Heti Budapest, 1990. január-június (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-03-09 / 8. szám
SZÍNHÁZ „Mi voltunk az első maszek társulat” • Állami támogatás nélkül . • Kötelez a Karinthy név • A legdrágább jegy száz forint . • Titkáruk a szakma kincse Külvárosi kispiszkosnak számított valamikor a Haladás mozi itt, a Bartók Béla út 130. alatt. Akadnak még olyanok is, akik a háború előtti időkből Hunnia moziként emlékeznek rá. A bérház, amelyben helyet kapott, 1932-ben épült Akkor, amikor itt még „a város érdes része” egzisztált; gyárak, üzemek, fatelepek, raktárak csarnokai uralták a környéket. Apámtól azt hallottam, hogy nagyapám, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső néha egészen idáig kisétáltak, elmélyedten beszélgetve, a Hadik kávéháztól, ami a Bartók Béla út elején, a Gárdonyi-szobor mögött, a mai Szivárvány áruház helyén volt - meséli Karinthy Márton, a Haladás mozi helyén létesült Karinthy Színház igazgató-rendezője. - Egy kicsit ez a családi tradíció is vonzott erre a környékre. De voltak gyakorlatibb okai is, hogy 1988 tavaszán ide jöttünk az akkor még Hőköm Színpad nevet viselő színházi kisvállalkozással vagy Antal Imre és Máthé Erzsi a Meseautóban, ez az egyik legsikeresebb előadásuk FOTÓ: MTI kisszövetkezettel. A Hőköm is a XI. kerületben volt, a Kaffka Gimnáziumban kezdett működni. A kerületi tanácstól kaptuk a működési engedélyt, ami akkor, 1982- ben, nagy szó volt, hiszen mi voltunk az első maszek társulat Budapesten, de az országban is. Amikor végleges helyet kerestünk, megint ehhez a kerülethez fordultunk, és mivel a FOMO akkor épp felmondta ennek a mozinak a működtetését, ide jöttünk. - Nem riasztotta, hogy a mozi azért szűnt meg, mert gazdaságtalannak bizonyult? - Inkább vonzott! Arra gondoltunk, hátha egy másik műfaj idecsábítja majd az embereket. A közeli s távoli környéken nincs színház. És ma ez már nem is külterület. 1988 tavaszán jöttünk ide, az átépítés szeptemberben kezdődött, s december 11-én már nyitottunk. 5,5 millióba került a munka, kölcsönöket vettünk fel, nehéz volt összeszedni a pénzt. - Beszéljünk egy kicsit a művészi profilról, a színház működtetéséről. - Most is kis létszámú, kamaradarabokat játszunk, s mivel saját társulatunk nincs, ezeket szerződéses rendszerben viszünk színre. Lehetőségeink csaknem korlátlanok, mert bárkit meghívhatunk vendégszereplésre, így a színészi színvonal stabil. Gondok az egyeztetésekkel vannak, de szerencsére van egy kitűnő titkárunk, Patassy Ibolya,aki a szakma egyik kincse. Ő mindent kézben tart. Az egész színházat mindössze öten vezetjük. Nekünk nem telik fölösleges státusokra. Egyébként most öt darab van a repertoáron, Az egérfogó, Agatha Christie krimije, az Egerek és emberek, Steinbeck drámája, a Miből élnek itt az emberek című kabaré (ez a televízióval közösen készült, műsorra tűzték már ők is), a Karinthydarabok, a Mennyei riport és a Lepketánc, és a legújabb produkció, a régi filmsiker színpadra áttett változata, a Meseautó. Készül - szintén a tévével közösen - egy Harsányi Gábor-show, Nekem is lesz televízióm címmel, melyben Gábor húsz különböző szerepet játszik, s vendége Pécsi Ildikó lesz. Bemutató: március első felében. Két egyfelvonásost a nagyhírű olasz rendező, Gianfraco De Bosio visz színre, ezek: Szomory: Botrány az Ingeborg koncerten, és Wedekind: A hőstenor. Ezt a műsort április végén mutatjuk be. - A színház kisszövetkezetként működik. Ez a vállalkozó szellem életképességét igazolja? - Más formában mi nem élnénk meg. A többi magyar színház állami támogatást kap a tanácsoktól vagy a minisztériumtól. - Annyit, amennyit, de kap. Mi nem kapunk semmit. Csak megpályázhatjuk a Fővárosi Tanács művészeti alapjától az úgynevezett produkciós támogatást - ami más színházak esetében már pluszt jelent. Szerencsére eddig már két produkcióra - az Egerek és emberekre és a Karinthydarabokra - is kaptunk pénzt. De a többit nekünk kell előteremteni. Ezért egy sor melléktevékenység él a színház mellett, így a mozi, havonta 10-12 előadásunk van. Van vetítőfilm-szolgálatunk is. Működik egy hangulatos presszónk. A színház mögött alakítottuk ki a Budai Művészklubot. Itt játékterem, videoszoba is van, s az emeleten kávéházi klubszínház, irodalmi műsorok tekinthetők meg. Újra bevezetjük a gyermekelőadásokat. Tervezünk a színházteremben egy orfeumot, ez is hiánycikk. Ötletekben nem szűkölködünk, de másképp nem is élnénk meg. A különböző adóterhek minket is keményen sújtanak, s a jegyeinkhez nem kapunk egy fillér hivatalos dotációt sem. Mégis, a legdrágább színházi jegy csak 100 forint. Igaz, a színház kihasználtsága jó, átlagosan 85 százalék. Könynyű dolgunk nincs, de arra ügyelünk, hogy színvonalbeli engedményeket ne tegyünk. Erre köteleznek a tradícióink, s erre kötelez a Karinthy név is. TAKÁCS ISTVÁN 0