Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-05-30 / 18. szám

egész tulajdoni joggal átengedni, ’s nekünk minden mások előtt erre nézve elsőséget adni. De Poorter úr igennel felelt, ’s kieszközlendő ausztriai pátensének teljes tulajdoni joggal átengedéséért, dijul 25,000 pftnyi készpénzt kíván ’s 25,000 pftért pedig a’ vállalatban érdeklendné magát. Kedves dolgot véltünk tehát tenni a’ közönségnek, ha ezen szerzeményre is kiterjesztjük javaslatunkat, de korántsem a’végett, hogy mint a’ belga kereskedelmi kamara ’s industriális bizottmány akarta , a’ derék találmányban szomszédainkat ne részesítsük, mert e’ gondolattól távol vagyunk, hanem a’ fentebb említett elsőség tekintetéből, egyszersmind pedig azért is, hogy alkalmunk legyen tettel bizonyítani, mikint mi minden jót szívesen közlünk szomszédainkkal; végre pedig azért is, mert a’ nemzeti nemes önérzet igen megengedhető indulatának véljük azon óhajtást, hogy a’ műipar körében bírjunk valamit, mit e’ tekintetben haladottabb szomszédaink csak mi tőlünk szerezhetnek meg, az sem lévén megvetendő tekintet, hogy az ausztriai gyámokok számára a’ kérdéses szövőgépeket hazánkban mi készítetnék, ’s ez által vasöntő gyárainknak nem megvetendő keresetet nyújtanánk. Ez által tehát a’ szükséges öszveg 45,000 pftra, De Poorter ur részével egyetemben pedig az egész normális tőke 85,000 pftra szaporodik. A’ vállalkozó egy vagy több egyéntől függend meghatározni a’ feltételeket, mellyek mellett az ausztriai szabaditék utalma alatt, tehát utánzási veszély nélkül, akár egyes szövőszékeket ausztriai gyárnokoknak kiszolgáltatand, akár pedig találmányi jogát egyes gyáraknak, avvagy az egész monarchiára nézve is másnak átengedendi. Rememényeni merem, hogy kivált miután a gyáralapító társaság mártius 9-én hozott választmányi határozata által ezen találmány megszerzésére kezet nyújtani ajánlkozott, hazánk műiparának barátai által az egész kívánt 45.000 pft kevés napok alatt biztosítva lesz; ezt mindazáltal, nem kívánnám az alakulás feltételének tekinteni, sőt inkább, mihelyt a’ Magyarország ’s kapcsolt részei számára leendő megszerzéshez szükséges egész tőke, azaz 20.000 pft biztosítva lesz, a’ törvény értelmében a’ szükséges intézkedéseket maga utján vélném megteendőnek. Az eddig előadottakból folyó „alappontok“, melylyek véleményem szerint a’ De Poorter úrrali szerződés sarkköveit képezik, egyéb alkalmas úton fognak az érdekletteknek tudomására adatni, hogy ezáltal a’ kötendő szerződés minél szilárdabb alapot nyerjen. Kossuth Lajos: Rövid rajza az iparállásának Pozsonyban. (Vége.) Fazekas 6, kik nagymennyiségű munkát készítenek, ’s azokat a’pesti vásárra is elviszik; a’ török készített kályha azonban, mind a’ mellett hogy nagy szükség volna rá, nem tud magának elismerést kivívni, ’s ez aztán az oka, hogy az idegen kályha behozatala még mindig növekszik. Mivel az itteni fazekas ugyanazon anyagból dolgozik, mellyböl a’ bécsi, annál fogva a’ jóság, forma és szorgalomban tagadhatatlanul mutatkozó hiányt csupán csak a’ készítés módjában kell keresni. Igen óhajtjuk, hogy ezúttal kifejezett nézeteinket minél hamarább kénytelenek legyünk változtatni. Fecskendőcsináló: nálunk a’ rézmíves mesterek gyakran készítnek fecskendőket, ’s készítményük nagyobb részint jó. Fénymázolók, a’ növekvő kocsigyártásban találják foglalkozásuk főrészét. Festő. Művészeti és szobafestéssel nálunk több ember foglalkozik. Fésűs 12, részint magok adják el, részint kereskedésbe adják műveiket. Fuvócsináló van Pozsonyban 2, kik ezen felül a’ házhoz és gazdasághoz tartozó különféle nélkülözhetlen tárgyakkal is foglalkoznak. Gabonakereskedés, ez bár milly nagy jelentésű lett is az újabb időben, és bár milly fontos lehet is jövendőben, mint szinte a’ mindenféle nyers-terményekkel való kereskedés is csak nem kirekesztőleg a’ zsidók kezében van; azért szaporodnak a’ zsidók még mindig Pozsonyban, pedig ezen nép sajátlagos viszonyai mellett a’ szaporodás nem igen kívánatos. Gép,különféle, mezőgazdaság és ipari tekintetben, ezeket Pozsonyban két szakértő készíti, kik a’ szó teljes értelmében nem gépészek ugyan, de azért sokat készítenek. Gombkötő, ez elég sok, de azért munkájuk jutalmazó. Gyűrűcsináló 2, és tánczkészítők egymással szoros összeköttetésben állnak. Hangszerkészítő 8, készítményeik által a’ külföldön is jó hírt vívtak ki maguknak. Különösen ismeretesek Schöllnaster fúvó hangszerei, és az itteni hegedűcsinálók vonó hangszerei. Schmidt Károly zongoragyárát Pozsony legfontosb iparüzletéhez számláljuk, azon kitűnő jóság, és felette tökéletes munka , melly minden az ő gyárából kikerült készítményt bélyegez, a’ hazán kívül is jó hirt szerzettek magoknak. Ezen üzletággal közel rokonságban áll az orgonacsinálás, mellyel nálunk két mester foglalkozik.