Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-09-12 / 48. szám

755 756 Z lóerejű gőzgép által folyvást mozgásban tartatott. A’ Hartmann gépei saját eszméi szerint készültek, ’s a kö­zönség általános tetszésében részesülnek. A’ csipke-, damaszt, vászon, posztó- és selyemnemüekben kitűnőt nyújt a’ kiállítás; de különös dicséretben részesülnek a’ meisseni ki­. és a’ Werner és Güntherféle porczellán­­gyárak. Szép a’ meisseni gyárban, rococo-modorban készült két edény. Werner a’ porczelán-festésben tün­tette ki magát. — Az arany- és ezüstmüvek közt igen szép a’ lipcsei Strube Tivadar nagy ezüst asztalra va­lója. — Claus Erneszt, chemnitzi gyárbirtokos, gúla alakjában rakta ki Clauenben levő pamutfonódája és au­­erhammeri gépszövőintézetének gyártmányait, ’s a’ gú­lán a’ következő szavak olvashatók : A’ fonás és szö­vés dús gyümölcsöket árasztanak az azokat méltányoló és ápoló országokra — melly mondat különösen fonto­lóink megfontolásába ajánlható­­ Drezdában, aug.7.1845. Hunfalvi János: Felszólítás a’ magyar kőszénbányák birtokosaihoz. *) A’ kőszenek jelentősége valahára hazánkban is azon arányban kezd növekedni, mellyben az ipar mind­inkább kifejlődik , ’s a’ fa aggasztó hiánya ’s napról napra növekedő fogyasztása következtében annak árát folyto­­san ’s esztendőről esztendőre felebb rugtatni látjuk. A’ gondoskodó természet hazánkat is azon meg nem becsülhető kincsesei dúsan ellátta, melly minden iparnak, a’ nemzetek jólétének és gazdagságának leg­­hathatósb emeltyűje. Hazánkban számtalan és kimerít­­hetlen kőszéntelepek léteznek, mellyeknek csak igen csekély része eddig közhasználatra fordíttatik. Azok leg­nagyobb része a' föld gyomrában mélyen elrejtve csak a’ jövő nemzedéknek szolgáland használatai. A' kőszenek tulajdonságaik és használhatásokra nézve igen különbözők. Vannak kőszenek, mellyek fű­­tészerül igen czélszerűen használhatók, de kovácso­lásra nem; mások, mellyek kovácsolásra, kokszége­tésre, gőzvilágításra alkalmazhatók, de fűtésre nem ’stb. A’ kőszenek ezen különféle viszonyaik kikutatá­­sa, annak meghatározása, valljon milly czélokra fordít­ható az egyik vagy másik faja a’ kőszénnek, az a’ vegy­tan feladata. Ismervén a’ kőszenek napról napra növekedő fon­tosságát , tudván hogy ezek tökéletes megismertetésé­hez csak szigorú vegytani vizsgálat útján juthatni, alól­irt legközelebbi feladatul tette magának, hazánk min­den eddig ismert kőszeneit vegytanilag vizsgálni’s azok alkalmazhatási körét meghatározni. Hazánkban legújabb időkben, a’ mint t. i. hazánk­fiai átlátni kezdék a’ kőszén növekedő fontosságát, sok helyeken uj kőszéntelepek találtattak fel, ’s uj kőszén­­bányák nyitattak meg. Ezek legnagyobb részt még is­meretlenek hazánk tudósai és iparosai előtt; nem tud­juk , hogy a’ kőszén milly neméhez tartoznak, milly czélokra fordíthatók. Világos, miszerint nemcsak az iparosok, hanem főképen a’ birtokosok érdekében fek­szik , ezen kőszeneket megvizsgáltatni, ’s tulajdonsá­gaikkal , mire fordíthatásokkal megismertetni a’ közön­séget. Van tehát szerencsém , hazánk minden köszénbá­­nya­ birtokosait, valamint azokat is, kiket e’ tárgy egyéb­ként is érdekel, barátságosan felszólítani, méltóztas­­sanak bányáikból köszénpéldányokat, helyesen elrakva ’s a’ szükséges feliratokkal ellátva, Pestre, szállásom­hoz (ujvilágutcza, 629 sz.) elküldeni. Igen szívesen ve­­endem, ha azon köszirttelepekböl is mellyek a’ kősze­nekkel közvetlenül előfordulnak, ’s a’ köszénrétege­­ket magukba rejtik, néhány példányok, a’ telepek rész­letes leírásával küldetnének. Ha azonban a’ körülmé­nyek azt nem engednék , megelégszünk csak magával a’ kőszénnel is, csak pontosan meg legyen jegyezve azon hely, mellyen találtatott. Ha a’ kőszén talán még nem régen találtatott, arra vagyok bátor megkérni a’ birtokosokat, szíveskedjenek az időt kijelenteni, mellyben találtatott, váljon mivel­­tetik-e vagy sem , ’s ha igen , mióta , ’s ki által? mél­­toztassanak végre még azon mennyiséget is megjegyezni, melly évenkint ásatik, fogyasztatik, milly áron kelendő és mire fordíttatik. Nem kételkedem, miszerint hazánkfiai ezen barát­ságos felszólításnak meg nem felelnének, annál inkább, minthogy hazánk legdrágább kincsének megismerteté­sét czélozza. Vizsgálataim eredményét maga idejében közlen­­dem a’ tisztelt közönséggel. Nendtvich Károly. *) Igen szívesen veendjük , ha ezen felszólítást más lapok szer­kesztői is hasábjaikba fölveendenék. Vaspályák. A’ tapasztalás bebizonyította, hogy a’ mérnökök jövendölései a’ vasutakról, 1825 óta, midőn még áb­rándoknak ’s képtelenségeknek hirdettettek és állíttat­tak, nemcsak beteljesültek már, hanem a’ következések még azokat is felülmúlták. 1) Angliában a’ szállítványok gyorsasága a’ fővo­nalakon , a’ pihenési időt be nem számítván, óránkint 50, a’ pihenési idő beszámításával 40 franczia kisebb mérföld (mi­le­g 660 bécsi öl), mellyböl esik egy órára egyik esetben 20, másikban 16 franczia nagyobb mér­föld (hieu = 2400 bécsi öl.) 2) A’jóvasút azon városoknak, mellyeket egyesít.

Next