Heti Válasz, 2011. április-június (11. évfolyam, 14-25. szám)

2011-05-19 / 20. szám

Budai Látkép liget, Kútvölgy, Budagyöngye - tájak és nevek a sokak számára megfizethetet­len zöldövezetből, amelyek szervesen beépülnek az itt lakók életébe. Szalma László itt éli a „hétköznapjait”, például rendszeresen vásárol a Szarvas Gábor úti közértben. „Minden igényt kielégít, a napi Nemzeti Sportot is itt veszem” - jel­lemzi az üzlet megfelelő áruval való el­látottságát. S miután közel van a Buda­gyöngye bevásárlóközpont, ami nincs a közértben, azt leginkább onnan szerzi be a család. De Szalma László nem a Kútvölgyi úton éli ki sport iránti szenvedélyét, ha­nem a Normafához jár rendszeresen futni. „Húsz év válogatott atlétamúlt után hiányérzetem lenne, ha nem spor­tolhatnék.” A nagy kör a Normafánál - dimbes-dombos területen - 42 perc, de egyéni csúcsként már 37 perc alatt is megtette. Ha kevesebb az ideje, a Nor­mafától az Erzsébet-kilátóig és vissza­fut, ezen a távon 20-22 perc a szintideje. Szalma László szereti a Normafa han­gulatát, itt szinte megelevenedik előtte a magyar történelem. Olyan sokan meg­fordultak itt a korábban Viharbükknek is nevezett tájon, a Sváb-hegy 477 méteres legmagasabb csúcsán, hogy az ember futás közben akaratlanul is végigpergeti fejében az elmúlt századokat. Még Má­tyás király is járt ezen a helyen - 1927-ig élt az a bükkfa, amely alatt megpihent -, nem is beszélve a költők, írók, színé­szek és polgármesterek hadáról, akiknek életében a Normafa különleges szerepet töltött be. A futás egyébként - mint az atlétikai tanszék vezetőjétől megtudtuk - magá­nyos dolog. Az ember elmélkedhet, tör­heti a fejét eladdig megoldatlan problé­mákon - csak kis ceruza és papír legyen a zsebében, hogy jegyzetelni tudjon, ha elmés gondolatra jut. Talán ezért is nem követi a család a jó példát, és nem mennek vele futni a Nor­mafához, sőt a nagymarosi hétvégeket is előszeretettel hagyják ki, holott a viseg­rádi várral szemben, a Duna-parton lé­vő területen tökéletesen ki lehet kapcso­lódni, biciklizni, csónakázni, futni, így Szalma László többnyire egyszemélyes kenuban éli ki a változatosság iránti igé­nyét, már ami a sportot illeti. Viszont tanítványai néha betársulnak egy kis hegyi futásra, különösen olyan esetben, ha nem tudnak felmutatni kellő számú gyakorlati órát, így veszélyben a Ha nem megfelelő a hall­gatók erőnléte, akkor a Vár oldalában vagy a Tabánban kell lépcsőzniük. félévi aláírás. Az edzéseket a hallgatók­nak többnyire az egyetem Csörsz utcai pályáján tartja, a MOM bevásárlóköz­ponttal szemben, a szabadtéri atlétika­­pályán. De ha úgy gondolja, nem meg­felelő a hallgatók erőnléte, akkor a Vár oldalában vagy a Tabánban kell lépcsőz­niük­­ a gyorsasági és az ugróerőt fej­lesztendő. Az elméleti órákat viszont az Alko­tás úton tartja Szalma László, aki szak­könyveket, tanulmányokat írt, oktató­filmet készített a témáról. Büszke arra, hogy 1987 óta oktathat annak az intéz­ménynek a falai között, amelynek léte­zését éppúgy Klebelsberg Kunó volt kul­tuszminiszternek köszönhetjük, mint a közoktatás reformját és kiterjesztését. Az 1925-ben létrehozott testnevelési fő­iskola sok évig a Vallás- és Közoktatás­­ügyi Minisztériumhoz tartozott. Az azóta egyetemi rangot elnyert intézmény kert­jében 1994-től Klebelsberg mellszobra emlékeztet az alapítóra és a dicső múltra. A testnevelési egyetem hallgatói pár éve már órarendbe iktatva, választható tárgyként golfozhatnak is. Szerencséjük van, hogy Szalma László jó pár évvel ez­előtt e sport szerelmese lett - azóta pe­dig a Magyar Profi Golf Egyesület és a Nemzeti Golf Egylet elnökségi tagja, és profi oktatói minősítést is szerzett -, így megfelelő oktatót kaptak az alapok el­sajátításához. „Amíg az ember fel tudja emelni a karját, és tud sétálni, a golfot tudja játszani” - mesél e sport előnyei­ről a tanszékvezető. Nem véletlen, hogy az élsportolók az aktív évek után gyak­ran áttérnek a golfra. „A korábban meg­szokott felkészülést, a megmérettetést, a versenyhangulatot, a versenysportos folytonosságot a golfban meg lehet talál­ni. A távolugrást egy idő után abba kell hagyni, de a golfot nem” - mondja. A golf a játék formájából adódóan meglehetősen időigényes sport, távol van a megfelelő pálya is. Szalma Lász­ló, ha golfozni támad kedve, Kisoro­sziba vagy Tatára utazik - fél napja rá­megy, ha hódolni akar a szenvedélyének. A hallgatókat viszont leggyakrabban a Kiscelli Múzeum melletti Academy Golf Club 9 lyukas gyakorlópályájára vagy a Hajógyári-szigeten lévő Golftanyára viszi. Emellett persze elméletből is vizs­gázniuk kell - mint például éppen ezek­ben a napokban, az egyetem központi épületében. S talán ők is megtanulják, amit mi is Szalma Lászlótól, hogy a sportban is mindennek megvan a maga formája és a maga hagyománya - vagyis eszébe ne jusson egy hallgatónak golfruhában a Normafánál futni, vagy atlétatrikó­ban a golfpályára menni. A szokások­hoz és szabályokhoz ragaszkodni már csak azért is jó, mert az megkönnyí­ti az eligazodásunkat az életben. Hogy akár Nagymaroson, akár a Kútvölgyi úton lakik az ember, otthon tudja magát érezni a világban. ■ » A Bugát utca lépcsőjén » A Szarvas Gábor úton » A testnevelési egyetemen | WWW.HETIVALASZ.hu | BUDAI LÁTKÉP I­XI. évfolyam, 20. szám, 2011. május 19.

Next