Heti Válasz, 2003. július-szeptember (3. évfolyam, 27-39. szám)
2003-09-05 / 36. szám
____________________x'6^ ^____________________________ _________________________________________ seb/y\Zs ÚJABB TÖRVÉNYSÉRTŐ SÓDERKITERMELÉS A DRÁVÁN Dobd vissza kaviccsal Az elmúlt évben civil szervezetet kellett alakítani ahhoz, hogy a Dráva mentén élők a folyó vízgyűjtőjén tervezett beruházások ellen felléphessenek. A horvát állam bővelkedik az ötletekben: korábban vízi erőművet terveztek a Dráva középső folyásán, manapság pedig az épülő autópályákhoz termelnek ki kavicsot. Egyik hír sem szerzett osztatlan örömet a helyieknek. A Drávát mint „ökológiai értéket" alig ismerik a természetjárók körében. A szinte felderítetlen területet ínyenceknek ajánlhatnánk, hiszen a határfolyó közvetlen környezete többségében teljesen érintetlen, igazi közép-európai dzsungel. A Duna-Dráva Nemzeti Park érintett részét az illegális határátlépőktől és az emberi tevékenység minden káros fajtájától sikerült elszigetelni, valahogy úgy, mint a rendszerváltás idején a Kelet és Nyugat-Berlint elválasztó határsávot. A kilencvenes években az aláaknázott, de érintetlen területen korábban már kihaltnak vélt fajokat fedeztek fel, s helyeztek kiemelt védelem alá. A Dráva esetében az ismeretlenség és az elzártság eddig hasonló eredményeket produkált. Mivel határfolyó, vízitúrázni is csak külön engedéllyel és vezetővel lehet rajta. Ám a Dráva „fel nem fedezésének" még lehetnek hátrányos következményei is: ha kevesen ismerik a térség értékeit, félő, hogy kevesen döbbennek rá arra is, hogy mekkora veszélyben van. A Dráva Szövetség, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a horvát Dravska Liga szervezésében zöld szervezetek és helyi lakosok csendes demonstrációt tartottak Zákányban és Bozovóban. A tiltakozó szervezetek által szervezett terepbejáráson az illegális kavicskitermelést is nyakig érő „elefántfűben" gyalogolva lehetett csak megközelíteni. A magyar természetvédők a Dráva horvátországi oldalán, a 230. folyamkilométernél újabb kavicskitermelést fedeztek fel, amely nemzetközi előírásokat és természetvédelmi érdekeket egyaránt sért. A kavicszátonyok elbontásával járó - közvetlenül az országhatár mellett folyó -beavatkozás a Dráva magyar oldalának természeti értékeit is komolyan veszélyezteti. A magyar és horvát természetvédelmi szervezetek közös figyelemfelkeltő megmozdulásukkal a Dráva medréből történő sorozatos kavicskitermelések megszüntetését és alternatív megoldások kidolgozását sürgetik. „A magyar-horvát közös érdekű szakaszon folyó kavicsbányászatról nem értesítették a Magyar-Horvát Határvízi Bizottságot. A bizottság bejelentésünkig nem tudott erről a tevékenységről" - mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke. Toldi eleve aggályosnak tartja, hogy a folyó védelmére felállított bizottság alig ad tájékoztatást a mederben folyó munkálatokról, így azon sem csodálkozhat senki, hogy a természetvédők fedezték fel az illegális kavicsbányászatot, s nem a hatóságok intézkedtek azonnal. Mivel határfolyót érint a kitermelés, ezért minden beavatkozáshoz mindkét fél engedélye szükséges lenne. Mint minden környezetszenynyező beruházásnál, így itt is könnyen felderíthető a háttérben meghúzódó gazdasági érdek. A mindenkori magyar kormány látva, hogy a Balaton helyett több százezren választják a horvát tengerpartot a nyári szezonban, maga is támogatja a horvát oldalon tervezett autópálya-beruházásokat. A sztrádák építéséhez kavics kell, s ebben az esetben, úgy tűnik, ez a legegyszerűbben a Drávából termelhető ki. A demonstráló szervezetek szerint az érintett állami intézmények egyszerűen úgy tesznek, mintha nem vennék észre, mi folyik a Dráván. „A horvátországi oldalon folyó kavicskitermelések, így a kozovói is, számos nemzetközi egyezményt, irányelvet szegnek meg (például a bernit), többek között az EU-csatlakozás küszöbén álló Horvátország szempontjából fontos vízkeretirányelvet is, amely szerint minden felszíni és felszín alatti víz degradációjával járó tevékenységet meg kell szüntetni, és 2015-ig annak jó ökológiai és kémiai állapotát el kell érni" - hangsúlyozta Kreifer Laurice, a WWF Magyarország programvezetője. De az egyik legnagyobb hazai természetvédő szervezet sem teheti meg, hogy folyamatosan őrködjön minden egyes veszélyeztetett terület védelmén. A programvezető a Heti Válasz kérdésére elmondta, hogy a WWF Magyarország lehetőségei is sok esetben korlátozottak, felhívják a figyelmet 38 . hetiVálasz 2003/09/05