Heti Budapest, 1990. január-június (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-03-09 / 8. szám
KULTURÁLIS AJÁNLAT Bűnhődés címmel jelentette meg az Európa Könyvkiadó a csehszlovák író, Rudolf Sloboda lélektani kisregényét. Egy aszszony története ez a nagyon is valósághoz tapadó dráma, egy olyan fiatal nőé, aki az anyagi biztonsága miatt egy nálánál idősebb, s hozzá érzelmileg sem kötődő férfihez megy feleségül. A házasság vége gyilkosság. Az asszony egy féltékenységi vita hevében véletlenül megöli az urát. A börtönből szabadulva, évek múltán érti meg a történet hősnője, hogy az igazi bűnhődés csak most következik, hiszen az, amit elkövetett a saját személyisége ellen irányult. Megpróbál valamiben megkapaszkodni, de sikertelenül. Egyre mélyebben süllyed az életingoványban, az értelmetlenné váló napokban. Sloboda művészi tömörséggel, csaknem száraz stílusban bonyolítja a cselekményt. A Bűnhődés a szürke, értelmetlen napok drámája. (SZ) Elérkezett hozzánk az állathistóriákkal foglalkozó horrorfilmek első mutatványa: A harapás. Egy jóképű fickó és szerelme egzotikus tájakra vágynak, vakációra a sivatagba utaznak. Kígyókba ütköznek. Mindenütt kígyók hevernek az úton, egy katonai kísérlet következményeként. A fiút hamarosan megmarja egy kígyó, s ezzel kezdetét veszi egy különös genetikai átalakulás; a keze fejéből kígyófej nő ki. A nagy fantáziájú horroríró és a nem kevés leleménynyel rendelkező rendező, Fred Goodwin mindent elkövet, hogy bennünk, a nézőkben minél nagyobb szorongást, félelmet keltsen, és nem is sikertelenül. Kígyómarást szőrével, mondhatnánk, de szemmi esetre sem rossz ellenméreggel, mert abból genetikai zűrzavar adódhat. S következményeként, mi szegény nézőáldozatok elborzadva lessük a borzalmakat, azt, hogy miként alakul át a jóképű fiú szerelmesének szeme láttára kígyókat okádó - első kígyóvá. A technika, amivel mindezt elénk hozzák, akár ámulatba is ejthetne, ha a szorongás nem rettentene el bennünket, attól, amit átélünk a filmvászon előtt. (SZ) KIÁLLÍTÁS A Budavári Palota „A” épületében, dr. Vajda Jenő fotóművész, botanikus és ügyvéd születésének 100. évfordulóján, száz természetfotójával tisztelegnek a sokoldalú tudós és művész emlékének. Képei - akár zsenge füveket, virágokat, akár öreg fákat ábrázolnak - az eltökélt élniakarást, a megújulást sugározzák. Az enyészet felett diadalmaskodó növényei, kitartásból, küzdésből, élniakarásból példátadnak és tettekre sarkallják napjaink pesszimista emberét. A Magyar Nemzeti Múzeum éremtára évek óta kutatja a külföldön lappangó hungarikákat. Az utóbbi évtizedekben több nevezetes műtárgyat sikerült viszszavásárolni, melyekből most harmincnégy darabot kiállításon mutatnak be az érdeklődőknek. Ezek az érmék numizmatikai értékükön túl azért is jelentősek, mert hazánk történelméhez kapcsolódnak. A látnivalók közül kiemelkedik a II. Lajost és Mária királynét ábrázoló alabástrom dombormű, továbbá a Báthory Gábor 10 dukátosából zománccal, rubinokkal és gyöngyökkel átalakított kitüntető érem. A legnevezetesebb látnivaló Apafi Mihály fejedelem arany 50 dukátosa, melyből annak idején csak három darab készült. A híres pénz verésének 300. évfordulóján, 1977-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba. (KÖHIDI) LEMEZ Igazi „lemezcsemegével” lepte meg a Hungaroton a különleges zenei világok honi szerelmeseit. Idáig mintegy 40 országban, közel 3 millióan vásárolták meg Ariel Ramirez Kreol Miséjét. A negyedszázada keletkezett mű meghökkentő kombinációja a szerző saját melódiáinak és tradicionális dél-amerikai dallamoknak. A lemezen jól ismert bibliai történetek számunkra idegen nyelven szólalnak meg. Vokális szólók, kórusok, orgona hangja keveredik a földrészre jellemző hangszerek, a carangó, a síkú queva hangjaival. HARARES Saree.tefrafex utaz horror . Rendezte Я® QOOOWW Főszerep** * JEL SCHCOJEM *1FDOE PBCK. JAME RAfIR, SArNA GERSAK