Heti Válasz, 2007. január-március (7. évfolyam, 1-13. szám)
2007-01-04 / 1. szám
HetiVálasz KÖRKÉP VII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 2007. január 4. SZERINTÜNK Szaddám Húszéin gúnyája FORDULJUNK KICSIT MAGUNK FELÉ, S A SZADDÁMI MÉRCÉVEL MÉRJÜK MEG MAGUNKAT ÉS TÖRTÉNELMÜNKET. Az iraki diktátort kivégezték. Az arab országok felháborodása mellett a világ inkább tudomásul vette, mintsem üdvözölte az ítélet végrehajtását. A magyar hivatalos vélemény szerint a tömeggyilkos diktátor elnyerte méltó jutalmát, még ha az Európai Unió tagjaként, liberális jogvédőként vagy keresztényként nem is érthetünk egyet a halálbüntetéssel. Ugyanakkor senki sem próbálkozik előállni azzal a magyarázattal, hogy Szaddám Huszein hibái és bűnei ellenére reálpolitikus volt, akinek nem az ideák világában, hanem nagyon is a földön kellett irányítania országát. S a rend fenntartásához, a soknemzetiségű Irak egyben tartásához elkerülhetetlen volt, hogy a civilizációkban amúgy nemkívánatos s ezért használaton kívüli eszközöket honosítson meg. Szaddám megítélése itthon nem tárgya semmiféle moralizáló vitának, amelyben a diktátor apologétái a mai, naponta tucatnyi irakit meggyilkoló hétköznapokra hivatkoznak, védik az ország korábbi elnökét, s nosztalgiáznak az akkori békeévek után. Szaddám Huszein tömeggyilkos és diktátor. Pont. De-k és egyébként-ek nélkül. Semmi relativizálás, semmi viszonylagosság. Tömeggyilkos és diktátor. És valóban az. Megkérdőjelezhetetlenül. Kivégzése pedig intő jel mindazoknak, akik hozzá hasonlóan uralkodnak. Feltéve persze, hogy a mérce mindenki számára egyenlő, s a Szaddám Huszeineket mindenütt utoléri a végzetük, s a Szaddám Huszeineket sehol sem akarják patyolattisztára sikálni. Önérdekből. Akkor sem, ha már nem élnek. S amikor oly szépen megállapodtunk abban, hogy a tőlünk kétezer kilométerre élt és uralkodott, s ezért kellő távolságból, jól megítélt diktátor mit, hogyan képviselt a világban, akkor forduljunk kicsit magunk felé, s a szaddámi mércével mérjük meg magunkat és történelmünket. Legfőképp azokat, akik az ötvenes évek Magyarországán uralkodtak, s akik vérbe fojtották az 56-os forradalmat. Azokat, akik több száz honfitársukat kivégeztették, több ezrüket bebörtönöztették, internáltatták és ellehetetlenítették. Nézzük meg, hogyan áll rajtuk Szaddám Huszéin gúnyája! S elmondható-e róluk, ami elmondatott és leíratott, hogy Kádár és társai - szemben az álmodozó, s az országot vesztébe vezénylő Nagy Imrével - reálpolitikusok voltak. Semmi mást nem tettek, mint amit akkor és itt tehettek. Ha valaki ideméri az iraki diktátort, éreznie kell, hogy a magyar demokrácia súlyosan kibeszéletlen s kiforratlan múltban gyökerezik. Ha valaki ideméri az iraki diktátort, tudnia kell, hogy a történelmet nem lehet eltakarni, elfödni, s nem lehet átugrani. Ha ezt tesszük, a történelem összes igazságtalanságával, méltatlanságával velünk marad, elénk áll, torlaszt épít, rossz útra terel. Az iraki diktátor kivégzése rólunk, magyarokról, a múltunkról is szól. A szembenézésről, az egyenes beszédről, az elszámolásról és az ítéletről. Azaz mindezek hiányáról. A HÉT FOTÓJA MEKKA 2006. DECEMBER 28. Két és fél millió hívő muszlim érkezett a szent városba a hádzsra RITMUSZAVAR FOTÓ: REUTERS HetiVálasz