Heti Válasz, 2018. április-június (18. évfolyam, 14-23. szám)

2018-04-12 / 15. szám

54 heti Válasz | 2018. április 12. napla Április 10. - kedd Woody Allen szerint Ingmar Bergman volt minden idők legnagyobb filmren­dezője, erről kár vitázni. Ahogy a sport­világ is vita nélkül mondta ki óriásnak Björn Borgot, az ötszörös wimbledoni bajnokot. Greta Garbo titkát ma is ku­tatják, és azon is eltűnődik az ember, hogy az Apollo-11 amerikai űrhajósai miért éppen svéd Hasselblad kamerát vittek föl a Holdra. De akit legtöbbet emleget a világ - énekeltek is róla -, a dinamit feltaláló­ja, „Nobel Alfréd, svéd kémikus”. Hábor­gó lelkiismeretét nyugtatva alapítványt létesített, annak kamataiból egy bizott­ság évente pénzeket osztott. Sok pénzt, melynek nyomában viszály és irigy­ség fakadt. Az elismerés egyik nyerte­sét, Szolzsenyicint kiutasították hazá­jából, és pucolnia kellett Szent-Györgyi Albertnek is. Ideje föltenni a kérdést: mi­féle náció a svéd, melyről szünet nélkül beszél a világ - és nem csupán beszél. Svédasztalnál tömi a gyomrát; svéd gyufával gyújtja a tüzet; svédacélból készíti az SKF golyóscsapágyat. Gyer­mekmeséiket: a Harisnyás Pippit, a Nils Holgerssont, a Pettson és Findust szerte a világon olvassák, filmeket for­gattak mindből, és hihetetlen bár, de tőlünk, Zebegénytől nem messze, a ve­rőcei vendéglőben a vegán pizza neve Ibrahimovic. Csengése bosnyák, pedig nagyon is svéd, bár újabban a Los An­geles Galaxy mezében lődözi a gólokat. Ha van a világban „minőségi” cso­da, a svédeké biztosan az, de ők nem tartják csodának, legfeljebb életstílus­nak, vagy ahogy egy ideje mondják: „tagomnak”. Ez teszi tízmilliós országu­kat vonzóvá. Pedig télen hideg és hó­napokig sötét, mégis özönlenek hozzá­juk a napfényből és melegből a mit sem tudó migránsok, kérdésessé téve, velük együtt is meg tudják-e tartani kápráza­tos vívmányaikat a svédek. De ezzel várjunk még. Előbb tisz­tázzuk, mit jelent a lagom. Az ország büszkén viselt beceneve. (Az író Jonas Gardell 1996-ban egy standup műsor­ban jött elő azzal, hogy Svédország a „félzsíros tej országa”.) A tagoknak nincs más nyelven megfelelője. Nagyjá­ból azt jelenti, hogy nem túl kevés, nem túl sok, éppen elég. A tag szóból ered, és a józan észre utal. Meg arra, hogy a társas viszonyoknak vannak régi és kifi­nomult szabályai, s illő betartani őket. Egy példa. Aki elfogadja barátja meg­hívását, hogy töltse a hétvégét nála, il­lik ágyneműt vinnie, mert akkor nem kell utána mosni. Másik példa. A svédek szenvedélyes kávéfogyasztók. (2012- ben 7,32 kilót fogyasztottak fejenként - az unió átlaga 4,83 kiló.) E szenvedély ellentmond ugyan az egészséges és ki­egyensúlyozott svéd étrendnek, de ami­kor vendéget várnak, a szokásos fahéjas tekercsen kívül sok szendvics és süte­mény is kerül az asztalra. Mégsem fo­gyasztanak egy fajtából kettőt, és nem veszik el az utolsó szeletet. Erre csupán a gyerekek és a külföldiek vetemednek. A napfény a svédek szemében szent. Nyilván azért, mert fenn, északon, szo­lidan melegít. Ezért, ha süt, indulnak ki a szabadba, hogy piknikezzenek. Másik szempont, hogy a Lagomnak ez a módja olcsó. Nem spórolni akarnak ezzel, ha­nem elkerülni a pazarlást. Fontos szerephez jut a lagom az öl­tözködésben és a lakberendezésben is. A svédek szerint „nincs rossz idő, csak rossz öltözék”. A svéd stílus ennek je­gyében lett olcsó és népszerű. Az IKEA- alapító Ingvar Kamprad szerint: „Egy ezerdolláros asztal megtervezése köny­­nyű feladat, egy funkcionális és jó mi­nőségű asztalt azonban, ami ötven dol­ Mi lesz veled, Európa? [vas@hetivalasz.hu] »Ingmar Bergman, a filmtörténet legnagyobbja, egy idő után hátat fordított a világnak ZSILIP • VÉGH ALPÁR SÁNDOR ROVATA

Next