Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-09-26 / 52. szám

birodalmába esend. Mi azt óhajtjuk, bár ezen becses röpirat, melly mindjárt előszavában az ez évben Lipcsében megjelent „Der ungarische Schützt erein*1 czimü, megvetést érdemlő röpirat ellen irányoztatott, olly kiterjedést nyerne , minőt érdekességénél fogva joggal igényelhet; ’s ajánljuk azt azoknak is, kik vagy a’Lloydból vagy kivonatosan más lapokból már vele megismerkedtek , mert rendszeres volta és phalanxféle hatása csak ez összeállításból tűnik ki legnagyobb mértékben.“ Eddig a’pesti német újság. si tacuisses...— A’ pesti német újságnak mind bölcsesség, mind csupa téj és méz, mit valaha a’ legferdébb agyvelö kigondolt, mind simaság és méltóság, mint a’ legpóriabb aljasság valaha kitálalt! Emlékezzenek csak vissza olvasóink a’ Hetilap 31 számára, hol ezen abnormis agyvelö némelly szüleményei, akaránk mondani sületlenségei Pulszky barátunk által bonczkés alá vétettek. Dr., kiről tudjuk, hogy Bécsben, a’ birodalomnak, mint mondani szokás, fővárosában, hol az administrate minden szálai összefolynak, hivataloskodik — ezen nagy bölcse a’ pesti német újságnak, ki bennünket érdekeink felöl oktatni kegyeskedik, többek közt azt hiszi, hogy az ipar sok nedvet vonna el a’ mezei gazdaságtól, — os ismerjük ez aggodalmat! — „mert a’ földbirtokosok a’ rajtok fektő és a' felosztás egyenetlensége által kétszeresen súlyos adózásokon (!!!) felül, a’ rosszabb iparczikkeket drágábban fizetendnék.“ Földes uraink Dr H. szerint úgy is már nagyon vannak terhelve adózásokkal — minek terhelni őket iparpraemiákkal? Fizessenek ők inkább az ausztriai gyárosnak praemiát ’s osztakozzanak közterheiben, ekkor majd nem vonatandik el nedv a’ mezei gazdaságtól. A’ pesti német újság abban is találhat valami colossalis bölcsességet, hogy Dr H. az opositiónak veti szemére, hogy a' múlt országgűlés a’ jogállapot javításán nem serénykedett (! ? !) ’s így az ipar kifejlését lehetetlenné tette. De nem hozunk mi fel többet, hiszen nem Dr H- val van dolgunk , hanem a’ minden nemzetelleni körül gravitáló pesti német újsággal. Dr Hval máskor lehet dolgunk, ha sületlen állításait netán pellengére állításra érdemeseknek találandjuk most azzal zárjuk be rövid figyelmeztetésünket , hogy a pesti német újság félreismeri hivatását, ha illy embereket dicsér. J. G. A’ len és Renderfonas újabb rendszeréről. (Emlékirat a’ franczia kereskedés miniszteréhez). A’ lenipar a’ nemzeti gazdaság egyik legkitűnőbb ága. Mindazonáltal körülbelül csak tiz esztendeje, hogy ezen iparág a’ tapasztalgatások és tapogatódzások korából kifejlődvén, azon fokozatra emelkedett, mellyet most a’ nemzeti nagyszerű iparüzletek sorában elfoglal — azon iparüzletek sorában tudniillik, mellyeknek előmenetelét azon pályán, mellyet nekik a’ találékony ész leleményei , ’s a’ mechanikai tudományok határt nem ismerő kifejlődése felnyit, lehetetlen előre ellátni. Minélfogva a’ jövendőnek ezen biztató reményeit ’s a’jelen idők érdekét a’kormány egész terjedelmében méltatván, miniszter úr gondoskodásainak köszönhetjük nagy részben a lenfonás azon felvirágzását, mellynek iparágunk indult ; igaz, hogy ezen kedvező helyezet csak mintegy 18 hónap, legfelebb két esztendő óta veszi eredetét, az előbbi évek szenvedések és áldozatok évei voltak, de azon hatályos okok között, mellyek körülményink előbbi szomorú állását örvendetesebbekre változtatták, a’ kormány pártoló gondjai legkitűnőbb helyen állanak. Szabad legyen jelenleg hinnünk, hogy az ipar ezen nemének mostani jóléte a’ jövendőségre nézve szabályszerű szilárdságot nyerene. De ez nem lehet másképen, hanem egyedül az alkotó elemek szünetleni elöhaladása feltételei mellett; — elöhaladás a’ fonó műkönyökben, elöhaladás a’ nyers anyag növelésében, ’s elöhaladás annak gyártás előtti elkészítésében. Nem sok ideje, hogy ezen iparág Angliában felvirágzásnak indult, ’s mégis már csak azóta a mükönyökbe hozott tetemes javítások az előbbi készitésmódokat fenekestül felforgatták. Egy ollyan fonóintézet, mellynek mükönyei az 1835-ik év előtti minták szerint volnának készülve, ma már a’ versenyt sem fonalának minőségére, sem árára nézve ki nem állhatná. Innét van, hogy bármilly elmésnek, sőt bámulandónak látszik a’ műkönyökkel fonás rendszere, melly Europa terén annyi ezer orsókat forgat; mégis e’ rendszer mellett igen sok helyrehozandó hiányok maradtak fel, mellyeknek kiegyenlítésével mind a’ józan ész kivánatainak, mind a’ növények alkotásában a’természet nyilvánított törvényeinek, elég tétethessék. Újabb fonómüköny találtatott fel. Ezen müköny által vévén a’ régiebbektöl minden jót a’ mi bennök volt ’s elkerülvén azoknak minden fogyatkozásait, mellyek a’ gyakorlati alkalmazást nehezítik , a’ szorgalom ezen ágának úgy látszik egészen új fordulatot készül adni. Az előre látható következmények olly fontosak, kivált Francziaországra nézve, hogy kötelességnek tartjuk azokat miniszter úr ekbe terjeszteni, mint a’ ki a’ lenipar ápolása körül olly csüggedetlen szorgalommal fáradozik. Szükséges leszen azonban legelőbb némelly részleteket körülményesebben fejtegetve előrebocsátani, mellyeken a’ fonás jelenleg divatozó rendszere alapszik. A fonás mostan divatozó rendszere. A’ mű fonásban kétféle egymástól megkülönböztetendő bánásmód van szokásban, mellyek közül mindegyik a’ fonás mesterségének másnemű szerkezetére vonatkozik.