Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1846-01-16 / 5. szám
Pest, péntek ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. Előfizethetni az iparegyesület hivatalában (újvilág utcza Ilkey ház) vagy Kossuth Lajos iparegyesületi igazgató urnál (úri utcza Trattner Károlyi ház) vagy a’ Szerkesztőnél (Seminarium utcza 301. sz. Ráb ház) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben +, postán 5 ezüst forintján Val. Egész évre kétszer annyival. — Megjelenik a’ Hetilap minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomtatású íven. Ha tárgybőség kivánandja 11/2 sőt két íven is. — Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsorarét 5 kr., háromszori hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 11 kr. ezp. 5. a Kerelem a Hetilap előfizetőihez. Miután a szerkesztőség változtakor nem minden akadály volt könnyen elhárítható, az is történt, hogy előfizetések a tavali áron tétettek és fogadtattak el. Mivel pedig ez esztendőre a Hetilapnak félévi előfizetési ára postán öt, helyben négy forint p.p., egész évre pedig kétszer annyi: szívesen felkérve legyenek ezennel a tez. előfizetők, hogy félévre négy forinttal vagy egészre nyolczczal tett előfizetésüket az illető postahivatalnál a még megkívántató egy, vagy két forinttal pótolni méltóztassanak. Az illető postahivatalok pedig e kérelmet figyelembe, s mennyire tölök függ, eszközlésbe venni, az illetéket pedig a maga utján a szerkesztőséghez felküldeni ne terheltessenek. Pesten, jan. 15-kén 1846. A Hetilap szerkesztője. Tartalom: Vezérczikk. Védvám kell — e vagy szabadkereskedés ? Kossuth Lajos. — Vasut-rovat. I. Nyilvános köszönet sz. k. Eszék városának. II. Felhívás térképek iránt. III. Badenből baleset. IV. Poroszország. Pénz crisis Kossuth Lajos. — Vas feldolgozás és kaszén, ifj. Szabó Pál. — Szemle a közgazdászati nézetek és elvek felett. — Éjszakamerikában a gabonát majd nem ingyen kaphatni, s nálunk éhség fenyeget, ifj. Szabó Pál. — Statistica : Torna. — Tanügy: rajzmű kiállítás az Iparegyesületnél. — Javaslatok a czukorgyártás körül. II. Vida Károl. — Fővárosi hírnök. — Vegyes közlemények I. Marhakereskedési tilalom Árvában. II. Molnár mérték. III. A Pesten felállítandó prot főiskola. IV. Pestalozzi ünnep. V. Fogarasi mértékletességi egyesület. VI. Pestvárosi középületek keletkezőben. — Czáfolat a Buda-Pesti Híradó ellenében. — A magyar jégkármentesitő egyesület. — Kiigazítás. Vezérczikk. (Védvám, vagy szabadkereskedés?) Hamlet azt mondja: van egen földön sokkal több dolog; bölcsészetünk mint mennyit álmodik. Ezt az axiómát aligha látnoki lélekkel nem Magyarországból vonta le.— Én legalább is nem tudok országot, mellyben annyi sok megfoghatatlan dologgal találkozhatnánk, mint nálunk most. — Engedje a nyájas olvasó, hogy egy kis státusgazdászati elemezésbe bocsátkozzunk , miszerint lássuk mit s mennyit nyomnak üres doctrináikkal mindennemű, de kivált sociális cselekvőségünk ellenei, ama semmit nem akaró, mindent tagadó negatív pártbeliek „die Geister die stets verneinen“ — mint a költő szól. Ha statusgazdászati elemezéssel fenyegetőzünk, ne féljen a nyájas olvasó nem leszünk németes szobatudósok. — Azok a kiket ebédkékkel, s öndicsőitésre önnönleg fabrikált ünnepélykékkel kapacitálgatnak arról, hogy a cselekvő párt féktelenkedő párt, a negatív párt pedig mesterkélt — akarom mondani mérsékelt párt: az illy „tradtált“ magyarok széles jó kedvükben s önzésnek hízelgő kecsegtetések között nem sokat törődnek a közélet bajaival; habár e nemzedék sírjába a nemzet maga temetkeznék is; mi gondjuk reá? ők jól lakjanak, ám zárjon ajtót a ki hátul van. — A magokat nem tradtáltatók pedig nem eléggé civilizáltak, hogy az élet practicus bajaiért kárpótlást találjanak németes tanszéki doctrinákban. — Mi közönségünkhöz alkalmazkodunk. Nem leszünk szobatudósok. — Elemezzünk kissé practice., Ha nem csak saját viszonyainkat, hanem az egész civilizált világ viszonyait is ínyünk szerint alakíthatnék, s előttünk az élet akként állana, mint egy tiszta ív papír, mellyre egyenlőn írhatunk bármit, úgy elismerem : vannak a stalusgazdászatnak általános alapigazságai, mellyeknek egyetemes egyenlő alkalmazása jólétre vezetne világszerte. De miután ez nem igy vagyon, miután népek és nemzetek belgazdasága s külviszonyai nem ezen alapigazságok színvonalazó parancsa szerint alakulnának, én azt állítom, hogy ollyan státusgazdászati theoria, vagyis inkább tudomány nincs és nem is lehet, mellynek gyakorlati alkalmazása a Themse