Új Hírnök, 1997. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1997-10-11 / 41. szám

K­ét hónapon át - legalábbis állítá­sa szerint - hiába vadászott női bugyikra . Zsolt debreceni fiú­­ember, egyet sem sikerült neki meg­nézni. Pedig ő mindent elkövetett az imény érdekében. Sötét utcákon, les- t támadott. Hátulról átkarolta a höl­­­k nyakát és kést szegezett a torkuk­­i, majd közölte velük: nem akarja bán­­i őket, csupán egy óhaja van: a megfé­­rsített hölgy ott a helyszínen vegye le innal az alsóneműjét és adja át neki, Ő jól választotta ki „ügyfeleit” - leg­­bbis ha igaz az állítása, de ellenkező lomás nem lévén neki kell hinnünk -, őt a hölgyek részéről ellenállásra kel­számítania. Első „ügyfele”, akit sísapkával a fején, e 23 óra körüli időben Debrecenben, Ibolya utcán szorított magához, segít­őért kiáltott, s mivel Zsolt közeledő kokat látott, jobbnak vélte zsákmány ,kill távozni a harcmezőről. Másfél héttel később ismét bátorságot rített, s most a Sinay Miklós utcán ipott le. A furfangos hölgy nem zárkó­­zt el a fehérneműje átadásától, mind­sze annyit kért, hogy engedje meg tá­rdója, hogy hazamenjen, s a lakásában gye­re alsóneműjét, majd visszahozza, nális, de hatásos mese volt. Már csak a időrségen találkoztak ismét. Öt napig várt Zsolt, majd a közeli Jedi úton lendült akcióba. Eredmény­­enül. A megtámadottnak sikerült ki­­abadítania magát. Újabb néhány nap­p­ól eseménytelenül, majd reggel pró­­lkázott rátámadni a nőkre. De a kora­­beli óra sem volt eredményesebb. :g egy reggeli akció következett, ami utén zsákmány nélkül végződött, s ott ekkor úgy döntött, visszatér az esti ikhoz. Vesztére helyszínt változtatott, a távolabbi utcában, a Lorántffyn csa­lt le egy újabb gyanútlan lányra. Hátul­átkarolta, kést szegezett a torkának, s­okán a fülébe súgta: „ne ijedj meg, nem ávok tőled semmit, csak a bugyidat", ijd megpróbálta az önkiszolgálást. Mi­­zben a fehérnemű után nyúlkált, meg­ü­lt a szorítása, az ifjú hölgy pedig rú­­tt egyet, kiszabadult a szorításból, s­enekülés közben segítségért kiabált. S­e csoda, a segítség kéznél volt, mely­­re következtében Zsolt is rövid időn be­­rendőrkézre került. A vizsgálat során csupán a fentebb isített sértettek jelentkeztek. Mások, ta­­, félve a rájuk váró tortúrától, nem for­­rtak a rendőrséghez, így hinnünk kell Zsoltnak, miszerint ő csak hat nőt to­­ldott meg, s többet nem, s ezek a tárlá­tok sem voltak eredményesek. A rendőrségi vizsgálat befejezte után a breceni Városi Ügyészség hat rendbeli­alás bűntettének kísérletével vádolta ■g bugyivadász hősünket... Pinel/np hón­ap A napokban két fiatalem­ber, L. László és L. Roland állt a Szabolcs megyei Bíróság előtt. L. Lászlót emberölés, valamint lőfegyverrel és lő­szerrel való visszaélés, L. Ro­­landot pedig lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűn­tettével vádolták. A bíróság mérlegelve a rendelkezésére álló tanúvallomásokat, szak­értői véleményeket, úgy dön­tött, hogy L. Lászlót bűnös­nek m­ondta ki halált okozó szándékos veszélyeztetés és más bűncselekményekben, s ezért őt nyolcévi, börtönben letöltendő szabadságvesztés­re, L. Rolandot pedig a vád­ban említett bűne miatt egy évi börtönben letöltendő sza­badságvesztésre ítélte. Utóbbi esetében a végrehajtást há­rom évi próbaidőre felfüg­gesztette. L. László ítélete nem jogerős, társáé viszont igen. A történet szálai március 6-ig nyúlnak vissza. Azon az estén 23 órakor érkezett haza nyíregyházi albérleti lakására a 21 éves L. László és a 22 éves A. Zoltán. Alig léptek be a negyedik emeleti lakás­ba, máris visszafordultak és a szomszé­dokat „riasztották” azt állítva, hogy amíg ők távol voltak, valaki lelőtte har­madik albérlő társukat, Zsoltot. A rendőrség hozzákezdett az ilyenkor szokásos helyszíni szemléhez, s rövid időn belül megállapították: Zsoltot is­meretlen tettes valóban fejbelőtte. A tanúmeghallgatások során kezdet­ben az ismeretlen elkövető verzió erősö­dött meg, hiszen a trió tagjairól minden­ki tudta lakhelyükön, hogy a helyi KGST piacon üzletelnek, adnak-vesz­­nek és attól sem riadnak vissza, hogy a vevőiket és az eladókat is megkárosít­sák, becsapják. A bosszú és a leszámolás, a bandák közti rivalizálás, no és a maffialeszámo­lás verziója csupán néhány óráig tartotta magát, mert a gyanú hamar a két, ké­sőbb hazaérkező társra terelődött. Az egyik tanú vallomásából ugyanis kiderült, az alibi körül valami nem stim­melt, hiszen volt olyan személy, aki este hét óra körül együtt látta a három ifjú urat hazatérni egy marmonkannával. Az említett kannát meg is találták a rendőrök a lakásban, s abban még más­fél liternyi bor is volt, s ez a tanú állítot­ta, hogy fél nyolc körül nem sokkal, a híradó kezdete után pukkanást hallott, majd egy újabb dübbenést. Akkor azt hitte, biztos a súlyzót emelgetik a feje fölött az albérlők, s azt dobta le valame­lyikük. Újabb kihallgatás, néhány keresztkér­dés és A. Zoltán máris „pontosabban emlékezett” a hazaérkezés időpontjára. Ekkor már ő is azt állította, valóban este hét óra körül jöttek, de ők később el­mentek, s csak akkor tértek ismét haza, amikor a holttestet felfedezték. Na és, hogy mi történt az alatt az egy óra hossza alatt, amíg otthon voltak? Arról kérdezték a társát, ő ugyanis vacsora után bevonult a szobába, hogy tévét néz­zen, s csak akkor ment ki a konyhába, amikor L. László beszaladt, kinyitotta a szekrényajtót, magához vett egy pisz­tolyt, s visszatért a konyhába. Mire ő ki­ért, N. Zsolt már halott volt. Ekkor összeszedték a lakásban elrejtve tárolt másik három pisztolyt és a hangtompító­kat, s elvitték Nyírtelek határába, s ott a mocsaras részben eldugták, majd ami­kor hazatértek ismét, akkor lármázták fel a házat. L. László kezdetben erről a változta­tásról hallani sem akart, szerinte a maf­fiózók végeztek barátjukkal, de később már úgy módosította a történetét, hogy ő volt ugyan, de csupán véletlen baleset volt. Azt sem tagadta, hogy összeszólal­kozott a haverjával, de hogy mi volt a vita témája, arra nem emlékszik, hiszen alaposan felöntöttek a garatra, de mi­közben ő elővette a fegyverét, hogy megtisztítsa, az elsült és a lövedék fejen találta a 21 éves barátot. Ez lenne az igazság? Vagy valami más, esetleg a pénzen való osztozkodás aránya váltotta ki az „indulatot" a barát­ból, ezt nem tudni, bár a rendőrség sok mindent felderített az üzletelésükről, tudták, hogy cigarettával, szesszel, üzemanyaggal, s bizony nem ritkán fegyverrel is kereskedtek. Felderítették azt is, hogy kitől vette L. László azt a PA típusú fegyvert, a hozzá való lőszerrel, amivel végül is kioltotta társa életét. Ezért került L. Roland - a fegyvert eladó személy - is bíróság elé. A. Zoltán csu­pán tanúként szerepelt az ügyben. L. László enyhítésért fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz, így az ő bünte­tése nem jogerős... -farkas- Késsel kérte a fehérneműt B­eteges bugyivadász A nők illatát akarta Van aki a pénzt, van aki a nőket gyűjti, s akad olyan is, aki a női fehérneműkre vadászik el­hagyatott helyeken. Ezek a bu­gyik nem drágák, néhány száz forintért beszerezhetők, de törté­netünk „főhőse” a vásárlás he­lyett más módszert választott megszerzésükre. A rendőrök nem ették meg a mesét V­életlenül lőtte fejbe? 1997. október 11. )íj (Hírírók

Next