Heti Válasz, 2016. január-március (16. évfolyam, 1-13. szám)
2016-03-17 / 11. szám
46 ITWWTffWei IXVI EVfOfflM, U.SttM IHU 12016. március 17 . A kiállítás plakátjára is a Kalitkás nő került, Cécile Maisonneuve elmondása szerint azért, mert az a franciák számára egyszerre szokatlan és kelt otthonos érzéseket: Párizsban készült, és titokzatosság lengi körül. Mi tagadás, a rejtélyes kép jól mutat a Luxembourg park kerítésén is, az arra sétálók, futók vagy munkába igyekvők szeme megakadhat rajta. A párizsiakat a múzeum emellett általuk ismert nagy nevek számukra ismeretlen műveivel szeretné becsalogatni: Dürer, El Greco, Goya, Rodin, Cézanne vagy Leonardo da Vinci ezen alkotásait még biztosan nem látták, hacsak nem jártak Budapesten. Dürer érzéki Férfiportréja, Leonardo lovas szobra vagy El Greco Bűnbánó Madonnája a tárlat csúcspontjai - nincs az a művészetkedvelő párizsi, akik ellen tudna állni ilyen csemegéknek. A kiállítás emberléptékű, szellős, nem nyom agyon, de átfogó képet ad a két magyar múzeum gazdagságáról és sokszínűségéről. A szenátus szomszédai „A Luxembourg Múzeum nem a turisták útvonalán fekszik, de stabil és hűséges törzsközönsége van, amely mindegyik kiállítást végignézi” - mondta a Heti Válasz kérdésére Cécile Maisonneuve. Baán László szerint aki először jár Párizsban, valószínűleg inkább a Louvre vagy a Musée d’Orsay felé veszi az útját - elsősorban a helyiekre számítanak a rendezők is, a művek címe is csak franciául olvasható -, de fontos szerepük van a közepes méretű kiállítóhelyeknek is abban, hogy a magyar gyűjteményt megismertessék. Arról nem is beszélve, hogy a Luxembourg Múzeum a francia szenátusé, s a kétkamarás parlament felsőházának székhelye a múzeum melletti Luxembourg-palota, kiváló lehetőség nyílik tehát a politikai kapcsolatok ápolására is. A házigazdák a július 10-ig látogatható kiállításra legalább százezer látogatót várnak. Picasso Budapesten És, tegyük hozzá, az országot is népszerűsítjük mindezzel. A múzeum boltjában a kiállítás ideje alatt magyar írók könyveit árulják, a polcok tele vannak Füst Milán, Kosztolányi Dezső és Márai Sándor műveivel, sőt valamiért Jules Verne is idekerült. De árulnak Budapest-útikönyveket, Jancsó-filmeket DVD-n, Liszt- és Bartók-CD-ket, valamint tokaji borokat is - a reprezentatív választékból talán csak az Univer őrök erőspaprikája lóg ki. A kiállítás katalógusa pedig ott van minden nagy múzeumban a Louvre-tól a Grand Palais-ig. Aki tehát nem találkozott a Kalitkás nő plakátjával a városban, ha múzeumkedvelő, előbbutóbb megpillantja valahol a képet. Párizs nyitott, érdeklődő, műkedvelő része így biztosan tudomást szerez a kiállításról, és talán el is megy rá. A francia fővárosban ugyanis egy esős hétköznap is sorok állnak a Pompidou Központ előtt, hogy a minden múzeum bejáratánál kötelező táskaellenőrzés és biztonsági átvilágítás után bejussanak mondjuk a német Anselm Kiefer kiállítására. De mindenhol lehet találkozni iskoláscsoportokkal is, az óvodásokat pedig a La Villette-ben található zeneházba vagy a tudomány és technika újdonságait bemutató interaktív múzeumba, a Cité de Sciences attrakciói közé viszik. A magyar művek a londoni, bécsi, római és milánói, más-más koncepción alapuló bemutatkozás után kerültek Párizsba, és folytatják európai hódító körútjukat: ősszel Krakkóban, jövő tavasszal pedig Madridban lesznek láthatók. A múzeumok közti kapcsolat pedig arra is jó, hogy eddig nem látott művek érkezzenek Budapestre. A párizsi kapcsolat egyik eredményeként áprilisban Picasso-kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában - ennek molinóját a pesti oldalról is jól látjuk majd -, utána a híres olasz szobrász és festő, Amedeo Modigliani művei érkeznek hozzánk, sőt lesz egy hónap, amikor a kettő együtt látható majd Budapesten. Március 18-án pedig Vasarely-kiállítás nyílik a budapesti Francia Intézetben - mint Párizsban megtudtuk, ő Franciaországban a legismertebb magyar festő, igaz, azért, mert franciának hiszik. ■ »A kiállítás egyik „poénja”: Messerschmidt Ásítója és Munkácsy Mihály Ásító inasa