Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-04-13 / 134. szám
sittettek, mégis több nehézség közbenjöttével csak a Kapos és Sárvölgy kiszárítása mint főérdek sürgöltetvén, jelen állásban , ha a Balaton tava le fog csapoltatni, Szala szabályoztatni,a 22 ezer öl hosszú költséges töltést más helyezetben újon szükség építetni, mivel a nagyobb tömegvíz levezetésére a töltés elégtelen. Kapos-völgy kiszárítása Beszédes József, vízmérnök úr által három csatornával terveztetvén, nagyobbszerűleg csak a középső 60 ezer öl hosszúságban létesült, a számítás ugyan sikerülvén, de a társaság már általlátja az el nem fogadott csatorna hiányát, mivel a déli oldalon 17 ezer öl homokhárító árkot nagy költséggel ásatni kénytelenitetett. Ezekből következtetni fogja az érdemes olvasó, hogy a főérdek mellett, mellékes haszon sikeresitése az utókornak kétszeres költségébe fog kerülni, melly eredetben felvéve, s minden körülményeket használva csekélyebb költséggel lett volna létre hozandó. Visszatérvén a tiszaszabályozási ügyre azon egyszerű kérdés jön elő :mi sajátkép a tiszavölgyi birtokosoknak fő érdeke ? Mi az első szükség ? Természetesen nem egyéb, mint azon roppant 125 LU mérföldnyi tér megmentése az árvizek rongálásától. Melly után érhető el ez? Töltések által bizonyosan, mert ez világkezdet óta máig is a legbiztosb védeszköz. Több rendszeresített tervezetek között a töltések építése , s átmetszések legczélirányosabbaknak találtatván, elfogadtattak azon különbséggel, hogy boldogult Vásárhelyi Pál 101 átmetszési javaslata helyett. Lombard-velenczei cs. kir. építészi főigazgató Paleocapa úr csak 15 átmetszéssel a töltések építését létrehozandja. Tudományos észrevétel. A fentebb elősorolt adatokból ezen egyszerű kérdésem támad: miből veszi eredetét a 1250 mérföldnyi téren létező árvíz? Felelet. Az oldalfolyók helyezetét véve az anyafolyó csekély esete miatt számtalan kanyarokat képez, ezek által a folyó meglomhulva, a könnyen kivájható földréteget az alacsonyabb tájékon keresve, nem képes csekély party ágyában a tömérdek árvizet levezetni, hanem ártengerként az egész térségét haszonvehetetlenné teszi. A folyó vizágya rendetlen helyezete lévén az áradásnak legfőbb oka, azon kérdés támad: a folyóknál mellyik a legjobb vizágy? Felelet: a legrövidebb, legegyenesebb, legmélyebb, minden sziget és zátony nélkül, ha partjai egykezüek, s olly magasak, hogy a legnagyobb árvíz meg ne haladja. Tudományilag a gyakorlati téren szerzett tapasztalások után, a kanyarok által megromlott lomha folyónak, s vízágynak, mi a gyökeres javítása ? A kanyarok czélszerű átmetszése, ez által eszközölhető a víz leszállítása, ez által megszerezhető a víznek oldott sebessége, és a vizet fogyasztó erőnek előmozdítása. Ezen gyökeres javítás a folyóknál meglevén, csak így lehet tartós és biztos ár elleni védtöltéseket építeni. — Gyakorlati téren szerzett tapasztalatból tudományilag ismét példával kívánom a vízi törvényeken alapult mondataimat felvilágosítani. Tolna vármegyében a paksi Duna-védtöltés 15 ezer él hosszúságban mindaddig állandóságot nem adhatott, míg ezen alul a várszegi 4 ezer öles Duna-görbület, ezer öles átmetszéssel biztosítva nem volt, jelenleg a folyó kidolgozván új ágyát, az előleges számolások szerint mintegy 25 ezer hold térségen, a nagy tömegvíz két lábbal alább szállott, ezáltal a Duna-parton mint magasabb helyezeten élő földet nyerve könnyen számítható 15 ezer öl hosszú 8° alsó, 4° felső szélességben építendő roppant védtöltésnél alapban, két lábnyi magas élő föld micsoda erőt, s költséget fog megkímélni. — A központi igazgatóság e tárgybani közleményeit, és ezekre tett tudományos észrevételeimet kifejtve, mértősegi ítélet igen könnyen következtethető : a technicus aki egy nagy folyó szabályzását létező kanyarok átmetszése, vagy félreszorítási okrendszer nélkül, ahol ezek megtörténhetvén, véghez vinni törekszik,az a gyakorlati téren a vízi tudománybani járatlan, s tapasztalatlanságát mutatja, mivel a megromlott folyóknál első a vízágynak gyökeres javítása, ennek létrehozásával önként következik a nagyobb áradások meggátolására szükséghez képest a védtöltések építése. A központi igazgatóság által közlött adatokból olvasható „valóban meggyőződött a központi választmány, hogy philosophiai helyes felfogás óvhat meg a balfogásoktól inkább, mint a technikai jártasság.“ A központi választmányt a philosophiai okoskodás megóvhatja több tárgyban a balfogásoktól, azonban másként áll a dolog egy tervező technicusra nézve, mert ha ő Voltaire, Kant és Leibnitz s több philosophusoknak egész könyvtárait kiolvasta, és a vizszabályzásnál magával hordozza, technicai ügyesség s jártasság nélkül, a viz mindent philosophice elrombol, és a birtokosok tömérdek költsége, a philosophiai felfogások mellett sikeretlen dugába fog dűlni. Ezek szerint a tiszaszabályozási ügy felfogását mi műérték inkább a technicai jártasságnak, mint a philosophiai okoskodásnak tulajdoníthatjuk, — mert a gyakorlat ad foglalkozási ügyességet, és vállalkozáti bátorságot, és igy kiképzett tudományos tervezőben a vezéreszme alapja ugyan tervének, mégis annak létrehozásában az előforduló bonyolódott viszonyok csak tudományos tapasztalás, s vállalati jártasság által lesznek legyőzhetők. — Eleven példa előttünk e jelen évben, Pozsony, Pest és több duna-melléki vármegyék szomorú esete, a számtalan szigetek, kanyarok s más akadályok miatt a Duna medrében földig torlódott jégtömeg kiáradást okozó iszonyú kártételei. Itt philosophice éveken által okoskodhatni, mégis későbben a tapasztalás bebizonyítván, hogy valóban technikai rész, s balfelfogásoknak tulajdonítható , mivel Pozsonymegyének csallóközi részén, a Duna-folyó csekély esete, s tömérdek kövecs miatt szigetek, és vizágy-kanyarok létezvén, melylyek nemhogy a folyóágy gyökeres javítási rendszerén elhárítatnának, hanem inkább a nemzetnek millió forintokon épített sarkantyúkkal Pozsonynál szándéklanak a vízágyon segíteni. Ez nagy feladat az ország jólétére nézve a felső, és alsó határon létező dunai akadályok czélszerű elhárítása, így a vízmérnöki működésben is mondhatni, ha nincs technikai jártasság „duo cum faciunt idem, non est idem.“ A gyakorlati téren, hogy a tudományos jártasság minden czélszerű tervnek létrehozásában főszerepet képez, bebizonyítják Angelhon művészei, James Brindley molnárlegényből malomépítő, 40 éves korában csatornaépítő, az 1756-dik évben Bridgewatter herczeg nagylelkű védője mellett, Worsleyból Manchesterben vezetett nagyszerű hajós csatorna létrehozásánál mint igazgató mérnök működött (Mérnöki irányzatok Beszédes József által 49 lap). A temzei tűnél építő mestere Brunell asztalos deszkametsző gyárnok volt (Mérnöki irányzatok 64 lap) mind a két művészt csak a gyakorlati téren s a dolgoztatás műhelyén szerzett