Heti Új Hírnök, 2003. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
2003-04-19 / 15. szám
38 HÍRNÖK GYÓGYÍR HÍRNÖK GYÓGYÍR Rejtélyes tüdőgyulladás Valóban világjárvány fenyeget bennünket, vagy csak a szenzációra éhes média ijesztgeti estéről estére a nézők százmillióit az atípusos tüdőgyulladás, az angol elnevezés rövidítéséből SARS terjedésével? Ez idő szerint még erre a kérdésre sincs egyértelmű válasz, az aggodalmakat ugyanis épp a bizonytalanság táplálja. Egyelőre a világ legjobb járványtani szakértői sem tudják, hogy milyen tulajdonságai vannak az ember szempontjából nagy valószínűséggel vadonatúj kórokozónak. A védőoltás kifejlesztése pedig természetesen csak ezeknek az alapvető kérdéseknek a tisztázása után kezdődhet. A tőzsdét is leverte a lábáról Tavaly novemberben érkeztek az első jelentések egy dél-kínai tartományból az ismeretlen kórokozó által kiváltott tüdőgyulladásról. A kínaiak a tőlük megszokott zárkózottsággal alig adtak információt az esetről, s mint utóbb bebizonyosodott, az Egészségügyi Világszervezetet is elmulasztották megfelelően tájékoztatni. Épp a napokban derült ki, hogy a nevezett térségben, Guangtong tartományban nem néhány, hanem hétszáz ember betegedett meg, közülük 34-en meghaltak, és ami a legaggasztóbb, azóta is folyamatosan észlelnek új fertőzötteket. Ebből, a közlekedési szempontból meglehetősen elzárt térségből csak lassan terjedt tovább a betegség, de amint nagy forgalmú népes településeket is elért, szinte napok alatt megjelent több kontinensen is. Március utolsó napjaiban Észak- Amerikában, Ázsiában, Európában, a Közel-Keleten, Ausztráliában, mintegy húsz országban, 1800 beteget regisztráltak az egészségügyi hatóságok, és 64-en haltak bele az atípusos tüdőgyulladásba. Persze, ha ezeket a számokat öszszevetjük azzal, hogy az évente ismétlődő influenzajárványoknak világszerte százezres nagyságrendben vannak áldozatai, és százmilliókat betegítenek meg, nehéz megérteni, mi váltja ki a pánikot, mivel magyarázható, hogy Szingapúrban, Hongkongban, Kanadában, ha kell, erőszakkal is karanténba zárják azokat, akikről feltételezik, hogy megfertőződtek. A 6,9 milliós Hongkongban bezárták az összes iskolát, zárva tartanak a szórakozóhelyek, mozik, kihaltak a bevásárlóközpontok, a légitársaságok a járatok felét törölték. A távol-keleti gazdasági metropoliszban a tőzsdén a járványnak tulajdonítható zuhanó repülésben vannak a részvények, a becslések szerint az SARS máris dollármilliárdos veszteséget okozott, elsősorban Ázsiában. A spanyolnáthára emlékeztet A pániknak az a magyarázata, hogy az SARS-t nagy valószínűség szerint a koronavírus olyan változata okozza, amely eddig nem betegített meg embereket (a koronavírusok általában közönséges náthát okoznak). Ha egy teljesen új vírusváltozatról van szó, márpedig a témával foglalkozó kutatói válságstáb közleményei ezt erősítik meg, akkor az emberek sehol a világon nem rendelkeznek semmiféle védettséggel vele szemben. Ez volt a helyzet 1918-ban, amikor kitört az ún. spanyolnátha. Az volt az első, az egész világon elterjedt influenzajárvány. Mivel akkor gyakorlatilag Földünk egész népessége védtelen volt, senkinek az immunrendszere nem „emlékezett” a vírusra, negyven millióan estek áldozatul a járványnak. Az influenzavírus gyors elterjedésének akkor az I. világháború miatti helyzet kedvezett. A hadműveletek ugyanis katonák, menekültek százezreit hozták mozgásba, és ezek az emberek vitték magukkal a fertőzést. Azóta még kétszer, 1957-ben és 1968-ban tört ki nagyon súlyos influenzajárvány, mindkét alkalommal azért, mert alapvető változások mentek végbe a kórokozó szerkezetében. Szerencsére ezek a járványok már nem jártak az 1918-ashoz hasonló emberáldozattal, ami egyrészt azzal magyarázható, hogy nem egy teljesen új kórokozó jelent meg, csupán egy meglévő vírus megváltozásáról volt szó, másrészt az intenzív ellátás nagyon sokat fejlődött az I. világháború óta elmúlt időben. A járványügyi szakemberek ugyanakkor már régóta tartanak attól, hogy előbb-utóbb megjelenik egy alapvetően új kórokozó, amivel szemben megint csak védtelenek leszünk. Ilyen kórokozó genetikai mutációk sorozatának lehet a következménye, vagy egy korábban csak állatokat megbetegítő vírus „ugrik át” az emberre. Ez utóbbira több példa is van az elmúlt évtizedekből. Az AIDS-t okozói HIV-vírus eredetileg csak majmokat támadott meg, csak úgy, mint az Ebola vírusa. A szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladásának „emberi” változata, a rettegett Jacobs-Creutzfeld szindróma. A levegőn át is terjed Tavaly Hongkongban volt egy gyanús eset. Az H5-ös névre keresztelt vírustól megbetegedett csirkéket megsemmisítő munkások körében a H5 által kiváltott influenzaszerű megbetegedés tört ki, és a fertőzés az esetek 50 százalékban halálos végű volt. A WHO szerint a hongkongi csirkevész kísértetiesen emlékeztet a spanyolnáthára, az utóbbi is valószínűleg addig csak állatokat megbetegítő kórokozó emberekre való átterjedésével magyarázható. Mivel a tudósok ma „összezsugorodott” világunkban különösen veszélyesnek ítélik egy esetleges új spanyolnátha következményeit, nagyon fontos lenne tudni, milyen genetikai összetétele volt az 1918-as, első globális influenzajárvány kórokozójának. Ezért Norvégia északi részén, a Spitzbergákon, ahol az örökké fagyott talaj jobban konzerválja az eltemetett halottakat, a WHO szakértői tudományos célú exhumálást terveznek. A mostani SARS-járvánnyal kapcsolatban az egyik legfőbb és legaggasztóbb kérdés a terjedés módja. Kezdetben azt feltételezték, hogy csak közvetlen érintkezéssel, a fertőző váladékkal. Néhány nappal ezelőtt azonban egy hongkongi apartmanházban, ahol a lakók csak a liftben találkoznak egymással, egyetlen nap leforgása alatt 85-en kapták meg a kórt. Ebből az infektológusok arra következtetnek, hogy a levegőn át, cseppfertőzéssel is terjed a fertőzés, akárcsak az influenza vírusa. Az atípusos tüdőgyulladás mindig magas, 38 fok feletti lázzal jár. Jellegzetes tünete az erős, váladék nélküli köhögés, amihez rövid idő múlva légzési nehézség, fulladásszerű érzés társul. A negyven évnél idősebbek általában súlyosabban betegszenek meg. A SARS-betegek 15-20 százaléka szorul intenzív ellátásra, mert a tüdőgyulladás annyira súlyos, hogy lélegeztetőgép nélkül megfulladnának. Jön a repülési zárlat? A WHO ajánlása szerint az atípusos tüdőgyulladásban szenvedők számára súlyos esetben az összes rendelkezésre álló gyulladásgátló szerrel próbálkozni kell, az antibiotikumoktól kezdve a vírusellenes szereken át a szteroidokig. A halálozási arány tulajdonképpen nem adna okot ekkora pánikra, hiszen 3-4 százalék között mozog, de az elemzők szerint ez nagyrészt annak tudható be, hogy a legtöbb beteg fejlett egészségi ellátással rendelkező helyen él. A WHO szakértői szerint Kínában valószínűleg erősen kozmetikázott adatokat hoztak nyilvánosságra, ott minden bizonnyal magasabb a valóságos halálozási arány. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a WHO elrendelte a legsúlyosabb járványok esetén szokásos riadókészültséget. A világ legjobban felszerelt járványtani központjaiban online kapcsolatban, megszakítás nélkül dolgoznak a kutatók. A WHO internetes honlapján naponta többször adnak friss információkat, letölthetők a betegek elkülönítésével, kezelésével kapcsolatos szakmai ajánlások. Az utóbbi napokban sok ország vezetett be biztonsági óvintézkedéseket a távol-keleti térségből repülővel érkezőkkel szemben. Elképzelhető, hogy az elkövetkező napokban akár teljes repülési zárlat is elrendelnek szemben. - », HíiwH----------------------- Nyugati autóalkatrész kereskedés ÚJ ÉS HASZNÁLT alkatrészbolt személyautótól a teherautóig!^^ 3700 Kazincbarcika, Hadak útja 16. Tel.: 48/512-148, fax: 48/512-149, mobil: 30/9437-892