Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1846-08-07 / 63. szám

fen. Csak az idegenek és utazottabb magyaraiknak panaszait kell hallanunk, és csudálkoznunk kell, hogy nincs ember széles e hazában, ki egy versenyző társaságot kezdjen szerkeszteni a fenálló bécsi mellé. Pedig a bécs-pesti vonal, melly hetenkint csak személyt több mint négy ezret szállít, milly hiányos és boszantó szerkezetű, elég tanulságul szolgálnak csak a legközelebbi tapasztalások is. E vonalon csupán három hajóval eszközöltetik a közlekedés, ezek közül is egyik olly kicsi és hibás szerkezetű, hogy külföldről jövő idegenek elébe állítni valóságos szégyen, a másiknak is minduntalan baja van, és csak a harmadik (Ferencz Káról) jó. E hajókon, mellyeken méltán a legnagyobb kényelmet igényelhetni, úgy kell nyomorogni, mintha az embert heringnek tekintenék. A hajó közepe tele mindenféle áruval és kocsikkal s az utasok keskeny vonalban a hajó szélére vagy a szobába szorulnak. Mentsen isten , hogy eső essék nyári napban, mert akkor az első helyen lévő 200 ember ugyan csak érzi súlyát a diák közmondásnak, hogy ki imádkozni akar, vízre menjen. Csakhogy az imádság sokszor magyar. Legyen a hajó még olly kicsi és gyenge, határtalan számmal vétetnek fel az utasok, a portéka felrakodásánál és kocsis szállításoknál pedig az utazók személy mennyisége számba sem vétetik. Ha Klimius Miklós hajdani föld alatti útjában illy rakodt hajót látott volna, azt írta volna felőle, hogy az alvilágban emberképű heringeket látott utazni. — A hölgyek panaszairól szólni sem merek, pedig megvallom, hogy az e vonalon utazó hölgyektől bárki is tanulhat türedelmet, alkalmazkodást, és a nyomorgásra elhatározottságot. — Történik, és nemrégből is van rá példa, hogy a gőzös a pest-bécsi utat 30 óra helyett 36—40 óra alatt járja meg, s oka többnyire a kezelési hanyagságban rejlik, mert hol kőszenet nem talál készen a parton, hol a túlterhelés miatt támad baj, hol a zátonyok között ki nem jelölt szűkebb mélyedések miatt történik késedelem stb. A tisztelt társaság pedig elágazott administratiója helytelenségeiről nem is aggódva azt tartja: „hiszen úgy is szabadalmam van.“ Azaz mint a magyar mondani szokta, a tisztelt társaság már nagyon van. Pedig a számolás nem helyes, mert ez a kizáró szabadalom Magyarországra nem alkalmazható, sőt jogunkban van hazánkban minél több közlekedési eszközről gondoskodni. Jól tudják ezt Győr és Pozsony lakosi, s máris lépésekről számolgatnak egy másik versenyző társaságra. A versenyzés mindig és minden tekintetben fejlesztő eszköze a haladásnak, s én úgy gondolom, ha a Rajnán, Elbén, Francziaország és Anglia, de különösen Amerika vizein vaspálya szomszédságában is négy öt társulat sikeresen állhat fen, Dunánkon is legalább Pest és Pozsony között anélkül, hogy egymásnak sírt ásnának, szépen megférne egy pár társaság. Azért nemcsak kereskedést előmozdító, a keresetben több hazánkfiát részesítő, s a közlekedést gyorsabbá, és biztosabbá tevő szempontból, hanem az utazási kényelem tekintetéből is, sőt mellesleg jogfentartási érdekből szabad legyen indítvány alakban egy magyar duna-gőzhajó társaság szerkesztéséről szólanom , melly előlegesen csak a pest-pozsonyi vonalat járassa négy, kényelmesen kiállított sebes gőzössel, mellyek főleg személyszállításra, és pedig magyar közönség szállítására legyenek alkalmatosak. És illy társaság alakulása korán sem olly nehéz dolog, mint első pillanatra látszik. Egy kis számítás, egy kis tapintat, egy kis akarat, s meg van. Lássunk tehát a kivitelt irányzó néhány szempontot. 1 ez E társaságnak főleg a személyszállításra kell számítani, s mind urak mind hölgyek számára kényelmes nagy teremeket készítetni. A külön szobák (cabine) számát tetemesen szaporítani kellene s dijak Pozsonyig talán csak 100 forintra szállítatnék; a hajót egy emelettel kellene építeni, mint Amerikában, mi a lehető legnagyobb kényelem kifejlesztésére szolgáltat alkalmat. 2or Csak sebesen járó hajókat épitetni, hogy egy nap alatt Pozsonyba szállíthassuk az utazókat, a 150 ló erejű gőzhajók megteendik a szolgálatot, s vannak tömérdek gyárak a külföldön, mellyek körülbelül 100,000 pforintért illy hajókat ide a Dunára állítanak tökéletesen minden kényelemre, biztosságra és czélszerűségre felszerelve. Senki meg ne ütközzék abban, hogy külföldről ajánlom hozatni a vashajókat, mert a jelen fenálló gőzhajózó társaság is többnyire onnan rendeli meg hajóit, s a budai gyár neki sokkal több gondot mint nyereséget szerez. Egyébiránt itt ez alkalommal a külföld nekünk ollyas valamit ad el, mi hazánkban csak tökélyesbülést, előmenetelt idéz elő, s akkor bármi behozatal sem káros. Ehez járul még azon körülmény is, hogy vashajók lévén szükségesek, ezeket nekünk a hazában senki sem építhetend, ha csak mi is hajógyárt nem akarnánk felállítani, ami előlegesen ép úgy lehetlen, mint czéltalan volna. 3- szor Az ügynek igazgatását gazdaságosan organizálni, nagyszerű irdákra nem volna szükség, hanem a part melletti állomási helyeken kell egy kis fabódét építeni, hogy ott az ellenőrködő tiszt szolgáltathassa ki a jegyeket. Így történik Amerikában is, hol a fény és pazarlás száműzve van, és épen azért van a kereset biztossága s a jól kamatozó haszon előidézve. 4er Újpestnél vagy akárhol másutt hasonlag egy nagyobb fabódét kellene építeni, hol két gépész a gőzösökön netalán történendő romlásokat egy vagy két kapitány felügyelése alatt kijavitgatná, kik egyszersmind a hajózó kapitányokat pótolnák, ha egyiket vagy másikat, betegség vagy egyéb fontos és kimenthető ok gátolná. — Télen a hajók vagy az óbudai, vagy a komáromi öbölben állhatnának. 5- szer Az egész vállalatot magyar nemzeties lábra állítani. Ekkor megindítva a legszerencsésebb jövendőt merném biztosítani az ügynek. Megbirkóznék ez a versenyzésre nézve úgy a fenálló társasággal, mint a vasúttal. A fenálló gőzhajó társasággal azért, mert részint roppant drágán vezeti ügyeit, részint mert olly vonalakat is hajóztat, mellyeknek veszteségét más vonalak mértéken túl hajtott jövedelmével kell pótolnia; a vasúttal azért mert olcsóbban s kényelmesebben soha sem fog szállítani, mint mi. — Ezt már számtalan példa bizonyítja, de ha a középponti vasúttársaság fuvarszabályzatát áttekintjük, azonnal meggyőződünk ez állításról. Követel ugyanis a kérdéses vasúttársaság első helyen Váczig 50 pkrajczárt, ehhez járul a városbeli kiszállítás a vasútig legalább 10 pkrajczárba, holott a gőzösön Váczig 10 pkrajczár fuvarbér mellett is igen jövedelmezőig fenállhatand a keletkezendő gazdaságosan organizált társaság.