Új Hírnök, 1997. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1997-10-11 / 41. szám
Két hónapon át - legalábbis állítása szerint - hiába vadászott női bugyikra . Zsolt debreceni fiúember, egyet sem sikerült neki megnézni. Pedig ő mindent elkövetett az imény érdekében. Sötét utcákon, les- t támadott. Hátulról átkarolta a hölk nyakát és kést szegezett a torkuki, majd közölte velük: nem akarja báni őket, csupán egy óhaja van: a megférsített hölgy ott a helyszínen vegye le innal az alsóneműjét és adja át neki, Ő jól választotta ki „ügyfeleit” - legbbis ha igaz az állítása, de ellenkező lomás nem lévén neki kell hinnünk -, őt a hölgyek részéről ellenállásra kelszámítania. Első „ügyfele”, akit sísapkával a fején, e 23 óra körüli időben Debrecenben, Ibolya utcán szorított magához, segítőért kiáltott, s mivel Zsolt közeledő kokat látott, jobbnak vélte zsákmány ,kill távozni a harcmezőről. Másfél héttel később ismét bátorságot rített, s most a Sinay Miklós utcán ipott le. A furfangos hölgy nem zárkózt el a fehérneműje átadásától, mindsze annyit kért, hogy engedje meg tárdója, hogy hazamenjen, s a lakásában gyere alsóneműjét, majd visszahozza, nális, de hatásos mese volt. Már csak a időrségen találkoztak ismét. Öt napig várt Zsolt, majd a közeli Jedi úton lendült akcióba. Eredményenül. A megtámadottnak sikerült kiabadítania magát. Újabb néhány nappól eseménytelenül, majd reggel prólkázott rátámadni a nőkre. De a korabeli óra sem volt eredményesebb. :g egy reggeli akció következett, ami utén zsákmány nélkül végződött, s ott ekkor úgy döntött, visszatér az esti ikhoz. Vesztére helyszínt változtatott, a távolabbi utcában, a Lorántffyn csalt le egy újabb gyanútlan lányra. Hátulátkarolta, kést szegezett a torkának, sokán a fülébe súgta: „ne ijedj meg, nem ávok tőled semmit, csak a bugyidat", ijd megpróbálta az önkiszolgálást. Mizben a fehérnemű után nyúlkált, megült a szorítása, az ifjú hölgy pedig rútt egyet, kiszabadult a szorításból, senekülés közben segítségért kiabált. Se csoda, a segítség kéznél volt, melyre következtében Zsolt is rövid időn berendőrkézre került. A vizsgálat során csupán a fentebb isített sértettek jelentkeztek. Mások, ta, félve a rájuk váró tortúrától, nem forrtak a rendőrséghez, így hinnünk kell Zsoltnak, miszerint ő csak hat nőt toldott meg, s többet nem, s ezek a tárlátok sem voltak eredményesek. A rendőrségi vizsgálat befejezte után a breceni Városi Ügyészség hat rendbelialás bűntettének kísérletével vádolta ■g bugyivadász hősünket... Pinel/np hónap A napokban két fiatalember, L. László és L. Roland állt a Szabolcs megyei Bíróság előtt. L. Lászlót emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, L. Rolandot pedig lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettével vádolták. A bíróság mérlegelve a rendelkezésére álló tanúvallomásokat, szakértői véleményeket, úgy döntött, hogy L. Lászlót bűnösnek mondta ki halált okozó szándékos veszélyeztetés és más bűncselekményekben, s ezért őt nyolcévi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre, L. Rolandot pedig a vádban említett bűne miatt egy évi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Utóbbi esetében a végrehajtást három évi próbaidőre felfüggesztette. L. László ítélete nem jogerős, társáé viszont igen. A történet szálai március 6-ig nyúlnak vissza. Azon az estén 23 órakor érkezett haza nyíregyházi albérleti lakására a 21 éves L. László és a 22 éves A. Zoltán. Alig léptek be a negyedik emeleti lakásba, máris visszafordultak és a szomszédokat „riasztották” azt állítva, hogy amíg ők távol voltak, valaki lelőtte harmadik albérlő társukat, Zsoltot. A rendőrség hozzákezdett az ilyenkor szokásos helyszíni szemléhez, s rövid időn belül megállapították: Zsoltot ismeretlen tettes valóban fejbelőtte. A tanúmeghallgatások során kezdetben az ismeretlen elkövető verzió erősödött meg, hiszen a trió tagjairól mindenki tudta lakhelyükön, hogy a helyi KGST piacon üzletelnek, adnak-vesznek és attól sem riadnak vissza, hogy a vevőiket és az eladókat is megkárosítsák, becsapják. A bosszú és a leszámolás, a bandák közti rivalizálás, no és a maffialeszámolás verziója csupán néhány óráig tartotta magát, mert a gyanú hamar a két, később hazaérkező társra terelődött. Az egyik tanú vallomásából ugyanis kiderült, az alibi körül valami nem stimmelt, hiszen volt olyan személy, aki este hét óra körül együtt látta a három ifjú urat hazatérni egy marmonkannával. Az említett kannát meg is találták a rendőrök a lakásban, s abban még másfél liternyi bor is volt, s ez a tanú állította, hogy fél nyolc körül nem sokkal, a híradó kezdete után pukkanást hallott, majd egy újabb dübbenést. Akkor azt hitte, biztos a súlyzót emelgetik a feje fölött az albérlők, s azt dobta le valamelyikük. Újabb kihallgatás, néhány keresztkérdés és A. Zoltán máris „pontosabban emlékezett” a hazaérkezés időpontjára. Ekkor már ő is azt állította, valóban este hét óra körül jöttek, de ők később elmentek, s csak akkor tértek ismét haza, amikor a holttestet felfedezték. Na és, hogy mi történt az alatt az egy óra hossza alatt, amíg otthon voltak? Arról kérdezték a társát, ő ugyanis vacsora után bevonult a szobába, hogy tévét nézzen, s csak akkor ment ki a konyhába, amikor L. László beszaladt, kinyitotta a szekrényajtót, magához vett egy pisztolyt, s visszatért a konyhába. Mire ő kiért, N. Zsolt már halott volt. Ekkor összeszedték a lakásban elrejtve tárolt másik három pisztolyt és a hangtompítókat, s elvitték Nyírtelek határába, s ott a mocsaras részben eldugták, majd amikor hazatértek ismét, akkor lármázták fel a házat. L. László kezdetben erről a változtatásról hallani sem akart, szerinte a maffiózók végeztek barátjukkal, de később már úgy módosította a történetét, hogy ő volt ugyan, de csupán véletlen baleset volt. Azt sem tagadta, hogy összeszólalkozott a haverjával, de hogy mi volt a vita témája, arra nem emlékszik, hiszen alaposan felöntöttek a garatra, de miközben ő elővette a fegyverét, hogy megtisztítsa, az elsült és a lövedék fejen találta a 21 éves barátot. Ez lenne az igazság? Vagy valami más, esetleg a pénzen való osztozkodás aránya váltotta ki az „indulatot" a barátból, ezt nem tudni, bár a rendőrség sok mindent felderített az üzletelésükről, tudták, hogy cigarettával, szesszel, üzemanyaggal, s bizony nem ritkán fegyverrel is kereskedtek. Felderítették azt is, hogy kitől vette L. László azt a PA típusú fegyvert, a hozzá való lőszerrel, amivel végül is kioltotta társa életét. Ezért került L. Roland - a fegyvert eladó személy - is bíróság elé. A. Zoltán csupán tanúként szerepelt az ügyben. L. László enyhítésért fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz, így az ő büntetése nem jogerős... -farkas- Késsel kérte a fehérneműt Beteges bugyivadász A nők illatát akarta Van aki a pénzt, van aki a nőket gyűjti, s akad olyan is, aki a női fehérneműkre vadászik elhagyatott helyeken. Ezek a bugyik nem drágák, néhány száz forintért beszerezhetők, de történetünk „főhőse” a vásárlás helyett más módszert választott megszerzésükre. A rendőrök nem ették meg a mesét Véletlenül lőtte fejbe? 1997. október 11. )íj (Hírírók