Hétfői Új Hírek, 1948 (2. évfolyam, 2-44. szám)

1948-07-12 / 36. szám

r­a “ ,.Szo­v­jetszka­ja Zsenscsina“ (Szovjet Asszony) című szovjet újság­ legutóbbi számában fénykép jelent meg, amely Tildy Zoltánné, Dinnyés Lajosn­é, Rá­kosi Mátyásné és Szakasits Árpádné látogatását ábrázolja Moszkva városá­nak 22. számú gyermekotthonában. Miben a gyermekotthonban hadiárvák nevelkednek, akik a középiskola el­végzése után a főiskolát is az otthon oltalma alatt végzik el, s­­úlyos károkat szenvedett a háború­ alatt a híres szolnoki Művésztelep. Az é­pít­és- és­­ közmunkaügyi minisztérium, valamint Szolnok városa most jelentős összeget utalt ki a műtermek és lakások helyreállítására. Rendbehozzák a Mű­­vésztelephez tartozó hatalmas parkot is. A munkálatok megkezdődtek és terv szerint a jövő év elejére ismét épségben áll sok kiváló festőműv­sz otthona és munkahelye. Károlyi Mihály és felesége Budapestre érkezett. Károlyiné első útja a rákos­­palotai „Károlyi Fiúotthon“-ba veze­tett, amelyet egy évvel ezelőtt ő ren­dezett be és ahol züllött gyermekeket nevelnek. Károlyinak a keddi nap folyamán nyújtja át Dinnyés L­ajos miniszterelnök a Szabadság-rendet. Károly­i Mihályék lányának, Judit­nak egyébként egy hónap múlva Lon­donban lesz az esküvője Szabó Zol­­tánnal. A házasságkötés után a fiatal pár Budapestre jön nászútra. ■*­* abits Mihály özvegye, Török So­phie betegen fekszik budai otthonában. Az elmúlt­­ télen, amikor lakása telje­sen fűtetlen volt, súlyos betegséget szerzett és egyik keze megmerevedett. Mindehhez járul, hogy az ostrom és az azt megelőző évek szenvedései követ­keztében idegei felmondtak a szolgá­tól. Nem igen tud­ dolgozni, pedig min­den vágya, hogy befejezze Babits Mi­hály hátrahagyott kéziratainak rende­zését és megírja a nagy író életrajzát. M­ilotay István, a selyemfiúból lett nyilas főszerkesztő a fasizmus össze­omlásakor ny­omtalanul eltűnt Buda­­pestről. Most Buenos Airesből érke­zett a hír, hogy ott tartózkodik, de — természetéhez híven — gyáván kerül minden nyilvánosságot. Az ar­gentin fővárosban élő magyarok úgy tudják, hogy ez a gonosz, elveteme­dett és korrupt háborús főbűnös ös­­­szezsarolt és összelopott pénzén Oláh Györggyel, hozzá méltó barátjával együtt földet vásárolt Argentínában és ott gazdálkodni akar. Miután ha­záját már elgazdálkodta ... K. K­abos Ilonka, a­ világhírű zongora­művésznő, — Kabos Ede író leánya, Kontner Lajos, ugyancsak világhírű magyar zongoraművész elvált felesége — akihez Ady egyik versét írta és aki­nek kezét Ady „virág-kéznek“ nevezte, augusztusban tizenegy évi külföldi tar­tózkodás után Budapestre jön. Lélek­ben egy percre sem szakadt el Magyar­­országtól: minden hangversenyén ma­gyar mű is szerepel, minden London­ban élő magyarnak, jóbarátja és segítő­társa. Mint Budapestre írja: „A szí­vem tele izgalommal dobog már arra a gondolatra is, hogy végre, végre hazamegyek!.A francia ellenállási mozgalom tag­jai nem felejtenek! Weygand tábor­nok, aki a náci­ hadsereg francia­­országi győzelmei után Gamelin tá­bornok a francia hadsereg főparancs­noki tisztében utóda lett, majd le­tette a fegyvert és Retain kezére ját­szotta az országot, megírta emlék­iratait. A kiadó nagy reklámot csa­pott és közölte, hogy Weygand az egyik könyvkereskedésben sajátkezű­­leg dedikálja könyvét. Ez a közlés a volt szabadságharcosokat annyira fel­­háborította, hogy tüntetéseket ren­deztek és követelték, hogy az együtt­működő dedikálást­ tábornoknak tiltsák meg a A rendőrség a­lést kénytelen volt teljesíteni: követe­Wey­gand nyilvánosan nem dedikálhat! S S­úlyos műtétet hajtottak végre az egyik budapesti klinikán Falus Eleken, a kiváló tervező-ip­arművészen. A műtét­ sikerült, a beteg már túl van a veszé­lyen. *■­alánkfy Klára az Operaház kitűnő énekesnője és dr Széhyl Jenő zon­goraművész, szombaton délben a VI. kerületi anyakönyvvezetőségen házas­ságot kötöttek. Tanúk voltak: Székely Mihály­ és Komor Vilmos. Az esküvőn az Operaház művészei, Tóth Aladár igazgatóval az élén, nagy­ számban jelentek meg. Az esküvő után az operaháziak, az egyik étteremben ebédre gyűltek össze. ■*­öldes Andor* a kitűnő zongoramű­vész, aki a harmincas évek elején, mint csodagyermek tűnt fel, kilenc évi kül­földi távollét után hazaérkezett láto­gatóba. 1939-ben, mint Szigeti József kísérője és szonátapartnere ment kül­földre, hogy megszabaduljon a fasiszta­­rendszer üldözéseitől. Földes Andor zongorára írta át Kodály Háry­­sttit-ját és ezt a művet budapesti kon­certjén is bemutatja. ‘éyda Barova, a hajdani náci film­sztár, Goebbels egykori szerelme, akit még az amerikaiak is kiadtak 1945- ben, most ismét megjelent München­ben, az amerikaiak bizányai fővárosá­ban. Ezúttal, mint szovjetellenes, al­kalmi újságírónő működik, de nemso­kára újból filmsz­erepet is kap,­­ az amerikaiak jóvoltából. Az ameri­kaiak 1945 óta sokat felejtettek... Vagy nem is kellett felejteniük? B­ajor Gizi mondja az Új Híreknek: „Kétszáznegyvenszer játszottam ebben a szezonban. Jövő héten Balatonföld­­várra utazom pihenni. Rám fér... Augusztusban férjem Koppenhágába és Stockholmba utazik. Nagyon szeret­ném, ha útjára elkísérhetném.“ Bajor Gizi egyébként szombaton délután meg­jelent a „Jászai Mari Otthon“-ban és habos csokoládéval, kakaós kuglóffal és gyümölccsel kínálta meg a nyugdí­jas művészeket. Hídvégi Ernő, az ott­hon egyik lakója meghatott beszédben köszöntötte Bajor Gizit és a jelenlévő Honth­y Hannát. A beszéd alatt min­denki sírt... “ szovjet „Literaturnaja Gazda’1 (Irodalmi Újság) közti Illés Gyula „Szántó-vető“ című versét, amelyet Jaroszláv Szmetljakov fordított oroszra. A „Literaturnaja Gazeta“ a Szovjet Írók Szövetségének hetenként kétszer megjelenő lapja, a legnagyobb példány izámban megjelenő irodalmi újság • a Szovjet­ Unióban. Magyar Művészeti Tanács nevé­ben Kodály Zoltán hosszabb levelet írt nemrégiben az Amerikában élő Igno­­tusnak abból­­ az alkalomból, hogy a köztársaság elnöke a Pro Arte érdem­renddel tüntette ki. A levélre az író most válaszolt és a többi között a kö­vetkezőket írta: „Amilyen alázattal veszem és fogadom, Olyan büszke 1$­­yáV­gyök, amiért Tanár úrral az élén a­­z egész magyar művésztársadalom beáll a „Nyugat“ emlékét ünneplők sorába és saját elégtételének érzi a régi Nyu­gat-mozgalom és forradalom most el­kö­vetkezett hivatalos szentesítését. Mű­­vésztársaimnak 'és’ testvéreimnek min­den barátságom és szeretetem. Tanár úrnak megköszönve levelét, vagyok mély tisztelettel adósa, Ignotus.A Los Angelesben szigorúan tilos a nu­dista fürdőzés. Laura Glassey film­­színésznő azonban ennek ellenére meztelenül fürdött. Emiatt megbün­tették. A művésznő a washingtoni törvényszékhez fellebbezett, azonban keresetét elutasították azzal az indo­kolással, hogy­ „ahol férfiak és nők együtt fürdenek, legalább egy fügefa­levéllel takarják testüket, mint Ádám­ és Éva tette... „Laura kisasszony kénytelen elutazni Los Angelesből, h­a a nudizmusnak akar hódolni! Sze­gényke ... A Legnagyobb víg­játéksiker 40J HÍREK Hé­t­f­ő, 1948 1­úlim 12 SZÍNHÁZ MAJOR TAMÁS: A Magyar Színház a jövő szezonban a Nemzeti Színházhoz tartozik A Kamaraszínházról lemondtunk! Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója az Új Hírek útján az aláb­biakban ismerteti színházaink jövő évi programját: — A Magyar Színház a jövő év­ben a­ Nemzeti Színház kamaraszín­háza lesz. A vezetést természetesen a Nemzeti Színház látja el. A Nem­zeti Kamaraszínházról lemondtunk. Ezt tudomásunk szerint, Várkonyi Zoltán pályázta meg. A Magyar Színház akusztikája. Közismerten­ a legjobb kamarahatásokat tudja el­érni, ugyanakkor azonban nagyobb színpad, nagy­obb szabású darabok bemutatását lehetővé­ teszi. Az elő­adásokat a Nemzeti Színház társu­lata látja el. — Mikor nyit a Magyar Színház! — Október 1-én, Illés Gyula „Korunk hőse“ című darabjával nyitunk, azonkívül Gorkij egyik műve és Capek „Maya“ című szín­játéka kerül színre, öt bemutatót tervezünk a Magyarban. Ezekre az előadásokra bérletet hirdetünk. — És mi a Nemzeti Színház pro­gramja? — A Nemzeti a jövő évadját szep­tember közepén romániai turnéval kezdi. Terv szerint: Bukarestben, Marosvásárhelyt és Kolozsvárott bemutatjuk a „Tartuffe“, az „Orosz kérdés“ és a „Korunk hőse“ című darabokat. Illés darabjának bemuta­tóját itt tartanánk meg.­ Mind a három városban magyar nyelven egy-egy előadó-délutánt is terve­zünk. Innen visszatérve a Nemzeti Színház a „Szentivánéji álom“-mal kezd. Klemperer vezénylésével. Az első bemutató: Moliere „Fösvénye“-e lesz, Rátkayval a címszerepben. Színházunk június 9-én, a „Szent­ivánéji álom“ huszonötödik előadá­sával, zárta be kapuit. Mind a huszonöt előadásra elővételben kel­tek el a jegyek. Az utolsó előadáson, a Nemzeti minden egyes dolgozója, sőt vendégdirigense, Klemperer is, lemondott tiszteletdíjáról a színház siófoki üdülője javára. — És a­­ magyar iipőret.. . — Az Illés-bemutatón kívül, az évad során több magyar darab be­mutatását vettük tervbe. Mégpedig, úgy a rendes bérleti bemutatók során, mint a „Magyar írók Kísér­leti Színháza“ akciójában. — Kik kaptak szerződést a Nemzeti Színházba? — A régi társulatunkon kívül, Majláth Máriát, a szegedi Színház volt tagját, Ruttkay Évát, a Víg­színház volt tagját és Kállay Feren­cet, a Belvárosi Színház volt tagját szerződtettük. Ez­en kívül két ösz­töndíjast: Győri Ilonát, a Színmű­vészeti Főiskola tagját és Mester Jánost, az Országos Színésziskola növendékét ösztöndíjas segédrende­zőnek: Békés Andrást, az Országos Színművészeti Főiskola rendező­­képző hallgatóját. Végül még elmondja Major Tamás, hogy a törzstársulat szerződéseit már aláírták, kivéve Peti Sándort és Mak­­lár­y Jánost, akik betegen feküsznek és­­ lobbi Hildát, aki Franciaországban tanulmányúton van. Ezeket a szerződé­seket is, am­int lehetséges, megkötik. A színházi gázsik, a Gazdasági Főtanács előírás­a szerint, 500—2400 forint között mozognak. G. Hftlmng Sári MAGYAR SZÍNHÁZ Egész héten minden este »ügy­eim ...ó!“ IDA REGÉNYE (Bemutatta a Művész színház.) Húsz egynéhány év múltán újra lát­hattuk Gárdonyi Géza édesbús történe­tét, az apróhirdetéseken szerzett férj­ről és egy hepiendes házasságról. Az adoptálok, néhai jó Em­őd­­ Tamás és Török Rezső annak idején már persze alaposan megvidámították az leg­túlcukrozott, szentimentális eredeti­mesét és olyan talpraesett komédiát faragtok belőle, hogy a közönség szinte véget­­nem érő kacagással kíséri az előadást. Ám most az az érzésünk, hogy a Mű­vész Színház elinduló nagy sikerében ezúttal külön szerepe­l­n Török Rezső „még újabb átdolgozásának“, mert nem emlékezünk, hogy a régi előadás ilyen kacagtató lett volna. Egyik-másik vicc néha­­ már feleslegesen a sekélyesség határát súrolja. Az előadás, Apáthy Imre rendezése, egyike a legkitűnőb­beknek és igazán nem tudjuk, hogy a színpadon forgó sok szereplő közül kit dicsérjünk meg előbb: Kondás Juci elragadd a­z édes ábrándos asszoryká­­ját, Olthy Magda friss, pikáns démon­­figuráját, a kitűnő Szabó Sándort, Raj­na­y Gábort, aki csupa kedélyes derű, egyszerű és meggyőzően emberi, vagy Bilicsit, aki elragadóan komédiázik. De külön kell írni, egy fiatal komika, Bórán Lenke — valóságos női Chaplin —, kiugrásáról. Pompás alakítást nyújtottak a többiek mind, Dajbukát Ilona, Darvas Iván, Zách János, Zala Karola, Fónai Márta és Kürthy Péter. Az új „Ida regényé ”-hez ezúttal de Fries Károly írt friss pattogó muzsi­kát. Biztos, hogy a­ Művész Színház megtalálta az őszbe húzódó nyári da­rabjául (Bállá) Az Emke Grill szombaton este mutatta be hagyományos nyári revüjét, a „Női napozót“, melyben a népszerű szórakozóhely kedven­cei: Marietta, Kazal László, Farkas Vera, Vértes Klári, Tarján Panni, Mikola Pál, God­a, Margit, Gyulai Lili és a kitűnő revütársulat arat­tak forró sikert a jégbehűtött néző­téren. (X) Szórakoztató munkáselőadásaink Július 12-én, hétfőn este Vs8-kor VÍGSZÍNHÁZ: Bébi Hamilton Július 16-án, pénteken este VaS-kor MAGYAR SZÍNHÁZ: így élni... ó! Jegyeket Erzsébet körúti jegypénz­tárunk árusít és ugyanitt váltjuk be a Szocialista Színházbarátok­­ jegyszelvényeit is. Népszava jegyiroda,, Budapest, VII. Erzsébet krt 17. Tel.:223-447

Next