Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-06-03 / 19. szám

204 pftokért, hol nyers selyem motoloztatik.­­ Egyéb­iránt a’ lakosság nem igen akarja megkedvelni a’ se­­lyembogár-tenyésztést, hihető, szelleik nagy kiterje­dése miatt; ’s ekkép a’ bérlő Slavoniából hozza a’ gu­bókat.-------Czukorrépát is kezdtek termeszteni tavai Limberger urnak, ki czukorgyárt állított Pécsett; de a’tavasi mostoha időjárás, és a’ répának olcsósága (mázsájáért 12 pkrt kaptak) az idén már sokakat elret­­e­ntett a’ termesztéstől; mi ugyan nem kitartás jele, de más részről a’ 12 krt kevesellik, midőn a’ napszám idő­ről időre magasul; az idei tavaszkor, a’ munka szapo­­rodtával 36 pirig is zsaroltak a’ kapások. Különben ör­vendetes, hogy Limberger ur, ki termesztőinek a’ répa­mag fontját 24 piron adja, már az idén tányéros orosz répát vetett, és jövőre ezt használja *). — Gyümöl­csösei kirekesztőleg nincsenek, de itt ott a’ kertekben és szöllökben, szép ízletes édes gyümölcsöket termő fákkal bővelkedik. — A’ kertek közül különös említés­re méltó T­a­­ 11 János úré, ki az utile d­u­­­c­i-t szép sikerrel párosította ; figyelmet érdemel, hogy föld­jét különös épületben erjedzteti ’s aztán használja a’nö­vényekhez ; ritka külföldi csemetékkel, ’s ültetvények­kel bír, georginiái különös szépségűek, mit csekély árért adogat el. — Pestre is visznek belőle. — Fügefa, melly télen nyáron fedetlen, édes fügét terem, a’ ma­­kári hegyen lévő Horvát ur szellőjében található. Egy hold földnek ára 120 pftól egész 200 pftig. Rétje ugyan kevés de jó, ’s innen lehet magya­rázni, hogy midőn a’ nemes tanács 5 év előtt, a’ szigeti városi legelőből feltört földeket lóhereseknek haszon­bérbe adta, egy holdért évenkinti 32—40 pft bért is adtak. Egy hold jó rét ára 320 porint. — És uraim, ez polgári adó alatti birtok. Van-e valahol nemesi rét, mi ennyiért adatott el, és kapcsán? — És jóllehet vize ön­tözésre elegendő, sajnálni lehet, hogy az még lábra nem kaphatott; és ez az oka, hogy a’ tüskési réteken már számos holdat föltörettek. Az árpádi és meszesi vi­zek , nyáron sem fogyván meg, könnyen a’ rétekre ve­zettethetnének, ha a’ birtokosok egyet értenének, és a’ nemes város derék öntözési szabályt alkotna meg. Legelője lapály, de a’ budai külvárosnak 3/2 órai távolságra esik. Nem jó lenne-e, ha a’ nemes város, a’ szigeti városi legelőt lóhereseknek eladná. Némethon példájakint istállóztatást hozván be, ez által nagyobb, szebb marháink volnának ’s mi tejelőbb gazdaságot ala­píthatnánk, mi a’ növekedő népségnél nagy hasznot haj­tana. Világos példa Limberger ur 16 darab istállóban tartott marhája. Melly kövérek, simák, nagyok, tejelők azok a’ legelőn járókhoz képest! Szőleje jelenleg azon gazdasági ág, miután leg­többet várnak. Igen jó zamatú, tartós fehér bora mesz­­sze elhordatik, évenkinti közép termés 80 vagy 100 ezer akó. Dicsértetnek különösen a’ makári, dandoli, szkokéi, gyükési hegyek. Az 1844-ki termést 3 f. 12 pkron adogatják; a’ kétnyelü (hegyaljai formint)legne­mesebb fajnak tartatik. — Jó pinczéknek pedig bősége annyi, hogy úgyszólván az egész város alá van ásva. Vörös kevés termesztetik, de jó. Idegen bort kimérni nem szabad, de ha behozatik, ’s ha bár a’ városon kí­vül adatik is el abroncs alatt, a’ borbiró számba veszi, és pecsétlésért 1406 pkrt húz. A’korcsmákon kimért bo­rokért tavai a’ városi pénztár 4800 pftot nyert. Minden kimért akó után, legyen az 1 f, 36 kr. vagy 4, 6 psrt, 24 pkr, accise jár. Legnagyobb baja a’ szöllőbirtokosok­­nak, a’napszámosok önkéntes bér követelésében áll; ha sírigetös a’ munka, nehéz munkást kapni, és azt is mé­reg drágán. — Véleményem szerint ajánlanám a’ bir­tokosoknak, egész évi, vagy több évekre szóló szerző­déseket kötni mint Lexárdon, Budán, ’s több helyütt di­vatoznak. Ez által nyerne mind a’ birtokos, mind a’ nap­számos. A’ birtokos, mert embere bizonyos ’s ára egész éven át egyforma volna; a’ napszámos, mert hajnaltól, estig dolgozna egész serénységgel, hogy az időt meg­­gazdálkodja; munkája rész nem lehetne, miután az egész munkát átvette, és a’ gazda szeme ott van. Er­dej­e, rendes 80 évi vágásokra felosztva, a’ múlt héten történt uj vizsgálat szerint most már szépen növekedik. Azelőtt a’ polgárságnak vágatni szokott ölfa 3 f. 12 krjával, felsőbb intézmény következtében meg­szüntetett, és jelenleg csak a’ közszükségre vágatik. Szép tölgy, cser, bükk, ’s vörös fenyője van, ’s hihető idővel több szükségre való fa is kerül ki belőle. Ezen erdőben van a’ birkáknak, és vágó marháknak 1200 hold, csergedező patakkal legelőűl kiszakasztva. Egyéb­iránt a' szomszédságból behozott ölfa ára 4 ft — 4 ft. 48 kr. Hegyei közt legmagasabb az úgynevezett Me­csek , mellynek tetején nem csak tölgy és cserfák disz­­lenek, hanem tömérdek orvosi füvek is virágoznak; kebelében pedig, a’ pécsi kék csikós márványt, mi a’ legfinomabb vésüre is alkalmas, nagy mennyiség­ben rejti. Van továbbá bőven mészkő, és ebből épűl­nek nagyobb részint a’ házak; öle 1 ft. 12 kr. pp. A’ mésznek mérete 24 kr. Fazekas-agyag is van. De tég­lára való agyag, az Üszög felé épített két kemenczénél legjobbnak találtatott. Mind a’ mellett, a’ folyvásti épü­letekre sem ez, sem az árpádi (mi legjobb), sem a’ sza­bolcsi nem elegendő; úgy hogy 4 mérföldről Sz. Lö­­rinczröl is hozták 6 ft. 24 krával ezerét; de ez nem jó. Most van épülőben a’ kökényi csárdánál egy­ minő siker­rel majd meglátjuk. Itt a’ tégla ezere 7 ft. 12 kr. lapos cserépé 8 ft. és a’ görbe cserép darabja 416/26 kr.­­

Next