Heti Budapest, 1990. január-június (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-19 / 1. szám

SZERKESZTI SOMOGYI MÁRTA эшзкга©© Legalább annyi pénzünk legyen, mint tavaly... Napirenden: a főváros 1990. évi költségvetése Kemény napirendre ké­szül dr. Bácsfalusi Ernő, a Fővárosi Tanács pénzügyi és tervezési főosztályának vezetője: a keddi tanácsülé­sen vitatják meg a főváros ez évi terv- és költségvetési koncepcióját. - Minden idők legkelle­metlenebb feltételei között dolgoztuk ki a koncepciót - mondotta szűkek a pénz­ügyi keretek. Ezen az objek­tív körülményen túl, sajnos, további gondok nehezítik a helyzetet: a tanácsi gazdál­kodás-szabályozás reformjá­nak több eleme - minden til­takozásunk és érvelésünk el­lenére - elfogadtatott 1990- től áttért a költségvetés a tanácsok finanszírozásában a forrásszabályozásra. Eddig mi volt a helyzet? A taná­csok számba vették a felada­tokat, ebből kiszámították a kiadásokat, a pénzszükségle­tet s ehhez gyűjtötték össze a forrásokat, a saját bevéte­leket egészítették ki az álla­mi támogatással. Most meg­fordult az élet. Ez a személyi jövedelemadó állandó lakó­hely szerinti folyósítását, az állami támogatás - állandó népesség­­­szám alapján történő - normatív elosztását jelenti. Ha a fővárost néz­zük, a helyzet hátrányos: legalább 150 ezerrel több a lakónépesség, mint az állan­dó lakos. Ha például Gödön vagy Mátészalkán lakik ál­landóan, de Budapesten van az ideiglenes lakása, az itt közlekedik, vásárol, jár or­voshoz, de jövedelemadóját a lakóhelyén lévő tanács kapja. A szabályozás fő ele­mei ellen szinte minden ta­nács tiltakozott. Ugyanis több pénz nincs, csak az el­osztás változott. Ahol több­let lesz, az a pénzösszeg va­lahonnan hiányozni fog. - A koncepció tárgyalá­sán hol számít nagy vitára? - Az új forrásszabályozási rendszer nagy feszültségeket teremt. Kevesellni fogják a pénzt A város alapműködte­tését sem lehet garantálni. Illetve, lehet egyféleképpen: nem fejlesztjük a fővárost. Nem építünk iskolákat kór­házakat, lakásokat a műkö­dőképesség - infrastruktúra, tömegközlekedés - élvez elsőséget. A várható másik vitatéma a személyi jövede­lemadó-elosztás lesz. Buda­pesten a helyi önkormányzat rendezetlen, önkormányzati törvény még nincs, legko­rábban csak nyáron kerülhet rá sor és csak jövőre léphet életbe. A főváros helyzete sajátos, az országostól eltérő. A huszonkét kerület felfog­ható akár huszonkét önkor­mányzatnak is, érezhetőek az elszakadási, függetlene­dési törekvések már most is. A személyi jövedelemadót teljes egészében a kerületi tanácsoknak odaadni nem le­het, meg kell osztani a kerü­letek és a Fővárosi Tanács között. Mi átmeneti megol­dásként kezeljük az idei for­rásszabályozást, pontosan azért, mert csak jövőre derül ki, hogy Budapesten az ön­kormányzati jogosítványok gyakorlásának milyen sajá­tos kombinációja alakul ki. - Az elosztásra variáció­kat dolgoztak ki? - Több változatot terjesz­tünk a tanácsülés elé, ezeket társadalmi vitára bocsátottuk, konzultáltunk a kerületi ta­nácselnökökkel, a tanácsi ál­landó bizottságokkal, pártok­kal, társadalmi szervezetek­kel. A maximális célkitűzé­sünk, hogy úgy gazdálkod­junk a forrásokkal, hogy a ta­valyi kiadási szinthez ele­gendőek legyenek, s egyetlen tanácsnál se okozzon jelentős hiányt. VIHARFELHŐK A BKV-NÁL Ha kedd, akkor sztrájk? Valamennyi fővárosi lakos rémálma: sztrájk a BKV-nál. Pedig barátkoznunk kell a gondolattal, ugyanis ősszel már felröp­pent a hír a metrósok tervezett munkabe­szüntetéséről, ez év kezdetén pedig az autóbuszvezetők pengettek hasonló húro­kat. Hogy mennyire Damoklész kardja a fejünk felett a budapesti tömegközlekedés időszakos megbénulása, arra tulajdonkép­pen a BKV Hírlap januári első száma döb­bent rá. A lap második oldala szinte teljes egészében a BKV dolgozóinak sztrájksza­bályzatát közli­­ tervezetként. Január 23-án a hajnali órákra viszont - tervezet ide, ter­vezet oda - kétórás figyelmeztető sztrájkot ,„gémek” az autóbuszvezetők figyelemfel­keltésként bérköveteléseikre, ügyünket az Országos Érdekegyeztető Ta­nács elé. Az OÉT decemberi ülésén érdem­ben nem tudták ezt tárgyalni, ezért arra kér­tem dolgozóinkat, hogy várják meg a ja­nuári ülést, addig nem időszerű a sztrájk. Ha az OÉT megszavaz számunkra pénzt, akkor én azt február 5-ig bejelentem. Saj­nos, már ebben sem bíznak, azért döntöttek a figyelmeztető sztrájk mellett. - Mennyi lehet a bérfejlesztés 1990-ben a BKV-nál? - 16 százalékot emelhetünk adómente­sen. Erre számunkra külön fedezetet nem biztosít senki, viszont mentesítenek ben­nünket körülbelül 50 millió forint adó befi­zetése alól, s ezzel is növelhetjük a béreme­lést. A kért 20 százalékos bérfejlesztés brut­tó egymilliárd forint lenne, ennek viszont 60 százalékát elvinné az állam adóban. Kedden kiderül: elkésünk-e a munkából vagy sem. Ha a figyelmeztető sztrájkot 4 óra 15 perckor megkezdik - ez jelentős járatszámcsökkentést helyez kilátásba - a gyárakba, üzemekbe indulók járnak első­sorban rosszul. Akiken a BKV-sok bérkövetelésének el­bírálása múlik, bizony, később járnak dolgozni - s nemigen autóbusszal. Lesz-e sztrájk? - kér­deztük dr. Zahumen­­szky József vezérigaz­gatótól. - Még semmi sem biztos - válaszolta. - Tény, hogy a bérfejlesz­tésben közüzemek, így a BKV is­­ elmaradtak. Helyzetünkről már több lépcsőben tárgyal­tunk, kértük a minisztériumot a Fővárosi Tanáccsal egyetértésben, hogy vigyék (s. m.) a­­©■

Next