Új Hírnök, 2001. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-20 / 3. szám
47 Azon a december végi estén Sz. Tibor azzal a hírrel kopogtatott be a körzeti megbízotthoz, hogy hazafelé tartott, amikor a helyi takarékszövetkezet mellett felfigyelt az ott céltalanul őgyelgő büntetett előéletű G. Zsoltra. Éppen oda akart lépni hozzá, hogy megkérdezze, mit keres ebben a szokatlan órában, ott az utcán, s mire várakozik, de mielőtt megtehette volna, a férfi a járda mellől elkötött egy gazdátlanul árválkodó kerékpárt és felpattant rá, majd elkerekezett. Sz. Tibor úgy gondolta, nem árt, ha erről a kerékpárlopásról beszámol a körzeti megbízottnak, sőt úgy vélte, a legjobb az lenne, ha úgy „melegében” elindulnának forró nyomon, amíg még esély van rá, hogy a drótszamarat megtalálják a tolvajnál. Addig lefoglalhatják, amíg kiderül, kié is volt, ezért felajánlotta, menjenek el együtt G. Zsolt lakására, amíg megvan a zsákmány. A körzet is hallgatott a „jó tippre”, s kocsiba ültek, majd elhajtottak a 6. família lakására. Ott a bringát meg is találták, s Zsolt néhány keresztkérdés után beismerte, hogy lopta a járművet. A körzet is úgy gondolta, előállítja a fiút az irodára, s jegyzőkönyvezi az „esetet”. Zsolt némi vonakodás után nem ellenkezett, egyetlen kérése az volt, hogy ruhát cserélhessen. Ekkor a körzeti megbízott és kísérője jobban szemügyre vette a fiatalember világos színű nadrágját, amelyen freccsenéses vérszennyeződést láttak. Zsolt nem „emlékezett”, hol szerezte a vérfoltokat, mesélt disznóvágásról, haverokkal való összebalhézásról, de valahogy a körzetis nem volt vevő egyetlen mesevariációra sem. Úgy gondolta, a nadrágot lefoglalja és másnap vizsgálat céljára átadja a nagykállói rendőrőrsre. A jegyzőkönyv elkészült, amelyben G. Zsolt elismerte, hogy a kerékpárt ellopta, mégpediglen azért, mert a kocsmában volt, ahol nagyobb mennyiségű italt fogyasztott és nem akart gyalogolni hazáig, s úgy gondolta, nem fog az senkinek hiányozni. Ezzel a rendőr és a polgárőr „intézkedése” lezárult, legalábbis ezt gondolták. Tévedtek. Másnap reggel a 94 éves B. Jánosnét hiába várta szomszédasszonya, hogy a szokásos reggeli kávéjukat közösen elfogyasszák és közben pletykáljanak egymással. Amikor már reggel nyolc is elmúlt, s vészesen közeledett az óramutató a fél kilenchez, úgy döntött, átmegy és megnézi, mi lehet Marika néni távolmaradásának az oka. Lehet, hogy rosszul lett? Ebben a korban már előfordul - gondolta, de elhessegette ezt a lehetőséget, hiszen előző nap Marika néninél semmi nem utalt arra, hogy bármi történhet vele. Átment hát hozzá látogatóba. Bekopogtatott, de mivel választ nem kapott, benyitott a lakásba. Már amikor belépett, látta, hogy a bejárati ajtó egyik ablakszeme közvetlenül a kulcslyuk közelében be van törve. Az idős asszony teste az ágyon feküdt, s körülötte minden csupa vér volt. A felfedező tanú tudta, hogy bűncselekménybe csöppent és azonnal hívta a rendőrséget. A közeli kapitányság ügyeletese jelentkezett, majd járőrt küldött a helyszínre, s amikor az visszajelezte a bűncselekmény tényét, akkor a forrónyomos csoportot hívta Nyíregyházáról. A szemlebizottság kiérkezett a helyszínre, ahol megállapították, az idős nő bűncselekmény áldozata lett. Az elkövető a kerítésen át bemászott az udvarra, majd beütötte a bejárati ajtó ablaküvegét. Egyikük benyúlt a kiütött üvegen át és elfordította az ajtó zárjában belülről lévő kulcsot. A nyomokból arra következtettek a rendőrök, hogy minimum hárman lehettek a betörők. Beléptek a házba és zajt csaptak a kutatásukkal. Erre felriadt az idős háziasszony és kijött, hogy lássa, ki lehet az. Ez lett a veszte. A feltételezés szerint kiabálni akart, mire a „vendégek” közül az egyik befogta a száját, majd valamelyikük a háznál talált késsel átvágta az idős nő torkát. Mindenfelé fröccsent a vér. Ezt követően visszavonszolták a szobai ágyra és otthagyták elvérezni. A lakást újra átkutatták, majd értékekkel megpakolva távoztak. Sok név szóba került a nyomozás során, hiszen a községben majdnem mindenki tudta, mivel foglalkozik az idős asszony, ismerték anyagi helyzetét is. Az itt lakók zöme megfordult nála, mert Marika néninél kisebb összegig hitelre is lehetett fogyasztani. Az adatgyűjtést végző nyomozók délelőtt keresték meg a körzeti megbízottat, hogy tájékoztassák az eset felől. Nem gondolták, hogy ilyen hamar sikerül a súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható férfinek és bűntársainak nyomára bukkanni. Persze azt már említeni sem kell, hogy amikor az esetről hallott a körzeti megbízott, beugrott neki a véres nadrág és az ő javaslatára soron kívül ismét kihallgatták a huszonhárom éves férfit, akit arról kezdtek el faggatni, kivel járt az idős nő házánál. Először hallani sem akart arról, hogy ő B. Jánosnénál lett volna akár egyedül, akár társakkal, de a nyomozókutya szagazonosítás után kiválasztotta őt a felsorakoztatottakból, így belátta, nincs értelme hazudni. Elmondta: az ugyancsak büntetett előéletű 27 éves B. Imrével és a 23 éves B. Sándorral bolyongtak az utcán. Pénzük nem volt, de inni szerettek volna és ekkor jutott a trió tagjai közül valakinek az eszébe, hogy rabolják ki a 94 éves B. nénit. Elin dultak és a már fentebb említett módszerrel bejutottak a lakásba. Ott - ahogy a rendőrök is gondolták - zajt csaptak összepakolás közben és az idős asszony felriadt. Kiment megnézni, kik azok, akik a lakásában matatnak. Villanyt gyújtott és nevükön szólította őket. A három rabló (gyilkos) nem hagyhatta életben, féltek a leleplezéstől. Arra gondoltak, ha megölik, akkor titokban marad személyük, hiszen tudták, naponta több tucat ember meg szokott fordulni az idős asszony lakásán. Az elfogásukat követő kihallgatáson beismerték, hogy kétszáznegyven ezer forint készpénzt, több szentkép festményt vittek el, amelyekről azt gondolták, drága, értékes alkotások, valamint negyven liter pálinkát és több doboz cigarettát. Ezeket a zsákmányokat már akkorra összekészítették, mire a zajra felébredt a néni. Utána már nem töltöttek sok időt a lakásban. A meggyilkolt asszonyt lefektették a szobában az ágyra, majd a rablógyilkosság útján szerzett zsákmányt magukhoz véve elmenekültek a helyszínről. Mint mondták, azért kellett megölni Marika nénit, mert mint a rendszeres vendégeinek a zömét, őket is névről ismerte, s tudták, ha kihallgatják lopási ügyben megnevezi őket elkövetőként. Most már csak annak tisztázása van hátra, hogy ki fogta be a néni száját és ki vágta el a nyakát. Jelenleg ott tartunk, hogy a három ifjú úrból mindig az az egyetlen ártatlan, akit épp kihallgatnak, mindent a társai követtek el. De Kovács Sándor alezredes, a főkapitányság megbízott bűnügyi igazgatója úgy ítéli meg, ennek a kiderítése sem várat sokáig magára. Farkas János Új Hírnök A kilencvennégy éves B. Jánosné bökönyi lakos nem gondolta, hogy ilyen szép kor megélése után, az évezred utolsó napjai egyikén ily tragikusan fog véget érni élete. Pénze volt szépen, hiszen az általa üzemeltetett bögrecsárdába bárki a nap bármely szakába betérhetett egy-két felest felhajtani. SZAUNA ^ tervezés, kivitelezés egyedi igények alapján is ^ kályhák, tartozékok lok helyszíni szerelés BI-KAMBIUM Bt. Miskolc, Muhi u. 11. Hubert Péter T.: 06/20/9425-787, 06/46/339-571 Díjtalan felmérés, szaktanácsadás!