjelenik. A könyv szerzői: Csűrös Sándor hites könyvvizsgáló, dr Gabányi Bertalan miniszteri tanácsos és dr Winaisek Ferenc miniszteri osztályfőnök.. Előjelezhető: Feldmannn-féle könyvkereskedés „ügyvédek boltja". Budapest, V., Alkotmány u. 32. Telefon: 120-034. (X) aslon Crie! Párizsban lakó költő alaposan megtréfált három francia folyóiratot. A költő a Mercure de France, a Nef és az Esprit című folyóiratoknak saját neve alatt elküldte Paul Valéry, Paul Eduard és Raymond Quenean egy-egy versét azzal, hogy mondjanak bírálatot. A válasz lesújtó volt. Mind a három folyóiratnál mind a három verset a papírkosárba dobták azzal, hogy közölhetetlenek, mert nem ütik meg a mértéket. zombaton délben fél három órakor Gobbi Hilda háromhónapi tanulmányútra Párizsba és Svájcba utazott. A pályaudvaron beszéltünk vele, dog vagyok, hogy végre pihenni „Bolcs tanulni mehetek“ — mondotta, majd lelkesen hozzátette: „Minden színházba és múzeumba elmegyek. Színészekkel és rendezőkkel akarok megismerkedni. Tapasztalatokkal és darabokkal szeretnék hazaiérni augusztus végén. Orleansba is ellátogatok“. Hétfő, 1918 május 2 i | ! s* Mt&tSMgűi 'aBl ac?TrSiZ'«E«t SZÍNHÁZ Lillian Hillmann: KIS RÓKÁK (Bemutatta a Művész Színház) Várkonyi Zoltán színháza, a budapesti magánszínházak között — az adott lehetőségeken belül — a legegyenesebb vonalon halad. Ez a vonal felhasználja a régi vígszínházi esték sok maradandó értékét, a többi között a gondos illuziókeltő színpadot, ahol minden szeg, minden kép, minden csipke a helyén ragyog. De ez a vonal szándékában és célszerűségében határozott és egyenes: szándéka és célja művészi eszközökkel érzékeltetni a múló világ szellemének, lelkiségének és gazdaságának rothadt struktúráját. Idei szezonjának minden prózai darabja — csaknem kivétel nélkül — ezt a célt szolgálta. S a Mélyek a gyökerek" és a „Kis rókák“ ezt a vonalat olyan határozottsággal, olyan sallangtalanul követik, a romanticizmusnak és a színpadi öncélúságnak, olyan teljes hiányával, hogy nyugodtan le lehet szögezni: e* ö kis színház •— divatos szóval élve —■ a demokrácia magánszínhézi és művészetét produkálja. Az amerikai író darabja.t, — mint társadalmi, és színpadi, ikertestvére — a,Mélyek a gyökerek", délamerikai tájakon zajlik, egy apró bűnügy köré csoportosítja a figurákat, generációk, fajok és osztályok harcát villantja fel és a kizsákmányoló osztály, megmásíthatatlan lényegéből fakadó, romlottságát prezentálja. S teszi ezt — éppen úgy, mint ikertestvére — feszült, színpadszerű cselekmény keretében, realista és éppen ezért lélekzetelállítóan izgalmas dialógusokban, a drámai helyzetek minden erejének és hatásának kihasználásával. S éppen ez utóbbiban van a dráma gyengéje. — A színpadi helyzet drámáját és a dráma éppen soron lévő színpadi helyzetét a drámaírónak a lehető legteljesebben kihasználni színpadi és művészi joga. De vigyáznia kell arra, hogy többet ne akarjon kihasználni belőle, mint amennyi benne van mert akkor a dörgés kongássá satnyul. Hillmann nem egyszer elköveti ezt a hibát. Több drámát akar kifacsarni a drámai helyzetből, mint amennyit tartalmaz, a húrt túlcsavarja s ilyenkor a drámai hatás akaratlanul feloldódik, elmúlik, szétpattan , ami a helyén marad nem megdöbbenés, hanem vállvonogatás. A túlcsavart húrnak, ez a hirtelen elernyedése különösen a darab utolsó jelenetére áll, amely cgy gondosan telér,itt drámai mű betetőzése helyett hamis akkordként csendül. S e darab szinte iskolaszerűen igazolja, hogy a színészi játék nem független az írói mondaniálótól. Ahol az író igazi drámát ír s ezt igazi, emberekkel mondatja el, a Művész Színház nagyszerű együttese megelevenítő és megjelenítő művészettel tolmácsold. De az Htott f lcsengő hamis futamok a színészek művészetén át sem változnak harmonikussá. Ezért van az, hogy az utolsó jelenetek — elismerésre és dicséretre méltó társadalmi tendenciájuk ellenére — bizonytalanul peregnek és nem elvan fasi-á’ó erejűek, mint az előzőek. Viszont az előadás — egészében véve — a színházi kultúra és az együttes színházi művelet egyik legszebb dokumentációja S ez a rend őt, Fábry Zoltánt dicséri. Sennyei Vera, a pénz vöröshajú perditájának szerepében, Izzóan és vérforralóan drámai. Apathy Imre a magyar színpad egyik legkongeniálisabb értéke. A grandguignolt súroló halál jelenete sokáig emlékezetünkben marad. Földényi László és Zách János két délamerikai vagyonvadász szerepében, egymást múlják felül ellenszenvességük realitásában. Dékány László szinte egy délamerikai magazin lapjáról nőtt a színpadra a gazdag és mohó apa bűnöző fiának szerepében. S utoljára említjük az est legnagyobb színészi teljesítményét, melyet egy fiatal, eleddig alig ismert asszony nyújtott: Komlós Jucival hívják ezt a színésznőt. Rekedtes hangjában úgy nyílik meg a lélek, mint kancsó friss vízben a virág. Pasztelszin suttogásával és drámai izzásával egyaránt torkon tudja ragadni nézőjét. Szirmai Rezső a hét Muzsikája L. Bernstein Pallagászokon, műsorokon, azokban — mindenütt egyszerű«» ujsácsak igy: L. Bernstein. Állítólag Leonard a keresztneve. Bála egy miitszázadboH művész körülbelül így kezdte volna kritikáját: „Uj csillag jelent meg a dirigensek egén...“ Igaz, számunkra itten csak most jelent meg ez a tündöklő csillag. Másoknak másutt már néhány éve ragyog: Keleten, Nyugaton , Palesztinában, Amerikában. Engszevicki, az orosz származású híres bostoni karmester iskolájából került ki ez a ma 29 éves dirigens-zseni a muzsika eme megszállottja. Kése alatt Sah tintahalak általában oly hálátlannak bélyegzett II. Szimfóniája démoni erőre kap és lövet magáról mindent, ami csak a leghalványabban is „Mondschen“-romantikára vagy szirupos szőke „Gretchhen“-szentimentalizmusra emlékeztethetne. Bernstein dirigálási gesztusai maga :a megtestesült mozgásművészet: pálcanélküli vezénylésének tisztán vizuális képe is gyönyörködtető és ellenállhatatlanul magával ragadó. Varázsa alól természetesen az ezúttal rekord-teljesítményt nyújtó Székesfővárosi Zenekar sem Hallása bámulatosan vonhatta ki magát. szelektív: a legvadabb, a legfuriózusabb nekilendülések közben is módját ejti annak, hogy az általunk is már gyakran megrótt hangoskodó üstdobost fehvalkizta. Csupa izzó szenvedély és robbanó temperamentum ez az ifjú titán. Azonban fegyelem és csalhatatlan ízlés uralkodik minden zenei megnyilvánulásán, ami szenvedélyét temperálta» izzóvá, temperamentumát pedig tempírázottan robbanóvá teszi. zongoraversenyének zongorameséli Revet vezénylési szinte artistamutatványnak hat. Bernstein művészi zongorázása csak annyiban karmesteri, hogy színekben jóval gazdagabb a csak — virtuóz játékánál. Retek húros- és ütőhangszerekre és cselesztára írt szerzeményének még sosem hallottuk, de el sem képzeltük ilyen grandiózus tolmácsolását. Mis még sosem láttunk karmestert, de más muzsikust sem, akinek Bartók ennyire vérévé, lényévé vált volna. Bartókot vagy így, vagy sehogy! — kiált fel önkéntelenül az ember. A szokványos tolmácsolások ugyanis inkább elrettentőleg hatnak. Ezen a véleményen lehetett, úgy látszik, a közönség is, különösen a fiatalja, mely erőben és ritmusban a nagy futball-meccsekre emlékeztető tapsviharokat táma flott. Ez pedig igazán a legtöbb, ami manapság a művészettel elérhető. i (Ser) I éh Beszkárt-ifjak a Baszkért megbízásából a kalauzok számára „így viselkedjünk“ címeit rendkívül érdekes füzetecskát adott ki. Azt írja a füzet, hogy a kalauz mindig megborotválkozva, álljon munkába, viszont a kalauznő kerülje a feltűnő arcfestést. A füzet szerint illetlen dolog egyenruhában összebújva enyelegni a perronon. A közlekedési ifjak harcot indítottak az olyan szellemeskedő megjegyzések «Hon, amelyek az utóbbi időben a villamosokon, sajnos, nagyon elterjedtek. A kalauz, amikor végighalad a kocsiján, ne így szólítsa meg a tolgyntssokat: „Mama, szabad az iratokat?“, vagy „Ahol még nem láttam...“. Arra a kérdésre, hová megy a villamos, a kalauss ne válaszoljon így: „Hát nem látja? A másik Tután.“ ■*ábori Pált, az Angliában élő újságírót meghívták egy Boston melletti egyetemre, tanítson ott modern európai történelmet. Az egyetemen a többi között Dorothy Thompson, Elly Culbertson és más hírességek adnak elő. Az egyetem levelében azt írja Táborinak, hogy nem tudnak sokat fizetni, de lakása és kosztja jó lesz. A meghívás természetesen a feleségének is szól, de ha történetesen szívesebben jönne egyedül, kérik az író urat, fogja csak rá nyugodtan az egyetemre, hogy az nem hívta meg őnagyságát, — Tábori — elviszi a feleségét. *és VAI 3 cs’í Országos Dramaturgiai Tanácsadó június első felében bemutatja Klapka Istvánnak, a Nemzeti Színház helyettes zsinórmesterének „Medve“ című kétszemélyes drámáját. A dráma strindbergi exx komor aláfestésű házassági tragédia. A színdarabot meghívott közönség előtt mutatják be kettő» szereposztásban. Klapka Istvánra néhai Márkus László hívta fel a figyelmet, Klapka hosszú évek óta felülről, a zsinórpadlásról ereszgette le a díszleteket és figyelte a darabokat. A helyettesi zsinórmester most hosszabb szabadságot kapott a Nemzeti Színháztól legújabb darabjának megírására. a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Párizsban megrendezendő kiállításán, amely június 6-tól 16-ig tart nyitva, a magyar Nőszövetség nagyszabású anyaggal vesz részt. A magyar pavillont Székely Péter és Vera, Párizsban élő magyar tervezők készítik, míg az anyagbak több, mint Süd fénykép, értékes kerámiák, gobelinek és ötvösmunkák szerpelnek. A pavilion közepén Földes Lenkének a munkás-paraszt és értelmiségi asszonyok összefogását jelképező szobra áll majd. A kiállítás egyik megható momentuma, hogy a görög pavilion költségeihez a különböző nemzetek asszonyai járultak hozzá, mert maguk görögök most nincsenek abban a helyzetben, hogy pavilonjukat berendezzék. A magyar asszonyok a többi között egy értékes sárközi térítőt adtak a görög pavilion céljaira. Halló, halló a Magyar Színház Sajtószolgálata közli: A színházi körökben jó kabalának veszik, ha a premiert valami külső ok, betegség vagy más baj akadályozza meg. Ez történt most a Magyar Színháznál is, ahol 3 nap úgyszólván éjjel-nappali próbák után, az utolsó percben kellett elhalasztani Mihályi Ernő szívbaja miatt a Hazudik a nő e. Bisson-vígjáték bemutatóját. Mihályi már a Tavaszi hangok utolsó előadásait is pentelin-kúrával és orvosi asszisztenciával játszotta és most a sok próba annyira legyengítette, hogy orvosai háromnapi pihenők írtak elő. A nagy érdeklődéssel várt premiert így csak kedden este tartják meg a Magyar Színházban, reméljük, nagy sikerrel. (X) Hogyan lehet egy nagy premiert 5 órával az előadás előtt lemondani? Ezt kellett megoldani a Magyar Színház titkárságának, mikor is <1. u. 2 órakor közölte az igazgatóság Mihályi Ernő betegségét és azt, hogy annak következtében az esti premier elmarad. 300 telefon, 300 dringend sürgöny és a Rádió többszöri bemondása tette lehetővé, hogy mire este fél 8 lett, összesen csak beton jelentek meg a telt házat kitevő kisönkésgből. (X)