Heti Válasz, 2007. április-június (7. évfolyam, 14-26. szám)
2007-05-31 / 22. szám
GAZDASÁG ÖSSZEURÓPAI MUTYI A KORRUPCIÓ NEM CSAK A KELET-EURÓPAI NEMZETEK NYOMORÚSÁGA: A BRÜSSZELI HIVATALOKTÓL A ROMÁNIAI FALVAKIG EGÉSZ EURÓPÁT ÁTSZÖVI A MEGVESZTEGETÉSEK HÁLÓJA. ÓVATOS BECSLÉSEK SZERINT AZ UNIÓ SZÁZMILLIÁRD EURÓS KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 10 SZÁZALÉKÁT CSALÁSSAL KAPARINTJÁK MEG AZ ARRA ÉRDEMTELENEK. ■ RAJCSÁNYI GELLÉRT gazdasag@hetivalasz.hu „A korrupció a közélet, a közerkölcs bomlottságán alapul, ahol a megvesztegethetőség és a vesztegető szándék egyszerre van jelen” - írja az enciklopédia. A jelenség egyidős a történelemmel, a korrupció elleni cselekvés pedig olyan küzdelem, amelyben nincs esély a győzelemre, de feladni sem lehet a harcot. A XXI. században a globalizáció nemzetközivé teszi a korrumpáló tevékenységet is. A világszervezetek fellépnek ellene, miközben a saját falaikon belül is megjelenik a mutyizás. Az első nemzetközi szintű intézkedések a 70-es évek második felére vezethetők vissza, amikor az Egyesült Államokban a Watergate-ügy nyomán morális válság bontakozott ki az amerikai társadalomban. Az első lépések egyike a kül-Az új uniós tagállamok a Transparency International világrangsorában,a honban történő korrumpálásról szóló 1977. évi törvény volt, amely büntetendővé tette az üzleti tranzakciók sikere érdekében a külföldi állam - gazdasági döntéshozatalra illetékes - tisztviselőjének a megvesztegetését. Az Európai Unió számára is fontos volt, hogy szankciókat vezessen be a kor-Magyarország a korrupció tekintetében a 4. helyen áll, Jordánia és Mauritius közöttrupció ellen. Hiszen a korrupció torzítja a versenyt, sérti a szabad piac elvét, és ellentétben áll a nemzetközi kereskedelem nyitt és átlátható lebonyolításával. Az EU önálló költségvetéssel rendelkezik, melynek mértéke évente eléri a százmilliárd eurót (mintegy huszonötezer-milliárd forintot). Ennek - óvatos becslések szerint - mintegy tíz százalékát csalással szerzik meg az arra érdemtelenek. A kilencvenes évek végén sorra alkották meg a csalás és a korrupció elleni egyezményeket. Az 1999-es korrupciós botrány után - amikor a Jaques Santer vezette teljes Bizottságnak le kellett mondania - az Európai Parlament szorgalmazására létrehozták az Európai Csalás Elleni Hivatalt. Az OLAF az adófizetők által finanszírozott európai intézmények pénzfelhasználását ellenőrzi. Legutóbb márciusban csapott le az uniós bürokratákra. Négy tagországban tartottak házkutatást korrupciós ügyletek gyanúja miatt, ugyanis szabálytalanságok történtek a Bizottság egyes külföldi képviseleteinek telepítése során. A hatóság szerint a Bizottság alkalmazottai összejátszottak bizonyos vállalkozások vezetőivel, és megsértették a tenderekről szóló törvényeket: hamis dokumentumoka gyártottak és használtak. Az OLAF több korrupciós ügyben is nyomoz, például egy 2,3 millió eurós sikkasztást vizsgál egy dél-amerikai ivóvízprojekt kapcsán, 18 millió euróny meg nem fizetett közteher után kuta Ázsiából behozott tévékészülékek esetében, és felfedezett egy 300 ezer eurós visszaélést is: az Európai Bizottság egyik delegációja használta fel szabálytalanu az uniós pénzeket Afrikában. Persze nem csak a hal feje bűzlik, Európa minden országában jelen van a korrupció. Mértékét illetően viszont már jelentős eltérések vannak a tagállamok között. A Transparency International (TI) világranglistáján feltűnő földrajzi, illetve történelmi-kulturális különbségeket fedezhet fel az olvasó. A legtisztábbnak a lista elején álló skandináv, germán és angolszász országok bizonyulnak, őket követik a mediterrán nemzetek, míg a negyven évig kommunista diktatúra alatt senyvedő államok az EU-lista utolsó harmadá alkotják. Magyarország a világranglista 41. helyén áll Jordánia és Mauritius között. A két legújabb tagállamot, Romániát és Bulgáriát a közvélemény reménytelenül korruptnak tartja. Noha az országok „klubon belülre” kerültek, a politikusok most is a korrupció elleni fokozott harcra intik a balkáni államokat. Azért a nyugati vállalatok sem riadnak vissza a piszkos üzelmektől, ha a harmadik világgal bizniszelnek. A szervező rendszeres vesztegetéssel vádol európa cégeket a kevésbé fejlett övezetekben. PTI jelentése szerint a világ 30 vezető exportőr államának cégei nagy valószínűséggel vesztegetéssel kötnek üzleteke külföldön. A felmérést 125 ország több mint 11 ezer üzletemberének megkérdezésével végezték. A rovatot a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság támogatja 25. Észtország Mm 27. Málta 28. Szlovénia 37- Ciprus 41- Magyarország 46. Csehország 48. Litvánia 49- Lettország 50. Szlovákia 57- Bulgária 61. Lengyelország f 84* Románia i *2006-ban 66 I VII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM I 2007. május 31. m ma ..iMFI