Heti Válasz, 2013. január-február (13. évfolyam, 1-9. szám)

2013-01-31 / 5. szám

G ^aJiLoo *Zq &~(Zu A HÉT » embere Magyarul, románul A Romániai Népművészeti Akadémia tagjává választották Kallós Zoltán néprajzkutatót, mert Válaszúton létrehozott népművészeti központjában pótolhatatlan értékeket mentett meg a pusztulástól. 'J HALÁSZ CSILLA | ahet@hetivalasz.hu ■ Az elismerés annak is köszönhető, hogy a három éve megnyílt válaszúti népművészeti múzeumban román részleg is van? ■ Gondolom, annak is. Ro­mán viselettel egy óriási he­lyiség, egy fél manzárd van berendezve, több a román anyag, mint a moldvai csán­gó. De van itt szász szoba is. ■ Mi vitte rá, hogy más népek emlékeit is bemu­tassa? ■ Számomra ez így termé­szetes. A Mezőségen össze­fonódik az itt élő népek kul­túrája, jelentős hatással vannak egymásra - ez lát­szik a zenében, a táncban is. A legjobb, legszebb dolgo­kat vettük át egymástól. ■ Corneliu Bucur, az aka­démia vezetője a legna­gyobb romániai szakem­berek egyikének nevezte önt, érdemei közé sorolta, hogy megszámlálhatatlan értéket mentett meg a pusztulástól. Mióta gyűjt? ■ Nagyon jó munkakap­csolatban állok Corneliu Bucurral, és szép gesztus volt tőlük az elismerés, hi­szen ezt főleg népművé­szeknek szokták adni. Gim­nazistakoromban kezdtem gyűjteni, egyszerűen érde­keltek ezek az emlékek. Ké­sőbb tanítóként és más munkáim során sokfelé megfordultam, Kalotasze­­gen, Moldvában, a Székely­földön, és persze itt a szülő­földemen, a Mezőségen, gyűjtöttem tárgyi emléke­ket, zenét, táncot, balladá­kat és meséket. Románból főleg tárgyi emlékeket. ■ Ritka történet, hogy valaki létrehoz a gyűjte­ményéből egy magánmú­zeumot. Miért tette? ■ Gyerekkori álmom volt. Nagyon sok mindent sike­rült összeszednem az el­múlt évtizedekben. A múze­umot már Ceaușescu alatt szerettem volna megvalósí­tani, de a Szeku közbelépett. A változások után, 1992- ben a válaszúti családi bir­tokon a Kallós Alapítvány létrehozott egy szórvány­kollégiumot (az új épület­ben ma több mint kilencven gyerek van 26 olyan faluból, ahol kevés magyar él), a Kallós-kúria épülete pedig alkalmasnak tűnt a gyűjte­mény bemutatására. ■ A családi birtokot az ötvenes években elkoboz­ták. Hogy szerezte vissza? ■ Nem volt egyszerű. Ez a ház a Bánffyaké volt, va­dászháznak épült az 1870- es években. A szüleim 1933-ban vették meg tíz hold földdel. Apámat 1950- ben elítélték, mert többet vetett, mint ami a tervben szerepelt. Mindenünket el­kobozták. Az 1989-es válto­zás után nem akarták visz­­szaadni, mondván, az a közös gazdaságé, végül bí­rósági úton sikerült vissza­1926-ban született Válaszúton­»1946-ban Kolozsváron tanítói oklevelet szerzett. »1955-ben kizárták a kolozsvári zeneakadémiáról, mert család­ja kuláklistára került. »Tanított Kalotaszegen, Moldvában. » 1992-ben létrehozta a Kallós Alapítványt és a kollégiumot. » 2010-ben megnyitotta a nép­­művészeti múzeumot, perelni 1992-ben. Most pe­dig jönnek a világ minden tájáról, Japánból, Németor­szágból, Franciaországból megnézni a múzeumot, rá­csodálkoznak, milyen szép, tavaly háromezren voltak. ■ Válaszút román többsé­gű falu. Nem zavarja a románokat, hogy itt magyar kollégium, múze­um, nyári táborok vannak? ■ Magyarországon is, itt is a média tünteti fel úgy, mintha nagy ellentétek len­nének magyarok, románok, zsidók, cigányok között. Nincs nekünk problémánk egymással, évszázadok óta békésen megférünk egymás mellett. Én magyarul, ro­mánul és cigányul is perfekt vagyok. A közvetlen szom­szédommal, Aranka nénivel csak cigányul beszélek. Hu­szonkét éve működtetem a nyári válaszúti táborokat, mindig hozok román tánco­sokat, énekeseket is - jön­nek a románok filmezni. A magyar fiatalok is öröm­mel tanulják a román tánco­kat. Őrizzük és továbbadjuk az itt élő népek kultúráját. ■

Next