Heti Válasz, 2018. január-március (18. évfolyam, 1-13. szám)

2018-03-22 / 12. szám

34 heti válasz ( 2018. március 22. ) építtette 1905-1910 körül. 1949-ben az ÁVH ebben a titkos villában tartotta fogva a Rajk-per vádlottait, köztük a volt belügyminisztert, később szociális bérla­kásként szolgált, pár éve az önkormány­zat parkfenntartó cégének telephelye lett, de a tervek szerint helyreállítása után a Normafa látogatóközpontja lesz információs ponttal, kávézóval. Utána lehetne hozzálátni a síház hátsó keríté­séhez tapasztott, a környezethez méltat­lan bódésor eltüntetéséhez. A lángosos­­réteses boltokra nyilván szükség van, de nem „rácsúszva” a Normafa-lejtőre, ha­nem rendezettebb kialakításban, a síház kertjében vagy a parkoló helyén. Jöhet a fogas Az új átkötőút és a felújított villa közé pedig befutna a meghosszabbított fo­gaskerekű, melynek tervezett végállo­mása ugyancsak itt, a kisajátított telken lenne. A fogas rekonstrukciója és kétirá­nyú meghosszabbítása a Széll Kálmán térig és a Széchenyi-hegyi mai végál­lomástól a Normafáig egyelőre távlati terv, mert jóval többe kerülne, mint az egész eddigi Normafa-rehabilitáció: a két évvel ezelőtti becslés szerint az új szerelvények beszerzése nyolcmilliárd, a pályafelújítás és -építés 10-12 milliárd forintot emésztene fel. A terület meg­szerzése azonban lehetővé teszi, hogy a fejlesztés egyszer megvalósuljon. A Normafa-projekt 2013-ban, amikor meghirdették, tiltakozást váltott ki, és nem ok nélkül. Az első elképzelések nagyszabású síközpont építését vetítet­ték előre a területen, felvonókkal, új pá­lyákkal, rengeteg épített elemmel. Úgy látszott, a Normafa áldozatul esik egy érzéketlen megaberuházásnak - végül azonban a kerületi önkormányzat sok egyeztetéssel, a civilek és a helyiek be­vonásával humanizálta, hasznos és át­gondolt környezetrehabilitációs fejlesz­téssé változtatta a projektet. A 2015-ös kerületi népszavazás óta, ami a terveket jóváhagyta, a Norma­fa körül politikai értelemben csend van, ami annak jele, hogy alapvetően sikerült közmegegyezést teremteni, és mindaz, ami eddig megvalósult, javá­ra vált a területnek. (Az első ütemben, 2015-ben rendbe tették a sétányokat és az Anna-réti játszóteret, 2016-ban el­készült a Jánoshegyi út felújítása köz­­világítással és futópályával, 2017-ben pedig a zugligeti egykori lóvasúti végál­lomás műemléki rekonstrukciója.) Ez a modell, ami a meglévő értékek­re épít, sőt a Hotel Olimpia lebontásá­val és a hegytető forgalommentesíté­sével még korrigálja is az előző korszak hibáit, ellentéte mindannak, amit a szűk határidővel, sportrendezvény-közpon­­túan megvalósuló gigaprojekteknél lát­hatunk. Amikor a Margitszigetet egy stadion méretű teniszközpont építése fenyegeti, a Normafa rehabilitációja kü­lönösen felértékelődhet, mert megmu­tatja, hogy lehet másfajta szemlélet­tel is végrehajtani sokmilliárdos építési projekteket - akár a város egyik legér­zékenyebb zöldterületén is. ■

Next