Heti Hírnök, 1989. július-december (1. évfolyam, 12-37. szám)

1989-11-29 / 33. szám

1989. november 29. . EDDIG REJTEGETTÉK ŐKET Dása és Mása­­ a moszkvai sziámi ikrek Moszkvában, egy eldugott fogorvosi klinikán lakik Mása és Dása, a két szovjet sziámi iker. A harminckilenc éves testvérpár a glasz­­nosztynak köszönheti, hogy a nyilvánosság előtt megje­lent, hiszen egészen mosta­náig egy városszéli szociális otthonban éltek, ahol örege­ket és szellemi fogyatékoso­kat ápolnak. A sziámi ikrek helyzete­­ érthető módon amúgy is nehéz. A felsőteste mindkettőjüknek szabályo­san kifejlődött, de a gerincük alul egybe nőtt, és összesen két lábuk van. Mikor megszülettek, és anyjuk meglátta őket, ideg­összeomlást kapott, hiszen azelőtt nem is hallott arról, hogy léteznek sziámi ikrek. Életük első néhány éve eltelt azzal, hogy különféle vizsgá­latokat végeztek rajtuk, de a segítőkész orvosok aztán igen hamar elfelejtkeztek róluk. Az öregek otthonából rossz fogaik miatt kerültek a fogá­szati klinikára, ahol nagyon jól érzik magukat és bíznak benne, hogy ott maradhat­nak életük végéig. „Most olyan visszagon­dolni az eddigi életünkre, mintha egy rossz álomból éb­rednénk” - mondja Mása, aki nagyon örül a számítógép­nek, amelyet egy őket bemu­tató tévéműsor után kaptak. A testvérek érdeklődési köre meglehetősen eltérő, Mása szívesen tévézik, Dása elalszik a film alatt. Kisebb korukban gyakrabban vol­tak konfliktusaik, Dása sze­retett gyalogolni, Mása in­kább otthon maradt volna. A tanulásban is különböztek, az egyik kitűnő volt, a másik a testvérééről írta le a leckét. De a tanár nem tehetett sem­mit, hiszen nem lehetett kü­lön ültetni őket. Az emberek véleménye megoszlik a sziámi ikrekről. Egyesek szimpátiát éreznek. „Nagyon sajnálom az ikre­ket, de nem tudom hogyan segíthetnék.” Mások az el­lenkezőjét állítják: „Ilyen betegeket nem szabadna a nyilvánosság elé engedni”. Vannak aztán egészen drasz­tikusan fogalmazók: „Ezeket a születésük után meg kellett volna ölni”. A Szovjetunióban egészen mostanáig olyan légkör volt, amelybe egyszerűen nem il­lett bele, hogy léteznek egy társadalomban testi, szel­lemi fogyatékosok, akikről mindenekelőtt az állami egészségügynek kell gondos­kodnia. Ezzel magyarázható, hogy a közvélemény teljesen felkészületlen, és sokksze­rűen hat rá, szélsőséges indu­latokat kavar például a szi­ámi ikrek esete. Márpedig ebben a nagy országban százezerszámra vannak az emberi életre joggal igényt tartó Dásák és Másák. (Zsigmond) KOKAINÁRADAT FENYEGETI EURÓPÁT A kolumbiai kokainhá­ború, amelyet az ottani ha­tóságok amerikai támoga­tásával vívnak a kábító­szergyártók és -kereskedők ellen, többek között azzal a következménnyel is jár, hogy Európa rohamosan felértékelődik a nagy biz­nisz láthatatlan urai szá­mára. Pár hete a hazai köz­véleményt döbbentette meg az eddigi legnagyobb ma­gyar kábítószerzsákmány, a török kamionban talált 28 kiló heroin. Osztrák szomszédaink az aggoda­lomban, és ily módon a cse­lekvésben is előttünk jár­nak, tanulságosak tehát az ő prognózisaik, tapasztala­taik. A dél-amerikai kábító­szer-hálózat a jelek szerint Bécset szemelte ki arra, hogy egyfajta átrakó állo­más legyen az európai és latin-amerikai szállító-el­látó vonal között. Európa bekebelezése annál inkább sürgető számukra, mivel az amerikai piac gyakorlati­lag telített, a kábító­szer-termelőknek új felve­vők után kell nézni. Auszt­riában tavaly nyolc kolum­biai származású kokain­kereskedőt fogtak el, de a csempészek semmi áron sem fedik fel összekötőiket, ezért a kihallgatások csak­nem eredménytelenek. A kolumbiai kábítószer­háború közvetlen hatása az lesz, vélik az osztrák szak­értők, hogy ki kell üríteni az ottani raktárakat, és tonnaszámra kell valahova biztonságos helyre elszállí­tani a kokainport. Ezért becslések szerint máris több tonna kokain van út­ban Kolumbiából Európa felé. Egy 650 kilós szállít­mányt, másfél milliárd schilling értékben a napok­ban füleltek le az NSZK- ban. Hogy milyen nagy nyere­ség van a kokainon azt jól szemlélteti, hogy ugyanaz a finomított por, ami az elő­állítási helyen grammon­ként 200 schillingbe kerül, Bécsben 2000 schillingért kapható. A HALÁLT HOZÓ HÓ A kokain előállítása a koka­csemje leveleinek le­szedésével, megszárításával kezdődik. Ezután vízzel és kénsavval felöntik, leszű­rik, így készül a nyers főzet. Különféle vegyszerek hoz­záadása után fehér pehely­­szerű anyag keletkezik. Ezt összepréselil­, ismét kása­szerű lesz, ez a kokain­paszta. Hevítés és további bonyolult kémiai eljárások végeredményeként a labo­ratóriumban készen áll a kokain­por. A port az orrba juttatják a kábítószeresek, ahol az a nyálkahártyán át felszí­vódva hirtelen eufóriát, ká­bulatot vált ki, de utána igen rövid idő múlva dep­resszióba vált át, és gyak­ran halált is okoz.

Next