Heti Válasz, 2006. január-március (6. évfolyam, 1-13. szám)

2006-01-19 / 3. szám

Háromdimenziós szép új világ Holovízió MAGYAR VÁLLALKOZÁS A 2006-OS ESZTENDŐ TECH­NOLÓGIAI ÚTTÖRŐ CÉGEI KÖZÖTT: A WORLD ECONO­MIC FORUM A BUDAPESTI HOLOGRAFIKA KFT.-T IS BEVÁLASZTOTTA A VILÁG INNOVÁCIÓS ELITJÉBE. D. I. innovacio@hetivalasz.hu A Mézga család köbüki utódja térbeli képet sugárzó „té­vékészülékkel” lepte meg lemenőit. Az ajándékozás csúfos véget ért, Aladárék korszaka még nem volt föl­készülve a remekbe szabott találmányra. Balogh Tibor Gábor Dénes-díjas villamosmérnöknek köszönhetően vi­szont akár egy évtizeden belül már mi is megismerkedhe­tünk a háromdimenziós televíziózás örömeivel. Hogy háromdős ügyben a helyzet fokozódik, azt jól mu­tatja a davosi Világgazdasági Fórum (World Economic Fo­rum) decemberben kihirdetett döntése, amely szerint a 2006-os év technológiai úttörő cégei közé - egyedül a ke­­let-közép-európai régióból­­ a Balogh Tibor által alapított, budapesti székhelyű Holografika Kft. is bekerült. A har­minchatos listán szereplő vállalkozások meghívást kaptak a davosi csúcsértekezletre is. Az idei év úttörő cégeit nem­csak élvonalbeli munkásságuk miatt választották ki, ha­nem azért is, mert eredményeik hosszú távon befolyásol­hatják az üzleti életet és a társadalmat egyaránt. A Világgazdasági Fórum 2000-ben hozta létre a Techno­lógiai pionír programot, amelyet két partnerével, az Apax Partnersszel és a Deloitte Touche Tohmatsuval karöltve működtet. A programon keresztül az egész világon szem­mel tartják azokat a cégeket, amelyek új technológiák kiala­kításával és fejlesztésével foglalkoznak. A legjobbak közé került Holografika Kft. holografikus technológiák és 3D megjelenítők fejlesztésével foglalkozik; utóbbiak jelenthe­tik a 3D televíziózás alapját. A HoloVizio olyan szabadal­maztatott megoldás, amely a háromdimenziós képet min­den további kellék, tehát például speciális szemüveg nélkül teszi láthatóvá. „Ha kinézek az ablakon, akkor térbeli képet látok. Ha a tévéképernyőre tekintek, akkor kétdimenziós látvány fo­gad. Tulajdonképpen ennek az ellentmondásnak a feloldá­sán dolgozunk, vagyis hogy a displayen látható képeknek mélységet is adjunk” - magyarázza Balogh Tibor, aki sze­rint az elképzelés ugyan egyszerűnek tűnhet, ám a megva­lósítás a legkevésbé sem az. Puritán megközelítésben a magyar feltaláló ötlete a kö­vetkezőn alapul: a síkbeli képet adó képernyő egy pontja minden irányban egyforma, helyzete pedig X és Y adatok­kal adható meg. A 3D displaynél ugyanakkor egy pont hely­zetét nemcsak X és Y írja le, hanem egy szögbeli változó is, amely azt mutatja, hogy a pont milyen szögben és milyen intenzitású fényt bocsát ki. Ebből a többletből származik a Balogh-féle képernyők mélységhatása. A technológia azonban nemcsak összetett, hanem meg­lehetősen drága is. A Holografika Kft. mérettől függően 30 és 300 ezer euró között értékesíti speciális 3D megjele­nítőit. Mint Balogh Tibor lapunknak elmondta, a külön­leges képalkotó megoldást jelenleg az úgynevezett korai alkalmazók használják, méghozzá olyan professzionális területeken, mint például az orvostudomány vagy a 3D-S tervezés. „Az egyik legfontosabb célcsoportunkat a formaterve­zők jelentik: a készülék újabb, 1,8 méteres képátmérőjű változata jövőre a Peugeot-Citroënnél áll szolgálatba, ezzel 1:5 arányú, teljesen valósághű járműformákon dolgozhat­nak a tervezők. De használják a technológiát a repülőgép­­iparban és az olajkutatásban is.” A Holografika Kft. ugyanakkor az egészségügyből is jó néhány megrendelés­re számíthat, mivel a HoloVizio valódi háromdimenziós képeket állít elő, s ez pontosabb, mint a hagyományos, sík metszetekből konstruált, térbelinek látszó computerto­­mográf (CT) kép. A cég egyébként épp az orvosi vizsgála­tok terén szeretne ismét előbbre lépni: a magyar szakem­berek az Európai Unió támogatásával jelenleg sci-fibe illő megoldáson dolgoznak. „Készülékünkkel az emberi test olyan térbeli felvételét szeretnénk előállítani, amely a mostani lehetőségeknél jobb eszközöket ad a gyógyítók kezébe. A gyakorlatban ez a következőként nézne ki: az or­vos virtuális térben dolgozik, s például meg tudja fogni a májat, majd »odébb teszi«, hogy megnézhesse, mi van mögötte” - árulja el a mérnök. Mindez egyelőre csupán szűk szakmai rétegnek jelent gyakorlati 3D-S élményt, a kft. vezetője azonban úgy véli, hogy egy évtizeden belül a térbeli képet adó készülékek a háztartásokban is megjelenhetnek. A szakember előbb az ázsiai piacok élénkülését prognosztizálja, mivel arrafelé a felhasználók rajonganak a 3D-S megoldásokért. „Nyolc-tíz év múlva várom az áttörést, persze az informa­tikában gyakran sokkal gyorsabban következnek be a válto­zások, mint ahogy azt bárki megjósolhatná. A következő év­tizedben egészen bizonyosan ott lesznek a nappalikban azok a készülékek, amelyek a hagyományos műsorokat to­vábbra is kétdimenziósan közvetítik, ugyanakkor a speciális csatornákon adott térhatású játékokban már alkalmazzák a HoloVizio technológiáját. Aztán valamelyik kísérletező szel­lemű csatorna megvásárolja majd a legújabb generációs ka­merákat, és akkor valóban elindul a 3D-S televíziózás.” ■

Next