Heti Budapest, 1990. július-december (2. évfolyam, 25-50. szám)

1990-07-06 / 25. szám

Ж. KÖRZETI TÉVÉMŰSOR Visszaadják-e a lakást? Az államosított ingat­lanok körüli anomáliák igen nagy érdeklődést vál­tottak le a budapesti kör­zeti tévéműsorban. Ter­mészetesen a hétközna­pok embere - a saját szemszögéből - egysze­rűen teszi fel a kérdést: visszakaphatom-e a tulaj­dont, felsemmizhetnek-e azáltal, hogy gyökeresen megváltoznak a tulajdon­­viszonyok? Ahogy a riportból meg­tudtuk: a fővárosban 30-35 ezer bérleményről van szó. Az államosítások felülvizs­gálatát az 1957. évi 28. sz. tvr. alapján lehet kérni. Az 1027/1963. (XII. 17.) Korm. sz. határozat azonban lezár­ta a felülvizsgálatok lehető­ségét, és úgy rendelkezett, hogy az 1963. december 17-ét követően érkezett kérelmeket érdemi elbírálás nélkül el kell utasítani. A jogi helyzet azóta változatlan. Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely lehe­tővé tenné az állami tulajdon­­bavétel felülvizsgálatát vagy kártalanítási igény kielégíté­sét. Készül azonban az 1952. évi 4. sz. tvr. végrehajtási ren­delete. Ennek alapján lesz lehetőség kártalanítási igény érvényesítésére. E témakör szakértői azt javasolják az érintettek számára, hogy a jogszabály megjelenése után az abban megjelölt szervek­nél nyújtsák be majd az igényüket. Ez tehát a válasz Horváth Lászlóné, Szajkó La­­josné, özv. Németh Mihályné, Kutasi Éva, Hídvégi Ödönné, Keresztes Lászlóné, dr. Bács­kai Péterné, Gonda Ferenc, Petrus László, Témás Sándor, Madosné Dobler Márta, Föld­vári Béláné, Groszman Re­­zsőné, Szeveni Lajosné, Fejér Istvánné kérdésére. A véleménynyilvánítók má­sik csoportjánál viszont az a jogos aggodalom fogalmazó­dik meg, hogy mi lesz, ha jön­nek a régi-új tulajdonosok és az IKV-tól korábban megvás­árolt lakásukat most vissza akarják venni? Megnyugtatá­sukra annyit, hogy a ma ér­vényben lévő jogszabályok ér­telmében a volt tulajdonos nem követelheti vissza a már eladott lakás tulajdonjogát sem. Ezt válaszolhatjuk Betz Lászlónénak, Rápolti István­­nénak, Agadi Gyulának, Ho­­rányi Kálmánnak, Csépai Elemérnének, Hegedűs Imré­nek, és még igen sok kérdező­nek, akik kérték, hogy nevü­ket ne hozzák nyilvánosságra. EZ MÁR A NYÁR! FOTÓ HORVÁTH M JUDIT KEDVES HETI BUDAPEST! Tisztelettel jelentkezem, mint lelkes előfizetőjük a távoli Londonból. Nagyon tetszett a 20-dik számbeli, a Corvin mozi építéséről szóló cikk. Remélem, hogy a „Pestbudai emléklapokból” a jövőben is lesz majd a lapban. Egyéb­ként kár, hogy a „Ha a házak beszélni tudnának" című sorozatnak már vége van. Szerintem városunk múltja szerves része nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is. Hírük és olvasójuk: J. KALMÁR 14, SHAA­RD. LONDON, W 3 7 LN. ANGLIA (Köszönjük sorait. Sajnálkozásán elgondolkodunk. - A szerk.) Tiszta tó az iszaptó A Heti Budapestben „Szent Lukács, segíts!” címmel, Téchy Ka­talin (1033 Meggyfa u. 29 ) aláírással a Lukács fürdőre vonatkozó olvasólevél jelent meg. Az észrevétel egyértelműen jogos. Valóban, március hónapban egy szélvihar betörte a női iszaptó feletti egyik ablakot, és az üvegcserepek a tóba estek. Figyelembe véve, hogy az iszaptó teljes nagytakarítása, a több mázsa iszap kihordása csak rendkívül nagy munkával oldható meg, azt soron kívül elvégezni nem tudták. Ezért a „balesetveszélyes” területet lekerítették. Az iszaptó teljes nagytakarítását május 6-án végezték el és azóta a tó a vendégek rendelkezésére áll. MESKÓ CSABA osztályvezető Fővárosi Fürdőigazgatóság Gyakori látvány a fővá­rosban: közművezetékek árka húzódik a fasori fák tövében, illetve közelé­ben. Ilyenkor szinte elke­rülhetetlen a gyökerek át­vágása, amely nagymér­tékben „elősegíti” a fák kiszáradását. Ezenkívül e munkákkal kapcsolatban általában megsértik a fák törzsét és ágait is. Ha nem vagyunk részrehajlók (a fák iránt), azt is el kell is­mernünk, hogy a fák ne­hezítik, akadályozzák a közművekkel összefüggő munkákat. A sorfák és a közmű­vek között tehát érdek­­ellentét áll fenn, melyben mindkét félnek, úgy tet­szik, igaza van. A gond alapvető oka a helyhiány, mivel a járda méretei miatt nem lehet a sorfákat és a közműveket egy­mástól kellő távolságra el­helyezni. Mégis van meg­oldás,­ mégpedig igen egyszerű, és főként költ­ségmentes. Fasorok tele­pítését és a közművek el­helyezését úgy kell kije­lölni, hogy az egyik az utca egyik oldalán, a má­sik az utca másik oldalán legyen. Magától értetődő­en ez a szétválasztás csak új utcában és teljes fel­újítás alá eső területen va­lósítható meg. Ámbár le­het változtatni a meglévő helyzeten is: a kertészek az utcának a közművek által jobban igénybe vett oldalán nem pótolják a fasort, ezzel szemben fel­újítás esetén a közmű­veket átviszik a fasor szá­mára megmaradó oldalról a másikra, ahol most már a fasori sáv is rendelke­zésre áll. Javaslatom, ha meg­szívlelik, úgy vélem, mind a fasorok, mind a közmű­vek tekintetében számot­tevő megtakarítással jár­na, másrészt a közmun­kákat zavartalanabbá le­hetne végezni­­ és a fasor is szebb maradna. PESTI LÁSZLÓ kertész

Next