Heti Válasz, 2011. április-június (11. évfolyam, 14-25. szám)
2011-05-05 / 18. szám
harcostársai feladják Oszama bin Ladent, aki tíz évig bujkált üldözői elől. Hónapokig tartott, míg az amerikai kommandósok begyakorolták, mint ütnek majd rajta az al-Kaida terrorszervezet vezetőjének rejtekhelyén, de így is majdnem hiba csúszott a számításba. G. FEHÉR PÉTER |ahet@hetivalasz.hu „Kimozdítottuk egyensúlyából Amerikát” - mondta Oszama bin Laden a New Yorkot és Washingtont ért 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően. Majdnem tíz évvel a háromezer ember életét követelő merényletek után Barack Obama amerikai elnök bejelentette Bin Laden likvidálását. A terroristavezér hosszú ideig Afganisztán hegyei közt bujkált, s a pakisztáni határ mentén, rendszerint barlangokban keresett menedéket. „Elfogni, élve vagy halva” - adta ki 2001-ben a parancsot George Bush volt elnök, aki e cél, illetve a nemzetközi terrorizmus felszámolásának érdekében megszervezte a NATO-beavatkozást a közép-ázsiai országba. Az al-Kaida vezetőjének kézre kerítéséért Amerika egy évtizeden át mindent elkövetett. Egyes vélemények szerint nem mindent, azért, hogy a menekülő terrorista elleni hajsza ürügyén avatkozhassanak be a Közép- és Közel-Keleten. Megölték a kecskét Korábban többször felröppent a hír, hogy az amerikai támadások azt a rejtekhelyét találták el, ahol az al-Kaida vezére tartózkodott. Utólag azonban mindig kiderült, hogy vaklárma volt. Előfordult, hogy az amerikaiak egy fészert találtak el, és csak egy kecskét öltek meg. Most viszont teljes a bizonyosság: a Pakisztánban megölt személy valóban Oszama bin Laden, amit a DNS-vizsgálat is igazolt. Amerika első számú közellenségén azonban nem az Afganisztán és Pakisztán határán lévő hegység barlangrendszerében ütöttek rajta, hanem a pakisztáni fővárostól, Iszlámábádtól 50 kilométerre levő elegáns elővárosban, Abbottabadban. Bin Laden már évek óta képtelen volt arra, hogy nomád körülmények között bujkáljon. Az 53 éves férfi veseproblémái egyre jobban elhatalmasodtak, így 2007 óta helyettese, Ajman al-Zavahiri egyiptomi orvos vette át az operatív munka irányítását. Az épület, ahol meghúzta magát, nyolcszor nagyobb, mint a környező házak, ablakai kicsik, és két zsilipszerűen működő biztonsági kapu őrizte a bejáratot. A négy-hat méter vastag falak azt bizonyítják, hogy a rejtekhelyét „bombabiztos” búvóhelynek szánták, alig néhány kilométerre a pakisztáni hadsereg akadémiájától, ezzel is kockázatossá téve az esetleges légitámadást. A házban nem volt sem telefon-, sem internetkapcsolat, hogy így se lehessen beazonosítani az ott lakókat. A kíváncsi tekinteteket elkerülendő szemetest sem hívtak, a hulladékot az udvaron égették el. Kérdés, hogy Pakisztán miért nem tudott Bin Laden rejtekéről, vagy ha volt tudomása a terroristavezérről, azt miért nem osztotta meg az amerikaiakkal? Iszlámábádban feltehetőleg úgy gondolkoztak, hogy Washington inkább keresse Bin Ladent, mint hogy - akárcsak Irán esetében történik - az ország atomprogramjával foglalkozzon. A pakisztáni titkosszolgálat viszont bizalmas viszonyt ápol a CIA-val, és egy ponton túl már nem lehetett titkolódzni az amerikaiak előtt. Majdnem elhibázták Annál is inkább, mert a ház lakóinak kilétéről már Washingtonban is kezdtek tudomást szerezni. Bin Laden emberei ugyanis futárokon keresztül tartották a kapcsolatot a külvilággal, és ez okozta az al-Kaida vezérének vesztét - a CIA ugyanis évek óta figyelte Bin Laden egyik küldöncét. Az amerikai elit kommandó, miután ismertté vált a terroristavezér búvóhelye, hónapokig gyakorolta az akciót. Barack Obama múlt pénteken adott ra- Hogyan ölték meg Oszama bin Ladent? Szellemirtok ■ Ötvenmillió dolláros vérdíj sem volt elegendő ahhoz, hogy »Fent: Oszama bin Laden rejtekhelyének színhelye