Heti Válasz, 2004. január-március (4. évfolyam, 1-10. szám)
2004-02-13 / 7. szám
melyik vírus változott meg a legjobban a korábbiakhoz képest. A leginkább módosult vírust ajánlja azután a WHO a vakcinatermelő gyáraknak. Az influenzának három típusa van: az A, a B és a C. Közülük mindhárom változtatja az antigénjeit. Az A típusa a legveszélyesebb, mert annak számtalan altípusa van, és ezért géncsere segítségével az ember immunrendszere számára teljesen új kórokozókat tud létrehozni, így a szervezet jó ideig nem tud hatékonyan védekezni ellene. ►H Az utóbbi idők influenzajárványai többnyire Ázsiából indultak ki, s itt ütötte fel a fejét a legújabb madárinfluenza-járvány is. Lehet, hogy a fertőzés terjedésében szerepe van annak, hogy a határok átjárhatóvá váltak, és a világ globalizálódott? ►N 1957-ben és 1968-ban még állt a vasfüggöny, tehát a bezártság sem tudta megvédeni Magyarországot az influenzajárványoktól. A hongkonginak nevezett világjárvány 1968-ban egy hónap alatt bejárta a világot, és ötmillió embert betegített meg csak Magyarországon. Nálunk szeptemberben aratott, holott mifelénk az influenzának január és február a szezonja. Magyarországon akkor mintegy ötezren haltak meg az addig új, ismeretlen influenzavírustól. ►n Mitől képesek állandóan megújulni az influenzavírusok? ►w Az új altípusú vírusok új génekre a természetből, az állatvilágból tesznek szert. A húsevő állatok nem jöhetnek szóba, mert azoknak nincs külön influenzavírusuk, mert a törzsfejlődés alatt e tekintetben hasonlóvá váltak az em SPANYOLNÁTHA berekhez. Viszont a madarak rendkívüli „géntartalékot" jelentenek. Ameddig vírusaik csak a hordozóikat, a madarakat pusztítják, nincs semmi baj, bár ha például fertőzött baromfit eszik valaki, így is megkaphatja a betegséget, sőt még tovább is adhatja a vele szoros kapcsolatban élőknek, például a családtagjainak. Ha a baromfifarmon dolgozó munkások a madarak beszáradt ürülékét belélegzik, nagyon ritkán mutáns vírusok kerülnek a tüdejükbe, így keletkeznek az emberi megbetegedések, ami most megtörtént Thaiföldön és Vietnamban. Ezek a vírusok nagy ritkán másik emberre is átkerülhetnek, mert hibás vírusok. Viszont ha a madarak influenzavírusa ilyen esetben emberi influenzavírussal találkozik, sőt bekerül emberi influenzavírussal fertőzött sejtbe, akkor géncsere következhet be. Az emberi influenza új, rendkívül fertőző és villámgyorsan terjedő A altípusa jön létre, mert az új vírus burkát a madárvírus fehérjéi alkotják, ami ellen az egész emberiség védtelen. Ha ez a járvány elindul, naponta ezrek betegednek majd meg egy hét leforgása alatt ugyanabban a városban. Sok múlik azon, hogy az új influenzavírus mennyiben hasonlít majd a régebbiekre, melyek már kialakítottak az emberi szervezetben bizonyos védettséget. Amennyiben „spanyolnátha" altípusú lesz az új vírus, melyhez hasonlót az elmúlt években is kimutattak nálunk, megnyugodhatunk, mert az 1918-19-ben lezajlott szörnyű járvány „utóhatásaként" bizonyos mértékig még mindig védettek vagyunk. De ha egy teljesen új altípusú vírus jelenik meg, amelyben mindkét felszíni burokfehérje az állati altípusból származik, bizony a tudomány mai állása mellett is három-négy hónapra van szükség a vakcina előállításához. Ezalatt a járvány távoli vidékekre is eljuthat. A világjárvány annak ellenére többször is végigszáguldhat a földtekén, ha már van védőoltás, és ha alkalmazzák az újabb gyógyszereket. Magyarország azért őrizte meg mindmáig a vakcinagyártó kapacitását, hogy egy világjárvány esetén, ha szükséges, soron kívül legyárthassa a szükséges vakcinamennyiséget. ►w Nem lehetséges, hogy a vírusok mostani támadását terroristák idézték elő, a vegyi és bakteriális hadviselés új formáját kísérletezték ki? ►w Szerencsére ezt a lehetőséget kizárhatjuk. Az igazán veszélyes vírusok a természetben keletkeznek. Mesterségesen is elő lehet állítani „reasszortált", kicserélt génállományú vírusokat, és szövettenyészetekben el lehet szaporítani őket. De ezeknek a vírusoknak a fertőzőképessége nem is hasonlítható azokhoz, melyek a természetben jönnek létre. Vagyis ezt az eljárást csak a vakcinák előállításához lehet használni, másra nem. P. J. Az influenzavírus a legnagyobb pusztítást 1918-ban és 1919-ben okozta. A spanyolnáthának nevezett influenza világszerte mintegy 30 millió áldozatot szedett, s történészek a hatását a kései középkor járványaihoz, a „fekete halál", a pestis és a himlő tombolásához hasonlítják. Csak az Egyesült Államokban 650 ezren haltak meg spanyol influenzában, maga Wilson elnök is megbetegedett, épp a versailles-i béketárgyalások legkritikusabb szakaszában. (Az elnök felgyógyult a betegségből.) Abban az időben még nem tudták a vírust tenyészteni, nem létezett a virológia tudománya, ezért nem rendelkezünk róla pontos ismeretekkel. Azt tudjuk, hogy a betegség az Egyesült Államokban alakult ki, onnan vitték át a katonák Spanyolországba, ahol nyolcmillió áldozata volt. Innen terjedt el világszerte. 1918 októberében és novemberében söpört végig a világháborútól legyengült Európán. Vírusával szemben teljesen védtelenek voltak az emberek, s száz megfertőzött közül egy meg is halt. Sajátossága volt továbbá a spanyolnátha vírusának, melynek felépítését még ma sem ismerjük teljesen, hogy a népességnek mintegy az ötödét megfertőzte. Nemcsak a gyermekek és az öregek, a húsz és negyven év közötti korosztály is megbetegedett. A legújabb kutatásokkal a spanyolnáthában meghalt alaszkai bányászok földi maradványaiból molekuláris módszerekkel sikerült izolálni ezt HIN jelű A vírust, melyről kimutatták, hogy megfertőzte a sertéseket, de ártalmatlan volt a madarakra. A spanyolnátha vírusa nukleotid-szekvenciáját tekintve alig tér el a most is felbukkanó influenzavírusoktól, éppen ezért most sem értjük, mitől tudott annyi embert elpusztítani. A spanyolnátha olyan tehetségeket pusztított el, mint Guillaume Apollinaire francia költő, Egon Schiele, a zseniális osztrák festő (neki előbb a felesége halt meg), vagy a magyar Kaffka Margit írónő (akinek előbb még a gyermeke is áldozatul esett a kórnak). 7no4/o?/i3 hfitiVálasz : 39