Heti Válasz, 2003. július-szeptember (3. évfolyam, 27-39. szám)

2003-09-05 / 36. szám

____________________x'6^ ^____________________________ _________________________________________ seb­/y\Zs ÚJABB TÖRVÉNYSÉRTŐ SÓDERKITERMELÉS A DRÁVÁN Dobd vissza kaviccsal Az elmúlt évben civil szervezetet kellett alakítani ahhoz, hogy a Dráva mentén élők a folyó vízgyűjtőjén tervezett beruházások ellen felléphessenek. A horvát állam bővelkedik az ötletekben: korábban vízi erőművet terveztek a Dráva középső folyásán, manapság pedig az épülő autópályákhoz termelnek ki kavicsot. Egyik hír sem szerzett osztatlan örömet a helyieknek. A Drávát mint „ökológiai értéket" alig is­merik a természetjárók körében. A szinte felderítetlen területet ínyenceknek ajánl­hatnánk, hiszen a határfolyó közvetlen környezete többségében teljesen érintet­len, igazi közép-európai dzsungel. A Du­­na-Dráva Nemzeti Park érintett részét az illegális határátlépőktől és az emberi te­vékenység minden káros fajtájától sikerült elszigetelni, valahogy úgy, mint a rend­szerváltás idején a Kelet és Nyugat-Berlint elválasztó határsávot. A kilencvenes évek­ben az aláaknázott, de érintetlen terüle­ten korábban már kihaltnak vélt fajokat fedeztek fel, s helyeztek kiemelt védelem alá. A Dráva esetében az ismeretlenség és az elzártság eddig hasonló eredményeket produkált. Mivel határfolyó, vízitúrázni is csak külön engedéllyel és vezetővel lehet rajta. Ám a Dráva „fel nem fedezésének" még lehetnek hátrányos következményei is: ha kevesen ismerik a térség értékeit, félő, hogy kevesen döbbennek rá arra is, hogy mekkora veszélyben van. A Dráva Szövetség, a Nimfea Természet­­védelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a horvát Dravska Liga szervezésében zöld szervezetek és helyi lakosok csendes de­monstrációt tartottak Zákányban és Bozo­­vóban. A tiltakozó szervezetek által szer­vezett terepbejáráson az illegális kavics­kitermelést is nyakig érő „elefántfűben" gyalogolva lehetett csak megközelíteni. A magyar természetvédők a Dráva hor­vátországi oldalán, a 230. folyamkilomé­ternél újabb kavicskitermelést fedeztek fel, amely nemzetközi előírásokat és ter­mészetvédelmi érdekeket egyaránt sért. A kavicszátonyok elbontásával járó - köz­vetlenül az országhatár mellett folyó -beavatkozás a Dráva magyar oldalának ter­mészeti értékeit is komolyan veszélyezte­ti. A magyar és horvát természetvédelmi szervezetek közös figyelemfelkeltő meg­mozdulásukkal a Dráva medréből történő sorozatos kavicskitermelések megszünte­tését és alternatív megoldások kidolgozá­sát sürgetik. „A magyar-horvát közös érdekű szaka­szon folyó kavicsbányászatról nem értesí­tették a Magyar-Horvát Határvízi Bizott­ságot. A bizottság bejelentésünkig nem tudott erről a tevékenységről" - mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke. Toldi eleve aggályosnak tartja, hogy a fo­lyó védelmére felállított bizottság alig ad tájékoztatást a mederben folyó munkála­tokról, így azon sem csodálkozhat senki, hogy a természetvédők fedezték fel az il­legális kavicsbányászatot, s nem a ható­ságok intézkedtek azonnal. Mivel határfo­lyót érint a kitermelés, ezért minden be­avatkozáshoz mindkét fél engedélye szük­séges lenne. Mint minden környezetszeny­­nyező beruházásnál, így itt is könnyen fel­deríthető a háttérben meghúzódó gazda­sági érdek. A mindenkori magyar kormány látva, hogy a Balaton helyett több százez­ren választják a horvát tengerpartot a nyári szezonban, maga is támogatja a hor­vát oldalon tervezett autópálya-beruházá­sokat. A sztrádák építéséhez kavics kell, s ebben az esetben, úgy tűnik, ez a legegy­szerűbben a Drávából termelhető ki. A de­monstráló szervezetek szerint az érintett állami intézmények egyszerűen úgy tesz­nek, mintha nem vennék észre, mi folyik a Dráván. „A horvátországi oldalon folyó kavicski­termelések, így a kozovói is, számos nem­zetközi egyezményt, irányelvet szegnek meg (például a bernit), többek között az EU-csatlakozás küszöbén álló Horvátország szempontjából fontos vízkeretirányelvet is, amely szerint minden felszíni és felszín alatti víz degradációjával járó tevékenysé­get meg kell szüntetni, és 2015-ig annak jó ökológiai és kémiai állapotát el kell ér­ni" - hangsúlyozta Kreifer Laurice, a WWF Magyarország programvezetője. De az egyik legnagyobb hazai természetvédő szervezet sem teheti meg, hogy folyama­tosan őrködjön minden egyes veszélyezte­tett terület védelmén. A programvezető a Heti Válasz kérdésére elmondta, hogy a WWF Magyarország lehetőségei is sok eset­ben korlátozottak, felhívják a figyelmet 38 . hetiVálasz 2003/09/05

Next