Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-09-19 / 50. szám

Pest, pénteken Sept. 19. 1945. Előfizethetni helyben az Iparegyesület jegyzői hi­vatalában (Újvilág utcza, Ilker-ház), vagy alulirt szerkesztőnél (Al-Duna­­sor és Halpiacz, 56-dik szám) a’ vidéken minden királyi postahivatalnál , félévre helyben 3 forint, postán 4 forintjával ezüst pénzben. KIADJA AZ IPAREGYESÜ­LET. Megjelenik minden ked­den és pénteken legalább egy egy tömött nyomatá­­sú íven. — Iktatmány­­dij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsorá­ért 3 kr., kétszeri hir­detés’ mind. petit hasáb­soráért 5 kr.,háromszori hirdetés’ mind.pet.hasáb­­soráért 6 kr. ezp. TARTALOM : Néhány szó leniparunk ügyében. — Irodalom : V­izer, szózat*a' hazához. Foly­­.:(G­y­ö­r g). — Iparközi újdonságok. — Egyesületi mozgalmak (Iparegyesület: pénztár állapot ; szakosztályi ülés.) Gabonaár. Dunavizállás. ICF* Teljes számú példányokkal még folyvást szolgálhatunk — akár april. l-jétöl, akár jul. l-töl fogva. S­zerk. Néhány szó leniparunk jövendője ügyében. (Vége). Nem fogjuk a’ lengépfonás említett két rend­szerét műtanilag leírni. Az illy leírás egész könyvet töltene, a’ nélkül tán, hogy azt némelly olvasónk meg­értené. Hanem kell, hogy a’ lenfonás oeconomiai olda­lát érintsük meg, mert hiszen épen a’ gépfonodák hiá­nyának tulajdonítják szepesi hazánkfiai régi lenindustriánk hanyatlását. Hogy a’gépfonásnak előnyökkel kell bírnia a’ kéz­­zeli fonás felett, abból világlik ki leginkább, hogy olly országokban is, hol a’ fonódíj a’ lehető legcsekélyebb, mint péld. Izlandban, a’ gépfonásé a’ diadal. Orth Lajos állítása szerint egy géporsó majd annyit fon napjában, mint egy egész nap szorgalmatosan dolgozó asszony, ’s mégis egyegy géporsóra csak 3 pkr esik napjában a’ számolandó kamat és munkadíj fejében. Nem lehet tehát, előállítási olcsóság tekintetében, a’ kéznek versenyre kelni a’ géppel. További előnyei a’ gépfonó-intézetek­­nek a’ következők: a) A’ gépfonal sokkal egyenlőbb és szebb, mint a’ kézifonal, miért is némelly finomabb szö­vetekhez majdnem kizárólag használtatik, ’s drágábban fizettetik, mint a’ hason finomságú kézifonal, b) Gépek segítségével a’ csepüből is lehet, habár alacsonabb szá­mú fonalat készíteni, mi a’ kézzeli fonás segítségével lehetetlen, c) A’ nagy fonóintézet nagyban vásárol nyers terméket, és egyenesen szövőgyárosnak adja el készít­ményét , mi által közvetítő személyekre nincsen szük­ség. Az egyes fonók rendszerint kisebb mennyiségű lent vásárolván, és készítményüket fonalkereskedőknek ad­ván el, a’ lehető nyereség egy részét a’ két közvetítő személynek engedik át. A’ fonalkereskedő itt mellöz­­hetlen, nemcsak eladás hanem osztályozás végett is, melly osztályozás az árút újra drágítja. Ezen és illyen előnyökből (L. Orth, die mech. Flachs­spinneret) magyarázható a’ gépfonás sebes elterjedése. Az Enc. Zeitschr. d. Gewerbswes. szerint Európában je­lenleg 3,703,000 géporsó találtatik, ugyanannyi embert pótló, m­elly összegből a­ britt birodalomra 3,500,000; Francziaországra 70,000; Belgiumra 60,000 ; Porosz­­országra 29,000 ; Ausztriára 17,000 (l. alább) orsó esik. Angliában a’ lenfonásnak föfészke Yorkshire és Lancasshireban van; a’ nevezetesebb gyárak ezek: Mar­shal és társ. Leedsben (40,000 orsó), Leys Masson és társ. Aberdeenben (40,000 orsó); a’ többi gyárak Leeds­ben , Dundeeben, Belfastben ’stb vannak. Francziaor­­szágban csak két nagyobbszerű gyár létezik : a’ Lien­­ardé Port Rémyben (Somme) és a’ Bock, Richard és társaié Mühlhausenben, mindegyik 600 orsóval. Bel­giumban figyelmet érdemelnek e’ következők : a’ Société liniere gentoise-é Gentben (15,000 orsó) és a’ Société de la Lyse szinte Gentben (10,000 orsó). A’ német fo­nógyárak közül nevezetesebbek: az Alberti testvéreké Waldenburgban (Szilézia , 10,000 orsó) és a’ Kramsta és fiaié Freiburgban (szinte Sziléziában, 9,000 orsóval). Czoernig iparstatistk­ája (L. Arch. für Eisenbahnen, 1845, Nro9)az orsók számát Ausztriában 1843-ban 20,800-ra teszi, az egyes fonódák szerinte ezek: I. Enns alatti Ausztria. 1) Pottendorfban, társaságé .... 7,000 orsó. 2) Weigelsdorfban, Pösel és Wögereré . 800 „ II. Csehországban. 1) Jungbuchban, Falu­sé.................... 3,000 „ 2) Scurowban, Exner és Teuberé . . 1,000 ,, 3) Krumauban, Schindleré..................... 1,000 „ III. Morvaországban, Schönbergben, részvénytársaságé . . . 2,500 „ 1V. Lombardiában. 1) Villa d’ Alméban .................................. 3,000 „ 2) Cassano d’ Addában.......................... 2,500 .

Next