Heti Válasz, 2013. március-április (13. évfolyam, 10-17. szám)
2013-04-18 / 16. szám
58 AA. I I mU ! M Wl I SZÁM L IlILlIlus I 2013. április 18. KÖNYVFESZTIVÁL Nyomozás a Gulagon ■ Csabai László: Szindbád Szibériában MAGVETŐ, BUDAPEST, 2013. 3990 FT Különös regény a nyíregyházi Csabai László második Szindbád-kötete: minél messzebbre jut benne az olvasó, annál inkább magával ragadja, s nem anynyira a sokszor naivnak ható bűnügyi történetfüzér az értékes Luther-Biblia elrablóiról, a szovjet sztárok kifosztóiról, hanem az atmoszféra: a negyvenes évek közepén félelemben élő, végtelen Szibéria. A 2010-es Szindbád, a detektív után sejthető volt, hogy ennek a hősnek a kezét nehéz lesz elengedni, s nehéz lesz elszakadni a történelmi kortól is. Arra azért kevesen számítottak, hogy Csabai László egyenesen a Gulagra transzportálja hősét. Nagyfokú bátorság és rengeteg munka kellett ahhoz, hogy az egykori nyírségi nyomozó helytállhasson a sztálini Szibériában, hogy kiismerhesse titokzatos flóráját, faunáját, s nem utolsósorban különös, nemzetiségi ellentétektől is tarkított, megnyomorított társadalmát. Csabai sikerrel vette az akadályt: az olvasó egy pillanatig sem gondolja, hogy a hős képzelt terepen jár. Az egykori detektívet sok ezer társával együtt bevagonírozzák, és irány Szibéria. Fél év után joggal számol betegséggel és éhhalállal. Csakhogy egy napon rendíthetetlennek tűnő lágerparancsnokának, Grecki őrnagynak megmondja, ki lopta el értékes fegyverét. Hálából, na meg mert a helyi rendőrség súlyos káderhiánnyal küzd, a kommendánt külső munkára vezényli a jó szimatú nyomozót. Pervijplánban - így hívják a települést - egymást érik a bűntettek, és Szindbád mindennek a nyomába ered. Sikerek és kudarcok, de van mit enni, van hol lehajtania a fejét. Még a szerelem is rátalál. Csabai Lászlónak nem a krimibonyolítás az erőssége, bár az ügyesen összekuszált szálak a regény végére szabályos szőttessé állnak össze. Kiderül, hogy ki kicsoda, miért történtek a látszólag rejtélyes gyilkosságok. Az író igazi ereje azonban az apró részletek pontos és érdekes megjelenítésében áll. Az ételek, italok, a kunyhók, a közösségi terek, az emberi gesztusok plasztikus leírásában. Szindbád túléli a nehézségeket, elsiratja szerelmét, engedélyt kap, hogy hazautazzon. Hogy valóban hazatér-e, azt majd csak a következő Szindbádregényből tudjuk meg. ■ (Csabai László szombaton 13 órakor dedikálja könyvét a B 19-es standon.) A ködlovag ébresztése Justh Zsigmond: Az utazás filozófiája Útirajzok, novellák KORTÁRS, BUDAPEST, 2011. 2750 FT Bár a XIX. század utolsó harmada irodalmának felfedezését sokan sürgették, s a nagy hatású irodalomtörténész, Németh G. Béla után az íróprofesszor Grendel Lajos is itt lelte meg a magyar modernitás egyik legfontosabb forrását, a széles közönség legfeljebb a vállát rándítja meg például Justh Zsigmond neve hallatán. Most a Kortárs Kiadó Dede Franciska értő válogatásában és szerkesztésében az író születésének 150. évfordulójára remek kötetet adott közre egzotikus úti élményeiből. A mindössze 31 esztendőt élt író-földbirtokos megengedhette magának, hogy tüdőbaját is kezelendő egzotikus tájakra utazzon. Meghatározó élményeit Párizsban szerezte ugyan (ott vált a szellemi élet egyik kedvelt alakjává), de az európai ember számára idegen világot, Afrikát és Indiát is megjárta. Az első, ami a kötetben megragad, a stílus üde frissessége, a folyton jelen lévő irónia. Justhot izgatja és lenyűgözi a táj, a régi korok emlékei, de legalább ennyire izgatja az utazó társaság, amely Európa különböző pontjairól verbuválódik. Az emberek, akik nem „látni akarnak, hanem elmondani, hogy láttak”. Remekül tipizálja őket, ki mivel akar kitűnni, ki hogy viseli a törődést, ki hogyan akarja magára felhívni a figyelmet Dél-Európában, Capri szigetén, Afrikában a Níluson, a sivatagban, a romok között, a sikátorokban, India nagyvárosaiban. Márai Sándor volt egy emberöltővel később hasonlóan szenvedélyes utazó, de különös módon az ő útleírásaira vastagabb porréteg rakodott. Nála nincsenek köhécselő járású emberek, akik „minden lépésnél köhintenek egyet, éspedig poroszul”. ■ (A kötetet szombaton este 6-kor mutatja be a Hess András teremben Dede Franciska, a kötet szerkesztője és Ambrus Lajos író, szerkesztő.)