Heti Hírnök, 1989. július-december (1. évfolyam, 12-37. szám)
1989-11-29 / 33. szám
1989. november 29. . EDDIG REJTEGETTÉK ŐKET Dása és Mása a moszkvai sziámi ikrek Moszkvában, egy eldugott fogorvosi klinikán lakik Mása és Dása, a két szovjet sziámi iker. A harminckilenc éves testvérpár a glasznosztynak köszönheti, hogy a nyilvánosság előtt megjelent, hiszen egészen mostanáig egy városszéli szociális otthonban éltek, ahol öregeket és szellemi fogyatékosokat ápolnak. A sziámi ikrek helyzete érthető módon amúgy is nehéz. A felsőteste mindkettőjüknek szabályosan kifejlődött, de a gerincük alul egybe nőtt, és összesen két lábuk van. Mikor megszülettek, és anyjuk meglátta őket, idegösszeomlást kapott, hiszen azelőtt nem is hallott arról, hogy léteznek sziámi ikrek. Életük első néhány éve eltelt azzal, hogy különféle vizsgálatokat végeztek rajtuk, de a segítőkész orvosok aztán igen hamar elfelejtkeztek róluk. Az öregek otthonából rossz fogaik miatt kerültek a fogászati klinikára, ahol nagyon jól érzik magukat és bíznak benne, hogy ott maradhatnak életük végéig. „Most olyan visszagondolni az eddigi életünkre, mintha egy rossz álomból ébrednénk” - mondja Mása, aki nagyon örül a számítógépnek, amelyet egy őket bemutató tévéműsor után kaptak. A testvérek érdeklődési köre meglehetősen eltérő, Mása szívesen tévézik, Dása elalszik a film alatt. Kisebb korukban gyakrabban voltak konfliktusaik, Dása szeretett gyalogolni, Mása inkább otthon maradt volna. A tanulásban is különböztek, az egyik kitűnő volt, a másik a testvérééről írta le a leckét. De a tanár nem tehetett semmit, hiszen nem lehetett külön ültetni őket. Az emberek véleménye megoszlik a sziámi ikrekről. Egyesek szimpátiát éreznek. „Nagyon sajnálom az ikreket, de nem tudom hogyan segíthetnék.” Mások az ellenkezőjét állítják: „Ilyen betegeket nem szabadna a nyilvánosság elé engedni”. Vannak aztán egészen drasztikusan fogalmazók: „Ezeket a születésük után meg kellett volna ölni”. A Szovjetunióban egészen mostanáig olyan légkör volt, amelybe egyszerűen nem illett bele, hogy léteznek egy társadalomban testi, szellemi fogyatékosok, akikről mindenekelőtt az állami egészségügynek kell gondoskodnia. Ezzel magyarázható, hogy a közvélemény teljesen felkészületlen, és sokkszerűen hat rá, szélsőséges indulatokat kavar például a sziámi ikrek esete. Márpedig ebben a nagy országban százezerszámra vannak az emberi életre joggal igényt tartó Dásák és Másák. (Zsigmond) KOKAINÁRADAT FENYEGETI EURÓPÁT A kolumbiai kokainháború, amelyet az ottani hatóságok amerikai támogatásával vívnak a kábítószergyártók és -kereskedők ellen, többek között azzal a következménnyel is jár, hogy Európa rohamosan felértékelődik a nagy biznisz láthatatlan urai számára. Pár hete a hazai közvéleményt döbbentette meg az eddigi legnagyobb magyar kábítószerzsákmány, a török kamionban talált 28 kiló heroin. Osztrák szomszédaink az aggodalomban, és ily módon a cselekvésben is előttünk járnak, tanulságosak tehát az ő prognózisaik, tapasztalataik. A dél-amerikai kábítószer-hálózat a jelek szerint Bécset szemelte ki arra, hogy egyfajta átrakó állomás legyen az európai és latin-amerikai szállító-ellátó vonal között. Európa bekebelezése annál inkább sürgető számukra, mivel az amerikai piac gyakorlatilag telített, a kábítószer-termelőknek új felvevők után kell nézni. Ausztriában tavaly nyolc kolumbiai származású kokainkereskedőt fogtak el, de a csempészek semmi áron sem fedik fel összekötőiket, ezért a kihallgatások csaknem eredménytelenek. A kolumbiai kábítószerháború közvetlen hatása az lesz, vélik az osztrák szakértők, hogy ki kell üríteni az ottani raktárakat, és tonnaszámra kell valahova biztonságos helyre elszállítani a kokainport. Ezért becslések szerint máris több tonna kokain van útban Kolumbiából Európa felé. Egy 650 kilós szállítmányt, másfél milliárd schilling értékben a napokban füleltek le az NSZK- ban. Hogy milyen nagy nyereség van a kokainon azt jól szemlélteti, hogy ugyanaz a finomított por, ami az előállítási helyen grammonként 200 schillingbe kerül, Bécsben 2000 schillingért kapható. A HALÁLT HOZÓ HÓ A kokain előállítása a kokacsemje leveleinek leszedésével, megszárításával kezdődik. Ezután vízzel és kénsavval felöntik, leszűrik, így készül a nyers főzet. Különféle vegyszerek hozzáadása után fehér pehelyszerű anyag keletkezik. Ezt összepréselil, ismét kásaszerű lesz, ez a kokainpaszta. Hevítés és további bonyolult kémiai eljárások végeredményeként a laboratóriumban készen áll a kokainpor. A port az orrba juttatják a kábítószeresek, ahol az a nyálkahártyán át felszívódva hirtelen eufóriát, kábulatot vált ki, de utána igen rövid idő múlva depresszióba vált át, és gyakran halált is okoz.