Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1846-10-27 / 86. szám
Pest, kedden oct. 27.1846. HETILAP. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, HÓIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. Előfizethetni az Iparegyesület hivatalában (újvilág utcza Ilkey ház) vagy Kossuth Lajos iparegyesületi igazgató urnál (úri utcza Trattner Károlyi ház) vagy a Szerkesztőnél (Seminarium utcza 806. sz. Ráth ház) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival. — Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomtatású íven. Ha tárgybőség kivánandja 11, sőt két íven is. — Iktatmányi dij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 8 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 5 kr, háromszori hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 6 kr. ezp. Előfizetési figyelmeztetés. A Hetilap october-december évnegyedi folyamára előfizethetni, postán 2 ft 30ki, helyben 2ft pp. Előfizetési áron még egész évi néhány teljes példánynyal is szolgálhat a szerkesztőség. Tartalom: Kinevezés. — Nehány nap Graetzben. — Egyesületi mozgalmak. — A marhavész ellen kölcsönösen biztositó erdélyi közintézet rövid ismertetése. (Vége.) — Ifjabb Szabó Fál megszökése iránt. — Fővárosi hírnök. — Uj gyár. — Nézzünk szét. — Piaczi árkelet. Kinevezés. Ö cs. kir. ap. Fölsége Szögyényi Lászlót, a tanulmányi bizottmánnyal egyesitett középponti könyvvizsgáló szék elnökét, m. kir. helytartósági és cs. kir. val. b. t. tanácsost, második m. kir. udvari a kancellárrá méltóztatott legkegy. kinevezni. Néhány nap küraetzben. Valahányszor külföldön ollyasmit látok, mi hazánkban nincsen, pedig könnyen lehetne; valahányszor tapasztalnom kell, mennyire hátravagyunk, és előbbre haladási igyekezetünkben az istenadta mindenféle viszonyok kívülről, belül pedig az ég átkaként erőnket szétszaggató, a legjobb lelket is elzsibbasztó irigykedő egyenetlenség, még mindezeken felül családi körökbe tanyát ütött pazarlási őrültség, hajunknál fogyást visszatartóztatnak, mindannyiszor lelkemben elelszomorodom, elvesztem hitemet s reményemet a jobb jövendőhöz, így szomorodtam most is el, midőn legjobb kedélylyel a német mezei gazdák és erdészek X-ik gyülekezetére némi stájer intézetek megtekintése, s több német notabilitásokkali megismerkedés tekintetéből Graetzbe utaztam. Utam oda Győrön, Sopronyon át Németújhelyre vitt, útközben mennyire a gyorskocsi gyorsatlansága engedhette, láttam szederfákkal körülültetett, szépen mivelt, nagy terjedésű szántóföldeket, csinos gazdasági épületeket, láttam egyik nagy celebritásunk javadalmaihoz tartozó sváb faluban takarosan tiszta kórházakat, mint tanujeleit a jobbágyok jó karbani létüknek s vagyonosságuknak, mindennek nem örülni lehetetlen volt; de láttam ugyan ott bent a faluban, az országút mellett, egy ronda vendégfogadót, piszkosabb nála tán Orczy Lőrincz — a költő — bugáczi csárdája lehetett, a fogadós pedig német, e fajnak ugyan csinosságot, a vendégfogadóságra nagyon is alkalmas fürgeséget szeretünk tulajdonítani, meglehet, de itt én nem találtam. Tervemben volt ott meghalni, a földesúr szép parkját, palotáját megtekinteni, de a hotel rondasága elrettentett, elszomorított, a továbbutazásra kényszerített. A falu nevét — elfeledem. Németújhelytől Glognitzig vasúton folytatom utamat, onnét postakocsin át a Szemering hegygerinczen a remek mivaton Murzzuschlagig. Itt egyébkor ismét vasútra száll az utas, de most a nem rég viharzott felhőszakadás annyira megrongálta a vaspályát, hogy annak sok helyen nyoma sem látszik, Kinbergig kénytelen vasék postán utamat folytatni, csak itt szállhatok ismét a vasútra, honnét nyílsebességgel vágtatánk be négy óra alatt Graetzbe. A regényes stájer föld, és a szép Graetz ismertetését másokra bízom, én csak némelly részletek, úgymint a mezei gazdák ottani X-ik gyülekezete és némi iparos intézkedések megemlítésével foglalatoskodom. Sept. 14-kén és a következő napokon Graetzben összegyűlt a német szövetség nagyobb s kisebb tartományaiból, magyar és más országokból 1500-nál több mezei gazda, erdőmivelő, és e két tudomány más több kedvelői, volt köztük több német notabilitás; u. m.: 1) A földmivelési szakban: János cs. kir. föherczeg. Ki nem ismeri e népszerű herczeget? miénk is ő, magyar királyi herczeg is ö. Ki nem magasztalja házias erényeit? dicsőíti a genie és a technica mezején szerzett roppant tudományát. A bókolás nem jellemem, sem a hízelgés, de itt nagy tisztelettel kalapot emelek s mélyen meghajtom magamat. Elnöke, lelkes vezetője volt ő a gyülekezetnek , a ki csak őt látja, szólani hallja, meghódoland neki, s meghódolt kétségtelenül az egész gyülekezet. — Mandel Lajos báró, Stájerben nagybirtoka ur, másod elnöke a gyülekezetnek; Cottoredo-Mannsfeld Ferdinand gróf a cs. kir. mezei gazdasági egyesület elnöke; Weckherlin Ágoston Sigmaringen fejedelmi b. t. tanácsos; Elbrichhausen Frigyes, báró a badeni nagy herczeg b. t. tanácsosa, Kleist-Tikon Eduárd báró birtokos Pomerániában. Waniek József gazdasági tanár