Heti Válasz, 2002. január-február (2. évfolyam, 1-8. szám)
2002-01-04 / 1. szám
i ........... heti VK / 7 C7 www.hetivalasz.hu a válasz KOZIKT____KULTÚRA KÖRNYEZET Felelős kiadó: Elek István a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány kuratóriumának elnöke Főszerkesztő: Toót H. Zsolt Főszerkesztő-helyettes: Osztovits Ágnes Olvasószerkesztők: Apáti Miklós, Marafkó László Közpolitika: Halász Csilla (rovatvezető), Bódis András, Élő Anita, Rosdy Pál, Sümegi Noémi, Szőnyi Szilárd, Vöd György Külpolitika: G. Fehér Péter (rovatvezető), Estefán Zsolt, Pósa Tibor Gazdaság: Füst Piroska (rovatvezető), Facsinay Kinga, Gyüre József Környezetkultúra: Dulai Sándor (rovatvezető), Hanga Piroska, Mangel Gyöngyi, Vasali Zoltán Életmód: Révi Judit (rovatvezető), László Dóra, Regényi Huba, Székely Anna, Varga Imre, Vollner Judit Kultúra: Devich Márton (rovatvezető), Gyarmati Orsolya, Nagy Viktória, Szederkényi Éva, Takács Géza (főmunkatárs). Tornai Szabolcs Szemle, publicisztika: Faggyas Sándor (rovatvezető), Horkay Horcher Ferenc (főmunkatárs), Moldoványi Tibor, Molnár Pál (főmunkatárs), Pelle János (főmunkatárs), Pócza Kálmán, Végh Attila Fotó: Lenyó László (rovatvezető), Griechisch Tamás Archívum: Kiss Gergely (vezető), Deme Áron, Molnár Eszter Szerkesztőségi asszisztens: Takács Eszter Lapterv: Csontó Lajos Művészeti vezető: Ivanov György Képfeldolgozó: Koryarek Ágnes Tördelőszerkesztők: Lusztig Tibor, Sóti Gábor, Valer Vilmos Beíró: Sipos Julianna Korrektorok: Csapó Mária, Lázár Gábor Számítógépes rendszergazda: Pásztor Imre Címlap: Reuters Kiadja a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1062 Budapest, Andrássy út 121. Levélcím: 1241 Budapest, Pf. 11 Telefon: 461-1400, fax: 461-1460 E-mail: szerkesztosegi@hetivalasz.hu Honlap: www.hetivalasz.hu Kiadóigazgató: Kovács János Terjesztési vezető: Schneider Zsuzsanna Terjesztési részleg: 461-1407, fax: 461-1462 Hirdetési vezető: Bálint Tibor Hirdetésfelvétel: 1062 Budapest, Andrássy út 125. Telefon: 461-1452,461-1443,461-1445 Terjeszti: 0 Hirker Rt., a Lapker Rt. és részvénytársaságai. Előfizetésben terjeszti 0 Magyar Posta Rt. Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóság (fill). Előfizethető: Budapesten az IKi kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, a hírlapkézbesítőknél, valamint a Hírlap előfizetési Irodában (HEUR, 1089 Budapest, Orczy tár I.). Vidéken a postákon és a kézbesítőknél. Külföldi előfizetés: HEUR 1900 Budapest. Előfizetési ág egy kétrigmi: 730, negyedévre 2190, fél évre 1380, egy évre 8760 Ft. Nyomás: Révai Nyomda Kft., 1037 Budapest, Kunigunda útja 68. Felelős vezető: Lázár László ügyvezető igazgató ISSN 1587-0804 (nyomtatott) ISSN 1587-298 X (online) Egy fogadalom története „A harangok elhallgattak, az ünneplők a nagy csöndben az ablakhoz álltak, nézték a havas éjszakát, a múló időre gondoltak" - írja Márai Sándor Négy évszak című kötetének nyitó soraiban, a Január című fejezetben. „Mit is akarok még az élettől?" - teszi fel a kérdést, miközben a „nagy csönd" bódulatában úgy dönt: szembenéz a múló idővel. Úgy látszik, tudja a választ. Azt írja: „a tűnődés és a kétely, a kutatás és a kielégülés, a tévedések és káprázatok, a jelenségek és az enyészet mögött van valamilyen közös értelem, mely sugárzik és áthatol mindenen." Ami nem más, mint az igazság. Az élet értelme az igazság, vallja Márai: az értelem igazsága. A szilveszteri tűnődések gyorsan célhoz érnek. A múló időbe révedő Márai megfogadja: mindent egy „kegyetlen nagyítóüvegen át" kíván nézni, „melyet Isten adott nekünk, s melynek köznapi neve az értelem". A gondolatmenet közeli ismerősünk lehet. Most, az új esztendő első napjaiban sokan hisszük, tartalmasabb életet kezdhetünk, ha az új évnek új fogadalom szellemében indulhatunk neki. Miként Márai is tette, aki esszéjében úgy dönt, nem hisz másban, „csak az értelem igazságában". „Van egyfajta szabadság, amelyet nem vehetnek el tőlem. Megértem valamire... Az igazságra értem meg, arra, hogy elviseljem, az értelem fegyverzetében, a világ és a halál ostromát" - jelenti ki komor áhítattal, miközben kezében még mindig ott remeg a szilveszteri pezsgőspohár. Fogadalmakból ilyenkor nincs hiány. Vannak, akik a végső kérdések megközelítésétől sem riadnak vissza elhatározásaik kimondása előtt, s vannak, akik egyszerű, de jól belátható távlatokat nyitnak meg maguk előtt. Kijelentik: leszoknak káros szenvedélyeikről, felhagynak rossz szokásaikkal, vagy helyrehoznak valamit, amit korábban jóvátehetetlennek véltek. Néhányan viszont idegenkednek attól, ha valaki ilyesfajta praktikákkal gyűjt magának erőt. Nem bíznak fogadalmaik komolyságában. Márai példája a kételkedőknek szól. Azt mutatja, miként lehet elkerülni, hogy az eskütétel komolytalanná váljon. Mert ki is tagadhatná: a januári fogadalmakból kevés éri meg a februárt. Hol lehet a hiba? Márai tud valamit, amit kevesen tudnak. Hogy a fogadalom kinyilvánítása szakrális gesztus. A fogadalmat előadó ember a szavak mágikus erejének segítségét kér, hogy részesévé váljon egy szertartásnak. Olyan szertartásnak, amelyben átemeli magát abba a világba, amelyben a transzcendens erők hozhatnak ítéletet felettünk. Márai érzi, fogadalmát ezen a másik szinten is meg kell méretnie, hogy szavainak súlya legyen. Ezért maga elé idézi, milyen sors várhat fogadalmára azon a szinten, amely a való világban adatna meg ahhoz, hogy érvényesülhessen. Azt írja: „az igazság... ez a csodálatos, hidegfényű sugárzás, ez a legfinomabb és legkegyetlenebb érzékelés hideg és pogány ünneppé avatta az életet." Vagyis az értelem igazsága önnön evilágiságába zárva még hideg fényben ragyog. Valami hiányzik. Valami melegség. Ez a melegség a létezés transzcendens szintjéről sugározhat át hozzánk, véli Márai. Fogalmazásmódja homályosságában is érthető. „ Vegyél karjaidba. Idő, úsztass a végtelen partjain - írja. - Már nem félek ölelésedtől. Nyitott szemmel fogadom, nem boldogan, nem boldogtalanul. ” Márai képzettársításai több szinten is érvényessé teszik a szavak mágiájával lefolytatott szertartást. A tágra nyílt szemek képével újból hitet tesz az értelem mellett, de az idő ölelését elfogadva átengedi magát a magasabb erők útmutatásának is. Márai tehát szembenézett a múló idővel és rájött saját esendőségére. Esküt tett, de esküjét újraértelmezte. Ennyi hát egy mélyen megélt fogadalom története. A „múló idővel" szembenézve vállalt, alig pár napos céljaink érvényességét vizsgálva érdemes lehet megismerkedni ezzel a példával is. Azért, hogy okuljunk belőle, s azért is, hogy gyönyörködjünk benne. Január van. Még csak január. De izgalmas időket élünk. Ilyenkor a leginkább mámorító látni, milyen lesz az idő ölelése. 2Hz/DI/14 heti Válasz : 3