Heti Válasz, 2009. január-március (9. évfolyam, 1-13. szám)

2009-02-19 / 8. szám

: ■ 1 W­HI M fffl IIX ÉVFOLYAM, 8. SZÁM | 11 Vhi filiif7.ll 2009. február 19. |——■ ■ Virágos szerelem Reneszánsz ihletésű albumot jelentetett meg Szerelmes virág címmel Lovász Irén. Az örökzöld témát régi zenébe ágyazó dal­lamok tavaszias, friss hangulatot kapnak a modern hangszereléstől. G. D. I kultura@hetivalasz.hu - Lemezei mindig átgondoltak. 2009 tavaszán miért épp a szerelemről éne­kel? - A Reneszánsz év szolgáltatott ürü­gyet, hogy Balassi Bálint, illetve a re­neszánsz költészet és zene iránti sze­relmemet megmutathassam. Ez a vágyam olyan erős volt, hogy félbe­hagyatta velem a Gyógyító hangok cí­mű sorozatomat. A már megjelent Égi hang és Belső hang után a harmadik darab a nőiségről fog szólni - szép megelőlegezése lehet ennek a Szerel­mes világ. Mély, lélektani tartalmak­ról énekeltem az utóbbi években, a szakralitás magasságairól és mélysé­geiről. Ezt szerettem volna ellensú­lyozni ezzel a könnyed, de igényes lemezzel. A reneszánsz költészet mel­lé odatettük a népdalokat, amelyek szintén akkoriban keletkezhettek, és ezekkel állítottuk párhuzamba a rene­szánsz táncmotívumokat.­­ A CD mégsem vitrinbe való, hanem friss, mai muzsika.­­ A reneszánsz igazi „crossover” kor­szak volt, ötvözte a vidéki és a városi költészetet, a magas és a népi kultú­rát. Szerettem volna élővé tenni az al­bumot, ezért olyan nép- és dzsesszze­­nészeket is felkértem, akik őszintévé és élővé varázsolták a muzsikát. Két régizenész kollégám - Szabó Zsolt és Győri István - mellett az öntörvényű, kreatív népzenészt, Ágoston Bélát hív­tam a fúvós hangszerekhez, az ütő­hangszerekhez pedig Horváth Kor­nélt. A lemez országos bemutatója egyébként február 27-én lesz a debre­ceni Kölcsey Művelődési Központban, a budapestit május 8-án tartjuk a XII. kerületi MOM Művelődési Házban. - Hogy jött létre a Gyógyító hang­sorozat? - Egy nyári napforduló éjszakáján ju­tottam a felismerésre, hogy a világhoz és a népdalokhoz való viszonyom kifejez­hető egy négyosztatú mandalával. Van dolgom a szakralitással - ebből szüle­tett az Égi hang. Van dolgom az elemek­kel - tűzzel, vízzel, levegővel, amelyek a bennünk lévő energiákat is mozgatják ebből lett a Belső hang. Nőiségemet megélő nő is vagyok - a népköltészet ezekről is szól. A negyedik lemez a gyó­gyításé lesz. A népdalnak gyógyító ere­je van - az ének segíti összerendezni a bennünk lévő diszharmonikus testi-lel­ki rezgéseket. Az énekhangot fizioló­giai értelemben is alkalmasnak tartom a gyógyításra, a szövegek elmondásá­val, eléneklésével pedig kivetítjük a fe­szültségeket. Amíg vannak olyan dalok, amelyek segítenek elrendezni az ember viszonyát a világgal, nem kell kedélyja­vító gyógyszerekhez folyamodni. - Ezért jött létre a Dunánál daloló klub is a Bem rakparton? - A tavaly októberben indított klub nem hagyományos népdaléneklő kör, hanem zeneterápiás közös dalo­lás. Nemcsak a Duna közelsége miatt kapta a klub a Dunánál nevet, hanem József Attila verse miatt is: „Én úgy va­gyok, hogy már százezer éve nézem, amit meglátok hirtelen.­­ Egy pillanat s kész az idő egésze, mit százezer ős szemlélget velem” - írta a költő. Az én szerepem talán az, hogy a „százezer ős” látásmódját segítsem integrálni és to­vábbadni. - Idén megkapja a Magyar Művé­szetért díjat - ami nem az első kitün­tetése. - Nem vagyok elkényeztetve a díjak­kal, de van egypár, és mindet köszö­nöm. Első volt a Német Kritikusok Dí­ja - ezt a Világfa című lemezem német kiadásáért kaptam. A német kiadóval még két lemez született, az egyik, a Wide is the Danube morva-cseh ze­nészekkel készült világzene, amit már Koreában is kiadtak. A másik egy kor­társ észt zeneszerzővel, Peter Vähivel készült, címe: Supreme Silence. A le­mezen XIII. századi szanszkrit és ti­beti szövegeket éneklek, és a hatvan­tagú észt nemzeti férfikórus, valamint egy tizenkét tagú kéziharang-együt­­tes kísér. Észtország evvel volt jelen a Hannoveri Expón, ahová engem észt színekben vittek ki. Közben itthon a Makámmal készítettem három lemezt, majd dzsesszzenészekkel énekeltem. 2003-ban lettem az Év Legjobb Éne­kesnője az eMeRTon díjjal, két évre rá alkottam a Fellegajtó című lemezt, azután jött a Bartók-díj. Aztán Majd az idő kipörgeti címmel Tari János ren­dezővel portréfilmet készítettünk Er­délyi Zsuzsannáról, amit a Filmszem­lén mutattak be. ■ www.hetivalasz.hu AZ INT­ERJÚ BŐVEBB VÁLTOZATA HONLAPUNKON OLVASHATÓ !

Next