Heti Válasz, 2007. július-szeptember (7. évfolyam, 27-39. szám)

2007-07-05 / 27. szám

nem egészen onnan jött, ahonnan várták. Az osztrák olaj-­­ cég színre lépése azért okozott meglepetést, mert 2000 óta­­ nyugodtan ült - szintén előzetes egyeztetés nélkül szerzett­­ - tízszázalékos Mol-pakettjén, és mostanáig abban a hitben­­ ringatott mindenkit, hogy nem kívánja növelni részesedé­­­­sét. Igaz, a két vállalatnak van elszámolnivalója egymással,­­ mivel az utóbbi években nagy versenyfutásba kezdtek a ré­gióban, és rendszeresen törtek borsot egymás orra alá. A Mal szerezte meg az OMV elől 2000 tavaszán a Slovnaft 36­­ százalékos pakettjét (részesedését a szlovák cégben csak­­­­nem száz százalékra növelte az évek folyamán). A magya­­­­rok miatt maradt le a bécsi társaság a horvát INA 25 száza­­lék plusz egy részvénypakettjéről. Az OMV a román Petrom I megvételével vágott vissza. 2005-ben viszont a Mal és az­­ INA nyert a boszniai Energopetrol 67 százalékos pakettjére­­ kiírt pályázaton. A két rivális a cseh Unipetrol megszerzésé-­­ nél ugyan összefogott, de az ügylet végül kútba esett. Ha a gazdasági mutatókat nézzük, a Mal hatékonyabb­­ működésről tanúskodó számokat tud felmutatni: a befek-­­ tetett tőkére vetített megtérülés jelentősen meghaladja az­­ OMV teljesítményét. Az osztrák cég viszont méretében na­­­­gyobb akvizíciókat hajtott végre, és tavalyi 18,9 milliárd eu­­­­rós nettó árbevétele jóval meghaladta a Mol 12 milliárdos­­ adatát. (Igaz, a Gazprom 240 milliárdos forgalmához ké­pest mindkét társaság eltörpül.) Az biztos, hogy az OMV- nak jól jönne egy fúzió a Mollal, így, amikor a Rahimkulov­­tól beszerzett részvények segítségével húsz százalék köze­lébe tornázta fel részesedését, közleményben hívta „nyílt és konstruktív eszmecserére” a Mol-menedzsmentet a szo­rosabb stratégiai partnerségről. Az ajánlat hűvös fogadta­tásra talált, és a Mol védekezésképpen gőzerővel vásárolta fel saját részvényeit: a saját körbe tartozó tulajdonosok, vagyis a Magnóliához és a BNP Paribashoz kihelyezett részvények, valamint a felvásárlási csatában szövetséges OTP által kezelt csomag segítségével gyorsan 30 százalék közelébe emelte befolyását - mondta lapunknak Elek Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere. Lapzár­tánk idején a Mal bejelentette, hogy az MFB Invest Zrt.­­nek is ad kölcsön saját részvényeket, melynek révén az utóbbi befolyása tíz százalékra nő. További 40-50 százalék sorsa azonban ismeretlen, nem tudni, hogy „baráti kezek­ben” mekkora csomagok lapulnak (így rejtélyes a Bank Austria Creditanstalt AG által letétkezelőként őrzött csak­nem hatszázaléknyi pakett tulajdonosi szerkezete), csak az biztos, hogy az elmúlt héten óriási volt a forgalmuk az olaj­­részvényeknek. KÁR VOLT ELADNI A MOLT? Ezt a drámát megspórolhattuk volna magunknak, ha az ál­lam a száznapos programok okozta költségvetési lyukak befoltozása végett nem szabadult volna meg 2004-ben az utolsó 25 százaléknyi Mol-papírtól - véli Bod Péter Ákos közgazdász. A sors iróniája, hogy most a politikusok is be­szálltak a ringbe. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelen­tette: minden eszközzel megvédik a Molt egy esetleges fel­vásárlástól. E kérdésben az ellenzék is teljes mértékben egyetért a kormánnyal. Szakértők azonban joggal mutat­nak rá: ha egy stratégiai fontosságú cég részvényei állami részesedés nélkül forognak, nem kell csodálkozni az ilyen kísérleteken, amelyek a jövőben is előfordulhatnak majd, és további nagy hazai cégek - elsősorban az OTP, kisebb mértékben a Richter - is célponttá válhatnak. Az ellen­séges felvásárlást csak az állami jelenlét tudná kivédeni. Ezzel tisztában van az OMV és a közép-európai régió má­sik jelentős energiacége, a PKN Orlen is: az előbbiben 31,5 ►► Három pályázó közül választotta az OMV-t a román kor­mány a Petrom privatizációjának végső szakaszában. Az osztrák társaság ajánlatát az amerikai Occidental Oil and Gas és a Mal ajánlatánál találta kedvezőbbnek. A szerződés szerint az OMV-nek 699 millió eurót kellett fizetnie a Pet­rom 33,34 százalékos részvénycsomagjáért, aztán 830 mil­lió eurós tőkeemeléssel vált a társaság többségi tulajdono­sává. Tavaly januárban azonban kiderült, hogy az OMV volta­képpen visszavette a 830 millió eurónak a harmadrészét. Megvásároltatta ugyanis a Petrommal 234,4 millió euróért az OMV romániai, bulgáriai és szerbia-montenegrói leány­­vállalatait. Az említett országokban működő 178 üzem­anyagtöltő állomást azonban továbbra is az OMV márkajel­zésével működteti. „Íme egy újabb bizonyíték arra, hogy egyes, Romániá­ban megtelepedő társaságok nem akarják, hogy zavarják őket. Elvárják, hogy olyan dolgokat tehessenek háborítat­lanul, amilyeneket a saját országaikban nem engedhetné­nek meg maguknak. Elvárják, hogy senki ne követeljen tő­lük olyan romániai kiadásokat, amelyek csökkentenék a ►►

Next