Heti Válasz, 2007. július-szeptember (7. évfolyam, 27-39. szám)
2007-07-05 / 27. szám
nem egészen onnan jött, ahonnan várták. Az osztrák olaj- cég színre lépése azért okozott meglepetést, mert 2000 óta nyugodtan ült - szintén előzetes egyeztetés nélkül szerzett - tízszázalékos Mol-pakettjén, és mostanáig abban a hitben ringatott mindenkit, hogy nem kívánja növelni részesedését. Igaz, a két vállalatnak van elszámolnivalója egymással, mivel az utóbbi években nagy versenyfutásba kezdtek a régióban, és rendszeresen törtek borsot egymás orra alá. A Mal szerezte meg az OMV elől 2000 tavaszán a Slovnaft 36 százalékos pakettjét (részesedését a szlovák cégben csaknem száz százalékra növelte az évek folyamán). A magyarok miatt maradt le a bécsi társaság a horvát INA 25 százalék plusz egy részvénypakettjéről. Az OMV a román Petrom I megvételével vágott vissza. 2005-ben viszont a Mal és az INA nyert a boszniai Energopetrol 67 százalékos pakettjére kiírt pályázaton. A két rivális a cseh Unipetrol megszerzésé- nél ugyan összefogott, de az ügylet végül kútba esett. Ha a gazdasági mutatókat nézzük, a Mal hatékonyabb működésről tanúskodó számokat tud felmutatni: a befek- tetett tőkére vetített megtérülés jelentősen meghaladja az OMV teljesítményét. Az osztrák cég viszont méretében nagyobb akvizíciókat hajtott végre, és tavalyi 18,9 milliárd eurós nettó árbevétele jóval meghaladta a Mol 12 milliárdos adatát. (Igaz, a Gazprom 240 milliárdos forgalmához képest mindkét társaság eltörpül.) Az biztos, hogy az OMV- nak jól jönne egy fúzió a Mollal, így, amikor a Rahimkulovtól beszerzett részvények segítségével húsz százalék közelébe tornázta fel részesedését, közleményben hívta „nyílt és konstruktív eszmecserére” a Mol-menedzsmentet a szorosabb stratégiai partnerségről. Az ajánlat hűvös fogadtatásra talált, és a Mol védekezésképpen gőzerővel vásárolta fel saját részvényeit: a saját körbe tartozó tulajdonosok, vagyis a Magnóliához és a BNP Paribashoz kihelyezett részvények, valamint a felvásárlási csatában szövetséges OTP által kezelt csomag segítségével gyorsan 30 százalék közelébe emelte befolyását - mondta lapunknak Elek Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere. Lapzártánk idején a Mal bejelentette, hogy az MFB Invest Zrt.nek is ad kölcsön saját részvényeket, melynek révén az utóbbi befolyása tíz százalékra nő. További 40-50 százalék sorsa azonban ismeretlen, nem tudni, hogy „baráti kezekben” mekkora csomagok lapulnak (így rejtélyes a Bank Austria Creditanstalt AG által letétkezelőként őrzött csaknem hatszázaléknyi pakett tulajdonosi szerkezete), csak az biztos, hogy az elmúlt héten óriási volt a forgalmuk az olajrészvényeknek. KÁR VOLT ELADNI A MOLT? Ezt a drámát megspórolhattuk volna magunknak, ha az állam a száznapos programok okozta költségvetési lyukak befoltozása végett nem szabadult volna meg 2004-ben az utolsó 25 százaléknyi Mol-papírtól - véli Bod Péter Ákos közgazdász. A sors iróniája, hogy most a politikusok is beszálltak a ringbe. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: minden eszközzel megvédik a Molt egy esetleges felvásárlástól. E kérdésben az ellenzék is teljes mértékben egyetért a kormánnyal. Szakértők azonban joggal mutatnak rá: ha egy stratégiai fontosságú cég részvényei állami részesedés nélkül forognak, nem kell csodálkozni az ilyen kísérleteken, amelyek a jövőben is előfordulhatnak majd, és további nagy hazai cégek - elsősorban az OTP, kisebb mértékben a Richter - is célponttá válhatnak. Az ellenséges felvásárlást csak az állami jelenlét tudná kivédeni. Ezzel tisztában van az OMV és a közép-európai régió másik jelentős energiacége, a PKN Orlen is: az előbbiben 31,5 ►► Három pályázó közül választotta az OMV-t a román kormány a Petrom privatizációjának végső szakaszában. Az osztrák társaság ajánlatát az amerikai Occidental Oil and Gas és a Mal ajánlatánál találta kedvezőbbnek. A szerződés szerint az OMV-nek 699 millió eurót kellett fizetnie a Petrom 33,34 százalékos részvénycsomagjáért, aztán 830 millió eurós tőkeemeléssel vált a társaság többségi tulajdonosává. Tavaly januárban azonban kiderült, hogy az OMV voltaképpen visszavette a 830 millió eurónak a harmadrészét. Megvásároltatta ugyanis a Petrommal 234,4 millió euróért az OMV romániai, bulgáriai és szerbia-montenegrói leányvállalatait. Az említett országokban működő 178 üzemanyagtöltő állomást azonban továbbra is az OMV márkajelzésével működteti. „Íme egy újabb bizonyíték arra, hogy egyes, Romániában megtelepedő társaságok nem akarják, hogy zavarják őket. Elvárják, hogy olyan dolgokat tehessenek háborítatlanul, amilyeneket a saját országaikban nem engedhetnének meg maguknak. Elvárják, hogy senki ne követeljen tőlük olyan romániai kiadásokat, amelyek csökkentenék a ►►