Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)

1847-03-26 / 129. szám

állítom, hogy a legnagyobb vizek levezetésére nem 8—9 lábnyi, hanem 3 — 4 — 5 ölnyi magas töltések szükségesek; hova teszi P. ur a többi vízmennyiséget? — Azzal P. ur mit sem gondol. — Mert ő azt mondja, hogy a legnagyobb biz­tossággal számit, és a legnagyobb árvíznek magasságát és szélességét a természetből veszi föl. — Ne ámitassuk mi magunkat, de a közönséget sem.— A Tiszaárvizek­­nek nagyságát csak azon folyóknak öszve­­géböl, mellyek a Tiszába ömlenek, lehet biztosan a valóságban tudni ott, hol a viz ezen folyóknál medrében még együtt van. De Paleocapa ur sem maga, sem bízottja nem látogatta meg a Tiszába ömlő folyókat, a legnagyobb árvizek magasság és szélesség szemlélése és felvétele miatt ott, hol az árvíz még együtt van, hogy vehette tehát P. ur a legnagyobb víznek magasságát és szélességet a valóságból, a mit valóságban nem látott. — Én úgy hiszem, de P. ur is megvallja, hogy a Vá­sárhelyi tervében foglalt alapadatok nyomán indult, de ezen alapadatok a vízmennyiségre nézve V. tervében hamisak és alaptalanok, s igy P. ur hamis adatok el­fogadása és használása által megcsalatatott, és az ő ál­tala hamis adatok nyomán készített vélemény és javasolt terv által hazánk és a tiszaszabályozási társulat is meg van csalva.­­ Hogy lehet illy javaslat, melly hamis alapon nem pedig P. ur tulajdon meggyőződésén épült, érett és megfon­tolt, hogy lehet illy terv, mellynek bizonyos vízmennyisége avvagy lelke nincs, ép egészséges és talpra esett terv ? — Illy elveken alapuló javaslat és terv már magában hordja a véghetlen sok bajoknak és nyomorúságnak magvait. — Építsünk csak P. ur javaslata szerint azon felebb emlitett 8 — 9 lábnyi magas töltésekkel ellátott medert, és az első árvíz alkalmával kénytelenek lennénk sokkal nagyobb viz­­pusztításokat tapasztalni mint eddig tapasztaltunk, mert az árvíz a töltések miatt még medrébe sem folyhatna vissza, úgy járnánk, mint 1846-dik évben Lombardiának Pó vi­déke járt t. i. a Pó áthágván és áttörvén óriási töltéseit, a legtermékenyebb földet, és sok ezer embernek iparát hullá­mok alá temette, és sok millió forintra menő kárt okozott.­­ De ha ezen P.-féle töltéseket mindig felebb és felebb építenénk, mint Hollandia tett a rajnai töltésekkel, szinte úgy járnánk mint ők, kik már több év óta arról gon­dolkodnak, hogy lehessen a Rajna vizének uj czélszerű me­dert építeni. P.­ur azon tiszaháti földekre nézve, mellyek a tölté­sek és a folyó közt léteznek, azt mondja munkájának 28 29-dik lapján, „hogy nem kell hinni, hogy a folyó és töl­tés közti tér elveszett föld lenne, fel fognak iszapoltatni a töltés és part közötti terek, s úgy derék mezők válnak be­lölök“. — Létezik e ember a ki illyesmit hinne ? Hol a Ti­sza négyszer ötször hirtelen és váratlanul megárad éven­­kint, és az áradások hetekig tartanak, hogy lehet ott derék mező, hogy és mit lehet ott vetni, vagy hogy lehet ott csak néha is biztos kaszáló mint K. úr állítja. Én azt mondom, hogy ott még legelő sem lehet, annál kevésbé kaszáló vagy épen gabona­mező, mert a gyakori áradások által a fű be­iszapoltatik úgy, hogy haszonvehetlen puszta sivataggá vá­lik. Hogy állíthatja K. ur illy fontolatlan és igazán éretlen mondást, érett, ép, egészséges és talpraesettnek, hogy ajánl­hat illy tapasztalatlanságokat a közönségnek és a tiszasza­­bályozási társulatnak pártolásába? — Úgy látszik, hogy K. ur sem magával, sem a tiszaszabályozási ügygyel nincsen tisztában. Illyesmit pártolni annyit tenne, mint a nemzet kárára és lealáztatására a nép közé bocsátott hamis pénzt helyeselni. Illyesmit lelkismeretes meggyőződéssel tenni nem lehet, a­ki pedig azt tenné, az rosszabb lenne a hamis pénzverőnél. A földárra nézve P­­ur azt mondja, hogyha a töltések az árvíz által feliszapolt földtéren belül építetnek, a földár megszűnik; ezen állítás se­m igaz, mert a tapasztalás azt mutatja, hogy a földár a magas vízállás által okoztatik, és hogy mennél magasabb a víz, annál nagyobb mértékben át­szivárog az a homokos föld­rétegeken keresztül és annál nagyobb a földár is. Azon nagyszerű Érvölgy szerinti átvágásra, melly sze­rint a mostani 110 mérföldnyi hosszú kanyarulatos Tisza 72 mérfölddel röviditetnék, melly által a legrövidebb és egye­nes után a leggyorsabb vizleeresztés, mi föczél az árvizek elhárítására, eszközöltetik, melly legkevesebb építési és fen­­tartási költségbe kerülne. P.úr azt mondja, hogy a mint ér­tesítve van ezen átvágást okszerűn létesíteni nem lehet, mert az ott létező homokdombok és mocsáros helyek miatt ré­­mítő és legyőzhetlen munkába és pénzbe kerülne, ezen íté­let mint látni P. urnak nem tulajdon meggyőződésén, hanem mendemondákon alapszik , mert P. ur soha sem látta, és nem vizsgálta az érvölgyi vidékeket. Az eddig mondottakat röviden öszvefogván P. ur vé­leménye szerint az uj Tisza-medert legnagyobb vizek le­vezetésére legalább három ölnyi magas töltésekkel el kel­lene látni. Ezen recipiens P. úr javaslata szerint Verőczétől Csongrádig töltésezési, földkisajátítási, átvágási, hidak-hosz­­szabbítási költséggel, valamint helységek és házak áttételé­vel, úrbéri igazításokkal és fentartási és felügyelési költsé­gekkel együtt 40 millió forint e. p. lenne szükséges*) melly akkor is csak nehány évre palliativ, nem pedig a késő ma­radéknak biztos és gyökeres eszköz lenne az árvizek elhá­rítására, a káros földár teljességgel nem fog szűnni , hanem sokkal nagyobb mértékben minden évben többször áradás alkalmával előidéztetnék. K. ur a nagyszerű átvágás létesítésére nézve azt mondja, hogy Lám úrnak eszmeileg nem helytelen, de munkálkodást nehezítő , költséget nevelő, közlekedést nem javító, s az ügyet uj bonyodalmakba vezető tervezetét nem leend 28,000 Q láb, az uj medernek kereszt-szelvénye 2400 láb szélessége, és 7 láb magassága mellett teszen 16,800 Q* összesen 45,000 Q X 4 láb közép sebességgel, teszen 180,000 köb. láb, másod­perczenkint. *) Verőczétől Tokajon át Csongrádig a töltések tesznek öszvesen 400,000 ölet, felül 3° alul 13V2° széles, és 3° magas, te­szen 24° 4' 6" köb. mért. egyre másra 2 forintjával lesz 49 ft 30 kr., bokrok ültetésére és szerszámokra ölenkint 30 kr. tesz öszvesen . . . 50,000,000,20,000,000 a töltés és part közti föld te­szen 88,000 köblöt, a 150 fo­rint lesz .... 88,000X150,13,200,000 átvágásokra . . . - - .*10,000 hidak hosszabbítására . • , o’nnnAHA falak áthelyezésére és urbe­ri kiigazításokra 2,000,000 felügyelési és fentartási tőke . — — 2,500,000 Öszvesen 40,000,000

Next