Új Hírnök, 1998. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-03-28 / 13. szám
020. TOYOTA NIPPON MOTORS KFT. Miskolc, Besenyői út 8. Tel.: 46/313-258, 368-364 . Első fokon tévedett a bíróság „Józsi a kuna anyád! 1996. szeptember 3-án a bácsi Sólyom büfében ünnepelte öt helyi rendőr, Demeter Csaba , Kecsmár János az egyikőjük őléptetését. A csendes italozás ízben lépett az asztalukhoz az elyik ismerősük, aki egy kis munkára” próbálta rávenni a két sarut. Közölte, nemrégiben ellopi a betonkeverőjét, de ő már ÿja is, ki volt a tolvaj. A rendiknek nincs más dolguk, mint egy érvényt szerezzenek a tulaji szentségének, azaz vonjanak felősségre egy bizonyos Gyenes ívezetű embert, aki a tolvaj. Az ügyintézést egyszerűbbé teszi, így Gyenes történetesen csmár János szomszédja. Andőrpáros rövidesen megkezdte , intézkedést... A bíróság első fokon Demeter Csabát év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéletig Kecsmár Jánosra pénzbüntetést tdott ki kényszervallatás és súlyos tessértés miatt. Az elmúlt héten sor került a másodfőtárgyalásra a B.-A.-Z. Megyei Bíróság. A tárgyaláson részt vevők legnaobb meglepetésére a megyei bíróság tályon kívül helyezte az elsőfokú ítélő, mert a mezőkövesdi bíróságon két ási szakmai hibát követett el az eljárás. Nem vette figyelembe ugyanis,gy bár Demeter és Kecsmár bizonyos résekben homlokegyenest ellenkező ■dón nyilatkozott, ennek ellenére egy rvéd védte őket. Ezt pedig tiltja a törly. A másik baki abból származik, hy Kecsmár betegsége miatt nem vett át jó pár fontos szembesítésen, amely után megkérdőjelezi az ítélet jogszerűét. De mi is történt 1996. szeptember 3- Demeter bekiabált a „betonkeverős” nes lakásába. A kissé alkoholizáló módot folytató Gyenes kislattyogott a elé és valószínűleg nagy bambán hetett a rendőrökre, mikor elhangzott első keresztkérdés Demeter szájából. Mi a betonkeverő?” Gyenes valószínűnem adhatott tiszta, világos választ, rögtön felhangzott az „Ez a becsület is, a kurva anyád!” mondat, és már megkapkodhatta a fejét, mert Demet egy-öt ökölcsapással nyitott. Gyenes megadta magát, elterült a földön, de még itt is kapott néhány rúgást, amelynek során bélszakadással súlyosbított belső vérzés alakult ki a gyomrában. Elrepült még a foga is, meg eltört az állkapcsa. Dióhéjban összefoglalva körülbelül ennyi a Gyenes-féle verzió, amelyet Demeterék kissé másképp adtak elő a hatóságok előtt. Az igaz, hogy ők elmentek Gyenesék lakása elé, de szó sincs kényszervallatásról. Gyenes egyszerűen „gizda” volt, de ennek ellenére nem bántotta senki. Az ügy megítélését bonyolítja, hogy az orvosszakértő megállapította, Gyenes enyhén alkoholista, és néhány nappal a történtek előtt Gyenes összeverekedett a szomszédjával, olyannyira, hogy a történtek után órákig kellett keresni a szomszéd elhullajtott protézisét. Nem kizárt, hogy Gyenes ekkor sérült meg, és az alkoholmámor miatt észre se vette az állkapocstörést. P.L. H (Vj (Hirdök Miközben a rendőrök múlt hét szerdán elfogtak Felsőzsolcán egy tizennyolc éves, körözött betörőt, annak eltört az állkapcsa. Egyik napilapunk terjedelmes cikkben számolt be róla, hogy a cigánytelepi szomszédság mit tapasztalt. A nyilatkozók szerint indokolatlanul keményen léptek fel a zsaruk a ma született bárányként viselkedő, ártatlanul menekülő bűnözővel szemben. A rendőrök azonban másként látják az ügyet. Be kell végre látniuk a bűnelkövetőknek, hogy a rendőrség végső soron mégiscsak egy olyan szervezet, amelyik kikényszeríthet magatartásformákat, ha kell erőszakkal is - mondta lapunk munkatársának egy magát megnevezni nem akaró miskolci rendőrtiszt. - Természetesen ez nem azt jelenti, hogy indokolatlan esetben is üthetjük az állampolgárt, de mikor erőszakos eszközöket kell alkalmaznunk, muszáj ezekhez a módszerekhez nyúlnunk. A zsolcai esetben sem került volna sor kemény fellépésre, ha a betörő, miután megbukott, előjött volna a lakásából, és sportszerűen elismerte volna, hogy most vesztett. Ezzel szemben menekült, kerítéseken ugrált át, legurult a lépcsőn, bukdácsolt. Az első változatban ő is azt nyilatkozta, hogy a küszöbbe verte be az állát, attól tért el. Most divat a rendőröket támadni, és akkor is megvádolják a kollégáimat, ha csak kibúvót akarnak keresni a bűnözők. Ebben az esetben is vagy tíz betörés miatt kerestük az illetőt, elfogatóparancsot adtak ki ellene. Több alkalommal kivonultunk, hogy begyújtjuk, de vagy nem nyitott ajtót, vagy kiugrott hátul az ablakon, valahogy mindig sikerült neki kereket oldania. És még volt annyira pofátlan, hogy üzengetett a körzeti megbízottnak, hogy vegye tudomásul, sohasem tudja elkapni. Mindezt a megszokott vulgáris stílusban. - A szükséges mértékű erőszakot alkalmaztuk. Nem tudom elhinni, hogy valamelyik kollégám az elfogott betörőn bosszút állt volna vagy kezet emelt volna rá. Az újságban azt is írták, hogy a rokonokat, szomszédokat is verték a kollégáim, lefújták őket spray-vel és etnikai hovatartozásuk miatt becsmérelték az asszonyokat. Ez hülyeség. A dolgunkat végeztük, mindegy milyen színű volt a srác. Egyetlen lényeges momentum volt csak: el kellett fognunk és szökni próbált. Közben megsérülhetett, de végül is senki sem kényszerítette rá, hogy betörni járjon, aztán meneküljön... Nem értem, hogy egy egyszerű rutineljárást, egy sima, mezei elfogást miért kell azonnal etnikai problémaként feltüntetni. Nem kell bűnözni, becsületesen kell élni, tanulni, dolgozni, akkor majd nem adnak ki elfogatóparancsot az ember ellen. szp Tompa úrra rájár a rúd Rájár a rúd Tompa Sándor országgyűlési képviselőre. Rövid idő alatt már másodszor törték fel a kocsiját. A legutóbbi eset a múlt héten történt. Egy csúcstechnikai laboratórium átadásán vett részt a képviselő az egyik középiskolában, a kocsija az is-skola előtt parkolt. - Beverték az autó oldalsó ablakát, és elvitték a magnós rádiót - mondta Tompa úr. - Részben én is hibásnak tartom magam, mert mikor hosszabb időre állítom le a kocsimat, ki szoktam venni belőle a magnót. Most úgy gondoltam, csak rövid ideig leszek az iskolában, ezért benne hagytam. Nem lett volna szabad kitenni a tolvajokat a kísértésnek. - Ezek után mi a véleménye Miskolc közbiztonságáról? - Nem látok összefüggést a két dolog között, hiszen az országban minden nagyobb városban százával fordulnak elő hasonló esetek. A megoldást abban látnám, ha a nagyobb parkolók őrzését, felügyeletét valahogyan megoldanák. Néhány városban már ezeknek a parkolóknak a sarkain kamerákat helyeznek el. Ha a rendszer nem is véd a gépkocsifeltörők ellen, a későbbi kézrekerítésükhöz nyilván segítséget tud nyújtani. Persze az is megoldás lehetne, ha a parkolócédulák meglétét ellenőrző szervek arra is fel lennének jogosítva, hogy a tolvajokat lefüleljék, így leg-alább úgy éreznék az autósok, hogy kapnak valamit a pénzükért. sz 5