Heti Válasz, 2003. április-június (3. évfolyam, 14-26. szám)
2003-05-16 / 20. szám
11 Környezet BALATONI VISSZAÉLÉSEK: KIIRTOTT NÁDAS, NEM LÉTEZŐ SÉTÁNY Parttalan partszabályozás Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét olyan szezont nyitottak a Balatonon, amikor a vízszint rendkívül alacsony. Sőt ebben az évben újabb botrányt keltett a tópart beépítése, a nádasok elpusztítása, viszont a motorcsónakok engedélyezésétől legalább megmenekültek a part mellett élők. Létezik egy, az ökológusok és közgazdászok által gyakran használt séma egy település vagy régió fenntarthatatlan infrastrukturális fejlődésének ábrázolására. Az elmélet szerint csak bizonyos pontig érdemes új szolgáltatásokat és beruházásokat telepíteni egy olyan térségbe, mint a Balaton, mert a telítettség elérése után a befektetett pénz és a zsúfoltság már elriasztja a turistákat, valamint rontja a régió környezeti állapotát is. Manapság bárki érzékelheti, hogy milyen ez a valóságban a Balaton partján. LECSAPOLTÁK VAGY ELPÁROLGOTT? Meg kell teremteni a Balaton vízpótlásának a lehetőségét - javasolták többen a múlt év végén Siófokon, a tó vízpótlásáról rendezett szakmai konferencián. Ahogy lapunk is beszámolt róla, csökkent a tó vízszintje, és annak ellenére, hogy az eddigiekben ez nem rontotta radikálisan a vízminőséget, a szakemberek állítják: nem a tónak, hanem az ott élőknek van igényük több vízre. A harmadik éve tartó aszály miatt mintegy 120 millió köbméter víz hiányzik a Balatonból, és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő hat hónapban várható csapadék mennyisége is elmarad az átlagtól. A tanácskozáson Mayer István, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. vezérigazgató-helyettese beszámolt annak a tanulmánynak az eddigi eredményeiről, amelyet a Balaton-fejlesztési Tanács (BFT) megbízásából készítenek a Balaton vízpótlásáról. Pár hónapja még reálisnak tűnhetett a mára a környezetvédők által elvetett terv, amely szerint a vízpótlás legelőnyösebben a Rába vízkészletéből valósítható meg. Pár nappal ezelőtt kiderült, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt három év súlyos aszályokat hozott, mégis engedtek le vizet a Sió-csatornán. Senki nem tud arra válaszolni, hogy ez kinek állt érdekében. Már a rendszerváltozás előtt többször felhívták a civil szervezetek a figyelmet arra, hogy egyes part menti ingatlantulajdonosok és cégek feltöltés útján vagy a tó öntisztulásához nélkülözhetetlen nádasok kiirtásával próbálnak nagyobb területhez jutni. A törvényi háttér sincs rendezve, hiszen annak ellenére, hogy az 1998-as nádrendelet kimondja, tilos a feltöltés a nádasok területén, a 2002-es kormányrendelet szerint a „vízpartra való kijutás" a nádasok csonkításával is megvalósítható. Információink szerint például Balatonakarattyán a rendszerváltás előtt olyan telekmanipulációk történtek, amelyek során a korábbi tanács, majd az önkormányzat új helyrajzi számokkal vízparti házakat „tüntetett el", olyan utat és sétányt rajzolt a helyrajzi térképre, ami nem is létezik. I 38 . hetiVálasz 2003/05/16 Jópcímb ufik [d/l/illy ks