Heti Budapest, 1990. január-június (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-19 / 1. szám
SZERKESZTI SOMOGYI MÁRTA эшзкга©© Legalább annyi pénzünk legyen, mint tavaly... Napirenden: a főváros 1990. évi költségvetése Kemény napirendre készül dr. Bácsfalusi Ernő, a Fővárosi Tanács pénzügyi és tervezési főosztályának vezetője: a keddi tanácsülésen vitatják meg a főváros ez évi terv- és költségvetési koncepcióját. - Minden idők legkellemetlenebb feltételei között dolgoztuk ki a koncepciót - mondotta szűkek a pénzügyi keretek. Ezen az objektív körülményen túl, sajnos, további gondok nehezítik a helyzetet: a tanácsi gazdálkodás-szabályozás reformjának több eleme - minden tiltakozásunk és érvelésünk ellenére - elfogadtatott 1990- től áttért a költségvetés a tanácsok finanszírozásában a forrásszabályozásra. Eddig mi volt a helyzet? A tanácsok számba vették a feladatokat, ebből kiszámították a kiadásokat, a pénzszükségletet s ehhez gyűjtötték össze a forrásokat, a saját bevételeket egészítették ki az állami támogatással. Most megfordult az élet. Ez a személyi jövedelemadó állandó lakóhely szerinti folyósítását, az állami támogatás - állandó népességszám alapján történő - normatív elosztását jelenti. Ha a fővárost nézzük, a helyzet hátrányos: legalább 150 ezerrel több a lakónépesség, mint az állandó lakos. Ha például Gödön vagy Mátészalkán lakik állandóan, de Budapesten van az ideiglenes lakása, az itt közlekedik, vásárol, jár orvoshoz, de jövedelemadóját a lakóhelyén lévő tanács kapja. A szabályozás fő elemei ellen szinte minden tanács tiltakozott. Ugyanis több pénz nincs, csak az elosztás változott. Ahol többlet lesz, az a pénzösszeg valahonnan hiányozni fog. - A koncepció tárgyalásán hol számít nagy vitára? - Az új forrásszabályozási rendszer nagy feszültségeket teremt. Kevesellni fogják a pénzt A város alapműködtetését sem lehet garantálni. Illetve, lehet egyféleképpen: nem fejlesztjük a fővárost. Nem építünk iskolákat kórházakat, lakásokat a működőképesség - infrastruktúra, tömegközlekedés - élvez elsőséget. A várható másik vitatéma a személyi jövedelemadó-elosztás lesz. Budapesten a helyi önkormányzat rendezetlen, önkormányzati törvény még nincs, legkorábban csak nyáron kerülhet rá sor és csak jövőre léphet életbe. A főváros helyzete sajátos, az országostól eltérő. A huszonkét kerület felfogható akár huszonkét önkormányzatnak is, érezhetőek az elszakadási, függetlenedési törekvések már most is. A személyi jövedelemadót teljes egészében a kerületi tanácsoknak odaadni nem lehet, meg kell osztani a kerületek és a Fővárosi Tanács között. Mi átmeneti megoldásként kezeljük az idei forrásszabályozást, pontosan azért, mert csak jövőre derül ki, hogy Budapesten az önkormányzati jogosítványok gyakorlásának milyen sajátos kombinációja alakul ki. - Az elosztásra variációkat dolgoztak ki? - Több változatot terjesztünk a tanácsülés elé, ezeket társadalmi vitára bocsátottuk, konzultáltunk a kerületi tanácselnökökkel, a tanácsi állandó bizottságokkal, pártokkal, társadalmi szervezetekkel. A maximális célkitűzésünk, hogy úgy gazdálkodjunk a forrásokkal, hogy a tavalyi kiadási szinthez elegendőek legyenek, s egyetlen tanácsnál se okozzon jelentős hiányt. VIHARFELHŐK A BKV-NÁL Ha kedd, akkor sztrájk? Valamennyi fővárosi lakos rémálma: sztrájk a BKV-nál. Pedig barátkoznunk kell a gondolattal, ugyanis ősszel már felröppent a hír a metrósok tervezett munkabeszüntetéséről, ez év kezdetén pedig az autóbuszvezetők pengettek hasonló húrokat. Hogy mennyire Damoklész kardja a fejünk felett a budapesti tömegközlekedés időszakos megbénulása, arra tulajdonképpen a BKV Hírlap januári első száma döbbent rá. A lap második oldala szinte teljes egészében a BKV dolgozóinak sztrájkszabályzatát közli tervezetként. Január 23-án a hajnali órákra viszont - tervezet ide, tervezet oda - kétórás figyelmeztető sztrájkot ,„gémek” az autóbuszvezetők figyelemfelkeltésként bérköveteléseikre, ügyünket az Országos Érdekegyeztető Tanács elé. Az OÉT decemberi ülésén érdemben nem tudták ezt tárgyalni, ezért arra kértem dolgozóinkat, hogy várják meg a januári ülést, addig nem időszerű a sztrájk. Ha az OÉT megszavaz számunkra pénzt, akkor én azt február 5-ig bejelentem. Sajnos, már ebben sem bíznak, azért döntöttek a figyelmeztető sztrájk mellett. - Mennyi lehet a bérfejlesztés 1990-ben a BKV-nál? - 16 százalékot emelhetünk adómentesen. Erre számunkra külön fedezetet nem biztosít senki, viszont mentesítenek bennünket körülbelül 50 millió forint adó befizetése alól, s ezzel is növelhetjük a béremelést. A kért 20 százalékos bérfejlesztés bruttó egymilliárd forint lenne, ennek viszont 60 százalékát elvinné az állam adóban. Kedden kiderül: elkésünk-e a munkából vagy sem. Ha a figyelmeztető sztrájkot 4 óra 15 perckor megkezdik - ez jelentős járatszámcsökkentést helyez kilátásba - a gyárakba, üzemekbe indulók járnak elsősorban rosszul. Akiken a BKV-sok bérkövetelésének elbírálása múlik, bizony, később járnak dolgozni - s nemigen autóbusszal. Lesz-e sztrájk? - kérdeztük dr. Zahumenszky József vezérigazgatótól. - Még semmi sem biztos - válaszolta. - Tény, hogy a bérfejlesztésben közüzemek, így a BKV is elmaradtak. Helyzetünkről már több lépcsőben tárgyaltunk, kértük a minisztériumot a Fővárosi Tanáccsal egyetértésben, hogy vigyék (s. m.) a©■